A [[2010-es évek]]től az [[internet]]es [[közösségi média]] segítségével elindulnak vagy aktivizálódnak különböző feminista mozgalmak, elsősorban az Egyesült ÁllamokbanÉszak-Amerikában és Nyugat-Európában, Európábanmásodrészt Dél-Amerikában. Számos esetben egy-egy kampány mentén. A [[digitális forradalom]] technológiai vívmányai fontos közösségszervező és kommunikációs eszközként funkcionálnak. [[A nemi erőszak kultúrája]]nak igazságtalansága, a burkoltan továbbra is létező szexizmus, a testszégyenítés, az áldozathibáztatás és a munkahelyi/utcai zaklatás kapcsán születtek kampányok és a hozzájuk kapcsolódó tüntetések, utcai akciók, mint például Torontóban a [[SlutWalk]] és a 2017-ben a Hollywoodban [[Harvey Weinstein]] botrány nyomán világszerte kifejlődött [[Me Too-mozgalom]], valamint a [[Donald Trump]] amerikai elnök [[hétköznapi hímsovinizmus|hímsovinizmusára]] reakcióként nagy tömegeket megmozgató [[Women's March]]. Az előző három hullámhoz képest gyengébb a lendület, a rávilágítás a társadalmi problémákra pontosabb és finomabb, a kitűzött célok letisztultabbakká váltak. A különféle irányzatok általában külön utakon járnak és néha konfliktusba is kerülnek egymással. Az antifeministák relativizálnak és túlkapásokat emlegetnek. Általános a metszetszemlélet (interszekcionalitás) fogalma: Az a paradigma, amely szerint egy adott személy nem csupán egy adott jellemzője vagy csoporthoz tartozása alapján lehet hátrányosan megkülönböztetett, hanem több különböző szempontból is lehetséges az elnyomása, valamint hogy ezek a tényezők egymással könnyen kölcsönhatásba és átfedésbe kerülhetnek.
