„Gmunden” változatai közötti eltérés

'''Gmunden''' [[Ausztria|osztrák]] város, [[Felső-Ausztria]] [[Gmundeni járás]]ának székhelye. 2018 januárjában 13191 lakosa volt. A Traunsee északi partján, keszika Traun folyó kifolyásánál fekszik, már a 19. század óta népszerű üdülőhely. A város a jellegzetes, zöld-fehér színű [[Gmundeni kerámia|gmundeni kerámiáról]] is ismert.

A 17. században a város naszádépítőiről vált ismertté. Bécs 1683-as [[Bécs ostroma (1683)|ostroma]] idején több ezer menekültet fogadott be, ami miatt jelentősen meg kellett növelni a hadiadó mértékét. Az [[osztrák örökösödési háború]] során a térségben bajor, francia és osztrák csapatok vonultak fel és bár csatára nem került sor, a hadseregek ellátása nagy terhet rótt a lakosságra. A 19. század elején a sókereskedelem kezdte elveszíteni jelentőségét és helyébe az idegenforgalom lépett. Gmunden [[Bad Ischl]]lel versengve igyekezett magához csábítani a turistákat. 1862-ben fürdővárossá nyíilvánítottáknyilvánították.

Az [[első világháború]] kezdetén, 1914 szeptemberében katonai kórházat nyitottak a városban, több száz sebesültet ápoltak itt. 1939-ben Eck, Ort, Traunleithen és Theresienthal településrészek átkerültek Altmünsterhez. A [[második világháború]] végén Gmunden lakossága a menekültek miatt 30 ezernyire szökött fel és már képtelenek voltak ellátni a menekülőket. Bár a várost nem bombázták, gazdasága megsínylette a háborút. A több mint 600 besorozott gmundenibólgmundeniből csak 13% élte túl a harcokat. A háború után amerikaiak szállták meg a várost, akik hírszerzési központot állítottak fel Gmundenben. A kémközpont olyan volt SS-tagokat is alkalmazott, akik jól ismerték a szovjet körülményeket.

A gmundeni önkormányzat területén 2018 januárjában 13191 fő élt. A lakosságszám 1991 óta nagyjából egy szinten maradt. 2016-ban a helybeliek 83,8%-a volt osztrák állampolgár;, a külföldiek közül 3,2% a régi (2004 előtti), 5,2% az új EU-tagállamokból érkezett. 5,4% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 2,3% egyéb országok polgára. 2001-ben a lakosok 69,3%-a római katolikusnak, 7,3% evangélikusnak, 3,3% ortodoxnak, 5,9% mohamedánnak, 10,3% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 54 magyar élt a városban. A legnagyobb nemzetiségi csoportokat a német (87,4%) mellett a szerbek (3,1%), a horvátok (2,6%), a bosnyákok (1,5%) és a törökök (1,4%) alkották.

*a [[Gmunden villamosvonal-hálózata|gmundeni villamos]] 2018-ig Ausztria legrövidebb és legmeredekebb vonalán járjárt. Ekkorra készült el a [[Vorchdorf|vorchdorfi]] HÉV-el összekötő szakasz a Franz-Josef Platz és a Seebahnhof között. Ezután a gmundeni és a vorchdorfi pályaudvar között [[Vasút-villamos|tramtrain]] közlekedik.