„Vukovár” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
bővítés |
bővítés |
||
37. sor:
A Vukováron és térségében talált régészeti leletek alapján megállapítható, hogy a város és környéke az ember által már legalább ötezer éve folyamatosan lakott. A [[újkőkorszak|neolitikum]]ot a [[Starčevo-kultúra|Starčevo-]], a [[Vinča-tordosi kultúra|Vinča-]] és a [[Sopot-Bicske kultúra|Sopot-kultúra]] képviseli. Mindhárom kultúra népe letelepedett életmódot folytatott és állandó jellegű házakat épített, csiszolt kőszerszámokat használt és fejlett fazekassággal rendelzett. A migrációs folyamatok és az indoeurópai származású új etnikai csoportok megjelenése új technológiák bevezetésével járt.
[[Kép:ZGvucdove.jpg|150px|bélyegkép|jobbra|A vučedoli galamb]]
=== Ókor ===
A [[kőrézkor|rézkor]] a [[Baden-péceli kultúra|Badeni-]], a [[Kosztoláci kultúra|Kosztoláci-]] és a [[Vučedoli kultúra|Vučedol-kultúrákkal]] folytatódott. A termelés, a temetés és a hit új formái jelentek meg, az emberek között pedig egyre összetettebb társadalmi kapcsolatok alakultak ki. A mediterrán kultúrkörrel a házak építésének és a kultikus tárgyak készítésének módja tanúsítja a kapcsolatot. Különösen fontos szerepet töltött be a Vučedoli kultúra, mely nevét a Vukovártól 5 km-re lejjebb, a Duna-parton található Vučedol nevű lelőhelyről kapta.
46 ⟶ 47 sor:
A római civilizáció összeomlása, a népvándorlás és az avar-szláv terjeszkedés a [[6. század]]tól kezdve nagy változásokhoz vezetett. A Duna és a Száva térsége az akkori birodalmak, az [[Avar kaganátus]] és a [[Bizánci Birodalom]] nagy összecsapásainak a színtere volt. A mai Vukovár kezdeteit is ebben az időszakban kell keresni, amint ezt a régészeti leletek is megerősítik. Fontos stratégiai pont volt a Duna magaspartjának a Vuka (Valkó) torkolatánál emelkedő része. Valószínűleg itt volt az egész régió központja abban az időben, amikor a morva [[Pribina]] gróf frank vazallusként száz falut kapott a Vuka folyó mentén a [[9. század]] közepén. A [[10. század]] első felében feljegyezték, hogy a magyarok Valkóvár erődjét támadták és kifosztották. A vukovári Lijeva barán a régészek a [[Bijelo Brdo-kultúra|Bijelo Brdo kultúrához]] tartozó számos leletet találtak. Ezeknek a leleteknek a [[10. század|10.]] és a [[11. század]]hoz való kötődése megerősíti, hogy egy nagy település volt a környéken. Ez a magyar szakemberek szerint magyar, a horvátok szerint viszont szláv település volt.
[[Kép:Pozdrav_iz_Vukovara_1912.jpg|250px|bélyegkép|jobbra|Vukovár látképe 1912-ben]]
A Valkóvár mellett élő [[hospes]]eket [[1131]]-ben említik „Hospites iuxta castrum Valkow” alakban. Ez Valkóvár és a vár melletti település első írásos említése. A kőfalakból álló erődítményt a Duna magas partján építették. A várost kézművesek, kereskedők és parasztok lakták. Német, szász, magyar és szláv lakosai [[1231]]-ben [[Kálmán herceg]]től kapták első kiváltságaikat, melyeket [[1244]]-ben [[IV. Béla magyar király|IV. Béla király]] is megerősített. Ekkor Valkóvár volt a nagyterületű Valkómegye székhelye, amely a Duna és a Száva között húzódott. A térség sűrűn lakott volt, számos erődítménnyel és jobbágyfaluval. Egyházi szempontból a pécsi katolikus püspökség alá tartozott. Számos egyházi rendnek voltak kolostorai itt, melyek közül a legbefolyásosabb a [[ferences rend]] volt. [[1345]]-ben [[I. Lajos magyar király|Nagy Lajos király]]tól hetivásár tartására nyert jogot a város. Ebben az időszakban változik meg a vár és a város neve a kezdeti „Valkow”ról a magyarosabb „Walkowar”ra. Vára eleinte királyi vár volt, de [[1382]]-ben már „Castrum Valkouar” néven a (Bazini és) Szentgyörgyi grófok kezén találjuk. A várostól délre a [[Száva]] és Báza (Bosut) folyók közén elterülő [[Bázaköz]]ben győzték le [[1388]] kora tavaszán [[Zsigmond magyar király|Zsigmond király]] hadai [[Horváti János]] Boszniából benyomuló seregét. [[1398]]-ban egy határjárásban mezővárosként „Oppidum Walkowar” néven említik. <ref>[https://archives.hungaricana.hu/en/charters/87627/?list=eyJxdWVyeSI6ICI4MzE5In0 Diplomatikai levéltár 8319.]</ref>. [[Albert magyar király|Albert király]] a Tallóciaknak adta, akik [[1462]]-ben Garai Jóbnak adták el. Ekkor említik szárazvámját és a Duna, valamint a Valkó folyókon levő révvámjait. <ref> Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Valkó vármegye Bp. 1894.</ref>
[[Kép:Greetings from Vukovar - View of the Danube (front).jpg|250px|bélyegkép|jobbra|Vukovár látképe 1917-ben a Duna felől]]
=== Újkor ===
A török uralom százötven éve nagy változásokat hozott a Valkóvár helyzetében. [[I. Szulejmán oszmán szultán|Szulejmán szultán]] [[1526]]-os hadjárata során elfoglalta a dunamenti erődítményeket, Újlakot és Valkóvárt, majd nagy győzelmet aratott a mohácsi mezőn a magyar sereg felett. [[1537]]. [[december 1.|december 1-jén]] is lovascsata dúlt a közelében. Ezután Valkóvár elvesztette korábbi stratégiai jelentőségét, de továbbra is jelentős kereskedelmi és kézműves település maradt a forgalmas dunai úton. Több városnegyede, imaháza, fürdője, szálláshelye és iskolája volt. A török uralom vége felé lakossága 3000 körül volt, akiknek többsége muzulmán volt, de délről pravoszláv vlach családok is települtek ide, akik a török kivonulásával távoztak. A megmaradt kevés katolikus lelki gondozását a ferences atyák végezték.
77 ⟶ 80 sor:
| [[1857]] || [[1869]] || [[1880]] || [[1890]] || [[1900]] || [[1910]] || [[1921]] || [[1931]] || [[1948]] || [[1953]] || [[1961]] || [[1971]] || [[1981]] || [[1991]] || [[2001]] || [[2011]]
|-
| 7.070 || 8.050 || 8.741 || 9.494 || 9.719 || 10.359 || 10.242 || 10.862 || 17.223 || 18.705 || 23.740 || 36.813 || 39.898 || 44.639 || 30.126 || 26.468
|-
|}
[[Kép:Vukovar_City_Centre.jpg|250px|bélyegkép|jobbra|A vukovári főutca]]
== Nevezetességei ==
* Vukovár [[barokk]] történelmi városközpontja magában foglalja a Franjo Tudjman utcát, a Vuka jobb partján fekvő Stari Vukovárt, valamint a Novi Vukovárban, a Vuka bal partján található Josip Juraj Strossmayer és Županijska utcákat. A régi Vukovár központja felismerhető azokban a barokk boltívekkel rendelkező házakban, amelyek a Mária Terézia-kori tartományi barokk jellegzetes stílusában épültek. Ezek régen kézműves műhelyek és üzletek voltak, amelyek ékesszólóan regélnek Vukovár gazdagabb polgárainak életéről. A 18. század folyamán Stari Vukovár barokk épületeitől, figyelemre méltó stilisztikai különbözőségekkel kialakult Novi Vukovár területe. A városnak ezen részén, a Vuka bal partján található épületek többsége a tiszta és visszafogott későbarokk és klasszicizmus jegyeit viseli. Az így létrejött barokk városmag a mai napig számos kivételesen nagy művészeti és tájképi értékű építészeti műemlékkel rendelkezik.
[[Kép:Radnički dom u Vukovaru.JPG|250px|bélyegkép|jobbra|A Munkásotthon épülete]]
*A Munkásotthon, más néven a Grand Hotel a monumentális historikus építészet leghíresebb vukovári alkotása. Az épületet Paunović földbirtokos építette eredetileg szálloda számára a híres építész, Vladimir Nikolić 1895-1897 között készült tervei alapján. Az étkezési és szálláslehetőségek mellett a Grand Hotelben színház is működött. A szállodát előbb bérbe adták, majd 1918-ban eladták új tulajdonosának Miša Gotfridnek. Abban az időben a munkásmozgalom a városban nagyon megerősödött és a munkavállalók munkásotthont akartak építtetni. Mivel 1919-ben az épületet ismét eladásra kínálták, a munkások megalapították a Munkásotthon Szövetkezetet és a részvények eladásával pénzeszközöket gyűjtöttek. Megvásárolták a Grand Hotelt és Munkásotthonná alakították át. 1920-ban itt tartották meg a Jugoszláv Kommunista Párt II. kongresszusát.
[[Kép:Kompleks_vlastelinstva_Eltz,_Županijska_03.jpg|250px|bélyegkép|jobbra|A megyeháza épülete]]
*A Szerémi vármegyeháza palotája 1771-1777 között épült a klasszicizáló késő barokk stílusában, homlokzatán elegáns dombormű díszítéssel. Timpanonjának közepén Szerém vármegye címerét látjuk, amelyet Mária Terézia császárné 1747-ben adományozott a városnak. Az épület kapcsolódik a korábbi járási hivatal palotájához, mely 1889 és 1902 között épült. Az udvarán állt egy későbarokk kápolna, ahol egykor a halálraítélteket gyóntatták az ítélet végrehajtása előtt. Az épületegyüttest „A” kategóriájú kulturális emlékművé nyilvánították és eredeti formájában állították helyre. A felújítás költégeit Split-Dalmácia megye állta.
92 ⟶ 97 sor:
*A Városháza épületét a városi közigazgatás igényei szerint építették a késő klasszicista építészet stílusában. Timpanonjában az „MDCCCXVIII DOMUS OPPIDANA” felirat jelzi építésének idejét. Homlokzatát oszlopok és pilaszterek tagolják. A földszinten az emeleti ablakok alatt íves nyílások találhatók. A honvédő háború előtt itt működött a vukovári horvát rádió, amely ma is itt található. A háború alatt Siniša Glavašević, a vukovári horvát rádió újságírójának és szerkesztőjének bátor hangja volt hallható ebből az épületből folyamatosan az utolsó napig, rendkívül sokkoló és realisztikus jelentéseket küldve az ostrom alatt álló városról.
[[Kép:Vukovar_samostan_i_crkva_sv_Filipa_i_Jakova.JPG|250px|bélyegkép|jobbra|A ferences templom és kolostor]]
* Ferences kolostor. A ferencesek évszázadok óta nagyon fontos szerepet játszanak a Vukovár térségében, és kitörölhetetlen nyomot hagytak nemcsak a vallásos oktatásban, hanem e terület oktatásában és kulturális fejlődésében is. A ferencesek a középkor óta élnek ezen a területen, amikor Valkó vármegyében hét ferences kolostor volt. A ferencesek munkája a török uralom idején különösen fontos volt, mert mindig hűséges híveikkel maradtak. Közvetlenül a törököktől való felszabadulás után a ferencesek visszatértek korábbi helyükre és új kolostort alapítottak. [[Nesselrode Ferenc Vilmos]] pécsi püspök [[1723]]-ban adott engedélyt a ferenceseknek templom és kolostor építésére Vukováron. Ekkor kezdődött a barokk Vukovár legrégibb és legszembetűnőbb épületének, a ferencesek monumentális épületkomplexumának építése. Az épületegyüttes fontosabb részei 13 év alatt készültek el, de a kolostor későbbi emeleti kiegészítései miatt a munkák még a 18. században is tartottak. A templom oltárának olajfestményeit 1760 körül Ambrozije Janković készítette. Végső formáját a ferences kolostor a Szent Fülöp és Jakab templommal 1896 és 1897 között a templom historikus stílusú átépítése és bővítése után R. Jordan építész tervei szerint nyerte el. Ennek során az eredeti egyhajós barokk templomot két oldalhajóval és kápolnákkal bővítették. Ezután a templom 58 méteres hosszúságával a zágrábi és a diakovári székesegyház után az ország harmadik legnagyobb temploma lett. A honvédő háború idején a kolostort és a templomot teljesen elpusztították és kifosztották, a ferenceseket száműzték.
[[Kép:Vukovar_Dvorac_Eltz_SK.jpg|300px|bélyegkép|jobbra|Az Eltz-kastély épülete]]
* Az Eltz család kastélykomplexuma Szlavónia egyik legmonumentálisabb épületegyüttese. Magában foglalja a palota épületét, amely a gróf családának rezidenciájaként szolgált, négy barokk kúriát, amelyben a nagyterületű uradalom igazgatása zajlott, gazdasági épületeket, a Szent Rókus kápolnát, az üvegházat, amely ma galéria és a parkot, amely az udvarról a Duna felé nyúlik. Végső, historizáló stílusú formáját a 20. század elején egy nagyszabású átépítés eredményeként kapta, mely a bécsi építész, Viktor Siedek tervei alapján történt. Ma a kastélyban található a Vukovári Városi Múzeum a helytörténeti gyűjteménnyel, a Bauer gyűjteménnyel, valamint a horvát és európai művészek adományainak gyűjteményével. Az Eltz kastélykomplexum szinte teljesen megsemmisült a háborúban. Újjáépítése a Horvát Köztársaság kormányának pénzeszközeiből az „Újlak-Vukovár-Vučedol kulturális örökségének kutatása, helyreállítása és újraélesztése” projekt keretében történt.
*A Szent Miklós ortodox parochiális templom az 1733 és 1737 közötti időszakban épült a tartományi népi barokk építészet elemeivel. [[Ikonosztáz]]át 1757-ben állították, a faragványait Firtler eszéki szobrász készítette. A templomot többször bővítették és felújították. Szent György kápolnát építettek hozzá. A kórust a Javor szerb énekkar igényeinek megfelelően bővítették. Az utolsó jelentős átalakítása 1935-ből származik. Tornyában egy irattári helyiség található, ahol 1732-ből származó templomi könyveket és régi dokumentumokat tárolnak.
[[Kép:Православна_црква_у_Вуковару_01.jpg|250px|bélyegkép|jobbra|A Szent Miklós pravoszláv templom]]
*A Kirchbaum központi gyógyszertár épülete 1909-ben épült a késői historizmus szellemében, hangsúlyozott szecessziós részletekkel. A sarokban levő részében működött Vukovár legrégebbi gyógyszertára, amelyet a Kirchbaum család 1787 óta több helyszínen üzemeltetett.
104 ⟶ 112 sor:
*A Bečar-kereszt Vukovár legrégebbi és legnagyobb utcai feszülete, melyről az Óvárosnak egy teljes része a „Kod bećarskog križa” a nevét kapta. A feszületet 1805-ben a város első utcai kőkeresztjeként állították fel (elődje a 18. században fából készült). Már a 19. század végén kovácsoltvas kerítés állt a feszület körül, amelyen belül törpefák nőttek. Mérete és rusztikus kivitelezése révén a Bećar-kereszt a népi közszobrászat egyik példája, bár profilja és díszítései egyértelműen klasszicista jegyeket hordoznak. A helyi szerb hatóságok 1996-ban lebontották a feszület, amelyet azóta újjáépítettek.
[[Kép:Vukovar-watertower-after-war.jpg|200px|bélyegkép|jobbra|A szétlőtt víztorony]]
*A [[Vukovári víztorony]] 1968-ban épült a városközpontban lévő régi víztorony helyett, amelynek már nem volt elegendő kapacitása a bővülő város növekvő igényeihez. Az 50 méter magas tornyot a zágrábi Hidrotehna vállalat építette a Mitnica városrész bejáratánál fekvő „Najpar-bašći" nevű akkori városi kirándulóhelyen. Tervezője Matej Meštrić volt. 2200 köbméteres tartálykapacitásával akkoriban a maga nemében ez volt legnagyobb ilyen építmény Európában. A tetején volt egy a „Vodotoranj” nevű kilátóétterem és kávézó, ahonnan be lehetett látni egész Vukovárt, a Dunát és a környéket. Az éttermet 1970-ben bezárták, ezt követően a vízművek könyvelő irodája működött benne. 1991-ben a Vukovári csata során a szerb erők fő célpontja volt. Több mint 600 találat érte, a város szenvedésének és ellenállásának szimbólumává vált. A város ostroma alatt az akkor 23 éves mitnicai Ivica Ivanika a gránátok robbanása közben tűzte ki először a horvát zászlót a tetejére, később pedig Hrvoje Džalto is vele tartott. Bár tervben volt a felújítása, később azonban mégis úgy döntöttek, hogy meghagyják mementónak, mely a város hős védelmére emlékeztet.
*A régi víztorony 1913-ban épült egy korábbi piac helyén és az egyik legrégebbi ilyen létesítmény Horvátországban. Építése J. Banheyer tervei szerint történt. A víztorony alatt van egy fúrt kút és egy földalatti tározó, tetején pedig egy másik tározó. A régi víztorony a régi Vukovár egyik legjellegzetesebb objektuma. Ma központi helyet foglal el a főtéren a Duna Hotel és a Városi Önkormányzat épülete előtt.
*A városközponttól mindössze 2 km-re található az Adica parkerdő, a vukováriak kedvenc kirándulóhelye, mely kiválóan alkalmas a gyaloglásra, kikapcsolódásra. A parkerdő túraútvonalakkal és egy testedző túraúttal van ellátva, amely fából készült edzőeszközökkel van betelepítve. A parkerdő közepén Eco Ethno Központot nyitottak, amely hagyományos kézműves termékeket árul és vendéglátóipari szolgáltatásokat nyújt. Az Adica egy évszázados erdőből áll, amelyet a Vuka folyó árterülete határol. Neve az „ada” (folyó szigete) török szóból származik, melyet onnan kapott, hogy a területet a Vuka folyó régi és új medre határolja. Adicán található Vukovár egyik látnivalója a dobra vodai Szent Paraskeva (Petka) kápolna. Ezt a helyet korábban tövises bozót borította, mellette legelő volt, ahol pásztorok legeltették nyájaikat. Itt találtak jó és tiszta vízű forrást, ezért a helyet Dobra Vodának (jó víz) nevezték el. Az ortodox szerbek ősi idők óta kereszteket építenek a mezőkön és a források mellett, ahol imádkoztak. Itt is ezt tették, majd 1811-ben kápolnát építettek, amelyet Szent Paraskevának szenteltek. A helyhez ősi legenda kapcsolódik, mely szerint ezen a helyen egy Katica nevű lányt temettek el, akit egy Hasszán nevű török ölt meg álhatatossága miatt. Áhítatos keresztények drága pénzért megváltották a vértanú testét a kivégzőktől és éjjel a legnagyobb csendben temették el azon a helyen, ahol ma a Dobra Voda ortodox egyháza található. Hamarosan egész Vukovár környékén elterjedt, hogy a temetés helyén hirtelen tiszta és gyógyító vizűforrás fakadt és éjjel rejtélyes fény világít. A lelkes keresztények templomot építettek a sírja fölé, éppen a forrás fölött, amely ma is ott folyik. 1830-ban a Dobra Vodán szőlőtelepítés közben, emberi csontokat és kápolna alapjait találták. Ebből arra lehet következtetni, hogy itt egykor templom és temető volt.
[[Kép:Vucedol_Culture_Museum.jpg|250px|bélyegkép|jobbra|A vučedoli kultúra múzeuma]]
*A Vučedol régészeti lelőhely a Duna partja mentén, Vukovártól 5 km-re délkeletre helyezkedik el. Vučedol a [[kőrézkor]] egyik legfontosabb lelőhelye, a [[vučedoli kultúra]] névadója. Rendkívüli geostratégiai helyzete miatt Vučedol állandó jellegű település volt. A legmélyebb rétegekben a legrégibb neolitikumi kultúra [[Starčevo-kultúra]] nyomai is megmaradtak. A Vučedolon folyó folyamatos élet során több rézkori kultúra is összefonódott. A Badeni-, a Kosztoláci és a Vučedoli kultúrák 700 évig váltakoztak itt. A vučedoli település legnagyobb felvirágzása minden bizonnyal a Vučedol kultúra idején történt, amely az i. e. 3000-től i. e. 2200-ig tartott. Az élet a Vučedolon három helyen zajlott: a kikötőben, a Gradacot körülvevő fennsíkon, amely izolált helyzetével akropolisz jelleggel magasodott a gazdálkodók, szarvasmarhatenyésztők, vadászok és rézfeldolgozók települése fölé. A kultúra leghíresebb kerámiatárgya a „Vučedoli galamb”, egy madár alakú kultikus edény, gazdagon díszített betétekkel, melyet 1938-ban találtak a Gradac nevű helyen. A „Vučedoli Orion”, amelyet a legrégebbi európai naptárnak tekintnek, szintén a Vučedol kultúrájához tartozik. Naptárral rendelkező edényt Vinkovcén találták a mai Hotel Slavonija helyén. Ennek a legrégebbi naptárnak a felfedezése tanúsítja e térség fejlett, magasfokú több mint ötezer éves civilizációját. A Vučedoli Kulturális Múzeumot a Horvát Köztársaság kormányának 2013. évi rendelete hozta létre. Létrehozása annak a sok éves erőfeszítésnek az eredménye, amely Vučedolt a régészeti parkok élvonalába helyezi annak társadalomtörténeti fontossága miatt és ezzel beillesztésre kerül Európa ezen részének régészeti térképébe.
*2017-ben 200 millió kuna értékű beruházási projekt megvalósítása indult, melynek befejezése 5 év alatt várható. Ennek során a Vuka és a Duna összefolyásától a vučedoli lelőhelyig, összesen 5 km hosszú sétányt építenek. A sétány 4 méter széles gyalogútból és 2 méter széles kerékpárútból áll. A sétányon turistavonat közlekedik majd összekötve a városközpontot a leendő Vučedol Régészeti Parkkal. A sétány mentén dísznövények lesznek telepítve, Duna-parti kilátóhelyek, padok valamint egy vendéglátóipari létesítmény épül. Ehhez kapcsolódóan 900 férőhelyes új folyami kikötő és a kikötő mellett benzinkút építése van a tervben.
== Kultúra ==
126 ⟶ 136 sor:
*A város jelentős kulturális intézménye Horvát ház, mely számos kulturális eseményt szervez az év folyamán, köztük színházi előadásokat, koncerteket és kiállításokat. A Horvát ház építészetileg szokatlan, hosszúkás épületnek az építése eredetileg 1922-ben fejeződött be. Az épületet a híres építész, Feudenreich tervei szerint építették és a Duna partján, az Eltz-kastély közelében található. Felújítása után a Nobel-díjas Lavoslav Ružička szülőházával egy kulturális állami intézményt alkot. A Horvát házban működik a Scena Martin színház is.
*A Szerb házat 1905-ben Szent Száva ünnepén szentelték fel. A „Javor” szerb énekegyüttes, a szerb karitatív nőegyesület, a „Posestrima” oktatási és gazdsági társaság és az ortodox egyházközség irodája működött benne. A második világháború alatt itt volt a német városparancsnokság. 1947-ben az épületet államosították és más célokra használták. a honvédő háborúban súlyosan megrongálódott. Újjáépítése 2017-ben kezdődött.
*Az 1947-ben alapított városi könyvtár és olvasóterem fontos tényező a Vukovári régió hagyományos kultúrájának megőrzésében. Értékes helytörténeti könyv- és kiadványgyűjteménye van. A könyvtárban működik a Horvát Köztársaságban található néhány amerikai sarok egyike is.
A város főbb kulturális rendezvényei:
*Vukovári filmfesztivál, a dunamenti országok fesztiválja
*Bonofest egyházzenei fesztivál a ferences kolostorban
*Bábok tavasza gyermek bábszinházi fesztivál
*Kamarazenei fesztivál
*Vukovári etno vásár
*Szent Vince napja
*Vukovári adventi ünnepek
*„Vukovári csendes éj” a Horvát Rádió és Televízió éves koncertje
== Oktatás ==
Általános iskolák:
*Dragutin Tadijanović általános iskola
*Antun Bauer általános iskola
*Nikola Andrić általános iskola
*Siniša Glavašević általános iskola
*Blage Zadre általános iskola
*Mitnica általános iskola
*Josip Matoš általános iskola
Középiskolák
*Vukovári gimnázium
*Vukovári gazdasági iskola
*Nikola Tesla szakképző iskola
*„Marko Babić” szakközépiskola
*Zenei középiskola
[[Kép:Велеучилиште_Лавослав_Ружичка_у_Вуковару.jpg|250px|bélyegkép|jobbra|A Lavoslav Ružička főiskola épülete]]
Felsőfokú oktatás
Lavoslav Ružička főiskola
*közgazdaságtani tanszék
*gazdasági tanszék
*jogi tanszék
*fizioterápiai tanszék
Spliti Egyetem szakmai tanulmányok tanszéke
*informatikai kar
*gazdaságtudomáyni kar
*közigazgatási-jogi kar
Josip Juraj Strossmayer Egyetem Eszék vukovári karai
*gazdaságtudomáyni kar
*jogi kar
Tanárképző főiskola Vukovár
== Sport ==
Vukovár városa számos sportágban nagy hagyományokkal rendelkezik, különös tekintettel a vízi sportokra. Emellett a legjelentősebb sikereket a kosárlabda, röplabda és atlétika érte el.
A vukovári evezősklubot 1912-ben alapították és 1913-ban már megrendezték az első evezősversenyt. A női röplabdaklubot 1962-ben alapították. Az 1970-es évek végén a ŽOK Vukovar bejutott a jugoszláv szövetségi bajnokságba, ahol 1991-ig szerepelt. Jó eredményeket értek el a jugoszláv kupákban is és 1986-ban részt vettek a CEVA kupában, ahol elérték a 3. fordulót. 2010. december 22-én Zágrábban megnyerték a horvát röplabdakupát, amelyet 2011-ben megismételtek. A vukovári sport leghíresebb képviselője ma Damir Martin evezős, kétszeres világbajnok és európai bajnok és ezüstérmes a 2012-es londoni olimpiai játékokon. Neves sportolók még az úszó Mirna Jukić, a röplabdajátékos Marina Miletić és az asztalitenisz játékos Sandra Paović.
[[Kép:Ruder-EM_2016_7.jpg|250px|bélyegkép|jobbra|Damir Martin]]
Vukovár sportklubjai:
Atlétika
*AK „Maraton” atlétikai klub
Kerékpársport
*ŠBK Vukovar kerékpárosklub
Bocsa
*BK „Mitnica” bocsaklub
*BK „Borovo” bocsaklub
*BK „Trpinjska cesta” bocsaklub
Küzdősportok
*KK „Vukovar '91” karateklub
*BK „Borovo” küzdősportklub
*TK „Borovo” taekwondoklub
*TK „Dragon” Lipovača taekwondoklub
Bridzs
*ŠBK „Vupik Vukovar” bridzsklub
Tornasport
*GD „Vukovar” tornaegyesület
Jégkorong
*KHL Komarci Vukovar jégkorongklub
Kosárlabdaklub
*KK „Vukovar” kosárlabdaklub
*KK „Borovo” kosárlabdaklub
Teke
HKK „Vukovar '91” tekeklub
Labdarúgás
*HNK „Vukovar 1991” labdarúgóklub
*HNK „Borovo” labdarúgóklub
*HNK „Radnički” labdarúgóklub
*HNK „Lipovača” labdarúgóklub
*NK „Vuteks-Sloga” labdarúgóklub
*ŽNK „Vukovar” női labdarúgóklub
*HNK „Mitnica” labdarúgóklub
*MK „Bata Borovo” kispályás labdarúgóklub
Röplabda
*ŽOB „Vukovar” női röplabdaklub
*MOB „Zrinski” röplabdaklub
Úszás
*PK Vukovar úszóklub
Búvársport
*KPA „Vukovar” búvárklub
Kézilabda
*HRK „Borovo” kézilabdaklub
*ŽRK „Vukovar” női kézilabdaklub
Asztalitenisz
*STK „Vukovar 91” azstaliteniszklub
Sakk
*ŠK „Vukovar 91” sakk-klub
*ŠK „Slaven” sakk-klub
*ŠK „Šahmatik” sakk-klub
*ŠK „Caissa” sakk-klub
Sporthorgászat
*ŠRD „Dunav” sporthorgászklub
*ŠRD „Vuka” sporthorgászklub
*ŠRD „Borovo naselje 91” sporthorgászklub
*ŠRD „DEA SPORT” sporthorgászklub
Tenisz
*TK „Borovo naselje” teniszklub
*TK „Vukovar” teniszklub
Evezés
*HVK „Vukovar” evezősklub
Emlékversenyek
* Vukovar – Dubrovnik kerékpár ultramaraton
*„Od Velikog do Malog Vukovara“ emlék ultramaraton
*-„Putevi dragovoljaca HOS-a i bojovnika Domovinskog rata” emlék ultramaraton
== Híres emberek ==
156 ⟶ 300 sor:
== Források ==
* {{cite web| url = | title = Vukovar the Croatian Stalingrad| accessdate = 2009-08-23| language = angol| archiveurl =https://web.archive.org/web/20080206210723/http://www.geocities.com/tegetthoff66/vukovar/intro.html| archivedate = 2008-02-06}}
*[https://www.vukovar.hr Vukovár város hivatalos oldala] {{hr}}
*[https://turizamvukovar.hr A város turisztikai irodájának honlapja] {{hr}}
*[https://varak.hu/latnivalo/index/1915-Vukovar--Valko-Valkovar Varak.hu: Vukovár – Valkóvár]
*[https://vucedol.hr/hr A Vučedoli Régészeti Park honlapja] {{hr}}
== További információk ==
* [http://free-vk.htnet.hr/lbvukovar/vuk.htm Vukovár ma]
* [http://terkepkalauz.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=781 Térkép Kalauz – Vukovár]
*[https://www.visitvukovar-srijem.com A megye turisztikai irodájának honlapja] {{hr}}
*[http://www.muzej-vukovar.hr A vukovári múzeum honlapja] {{hr}}
*[https://franjevacki-samostan-vukovar.hr A ferences múzeum honlapja] {{hr}}
*[https://hazajaroegylet.hu/uticelok/vukovari-magyarok-egyesulete-vukovar Hazajaroegylet.hu: Vukovári Magyarok Egyesülete]
*[http://www.hrv.hr A Vukovári Rádió honlapja] {{hr}}
== Fordítás ==
{{fordítás|hr|Vukovar|oldid=5539562}}
{{Vukovár-Szerém megye közigazgatása}}
|