„Vetési varjú” változatai közötti eltérés

a
→‎Életmódja: mondatkezdő nagybetűk
a (Eszmei érték → Természetvédelmi érték, ld. WP:BÜ)
a (→‎Életmódja: mondatkezdő nagybetűk)
 
== Életmódja ==
A szántásokban a magok elfogyasztásával károkat okoz, de a különböző bogarak, férgek elfogyasztásával hasznot is hajt a mezőgazdaságnak. Kisebb hüllőket, békákat, gyíkokat és emlősöket is elfogyaszt, időnként más madarak tojását és fiókáit is megeszi. Kevésbé dögevő, mint egyes északi varjúfajok. táplálékukatTáplálékukat elsősorban szántókon, alacsony fűvel borított réteken, legelőkön szerzik be. A talajt 3-5 cm mélységig képesek átkutatni férgek után kutatva. Cserebogárlárvák, drótférgek alkotják egyebek mellett az így megszerzett táplálékuk zömét. A városokban maradó egyedek parkokban, focipályákon kutatnak élelem után, illetve a szemét közül válogatják ki az ehető falatokat. A varjak a dió belét is megeszik. ehhezEhhez többféle módszert fejlesztettek ki. Mivel a dió kemény héját közvetlenül a csőrükkel nem bírják feltörni, ezért autóutakra, járdákra ejtik azokat annak reményében, hogy az eséstől a héj feltörik, illetve, hogy egy arra járó autó, illetve gyalogos összetöri a gyümölcs héját.
 
Nagy csapatokban portyázik, melyekhez hollók és csókák is gyakorta csatlakoznak. A Magyarországon telelő varjak ősszel és télen nagy, akár több százezer egyedből álló csapatokba is verődhetnek. Nyíregyházán van, hogy 400 000 egyed is összegyűlik egy-egy ilyen csapatba. Főleg éjszakázó helyükre való elvonulásuk alkalmával, illetve a reggeli órákban alkotnak jelentősebb csapatokat. Napközben azonban az éjszakázó hely környékének, mintegy 20-25 km sugarú körzetében keresnek táplálékot. A városi környezetet a madarak 90 százaléka elhagyja a nappali órák során.