„Kanonok” változatai közötti eltérés

95 bájt hozzáadva ,  1 évvel ezelőtt
a
typo és apróságok
a (typo és apróságok)
Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő
{{lektor}}
{{Wikiszótár}}
 
A '''kanonok''' a [[római katolikus egyház]]ban tisztségviselő pap, a [[káptalan]] tagja. Neve onnan ered, hogy közös életre és különleges rendszabályok által előírt életmódra ''(vita canonica)'' volt kötelezve.
 
[[Chrodegang]] [[metz]]i püspök 754-ben a püspöki székhelyek és [[Bazilika|bazilikák]] papjai számára a szerzetesi szabályokhoz hasonló magatartási előírást vezetett be. Ez a regula közösségi életmódot írt elő. A közösségi élethez, ellentétben a szerzetesekkel nem írta elő a szegénység követelményét, hanem vagyont biztosított. Az e szabályozás alá eső papi tisztségviselőket neve: canonicus, azaz kanonok. Néhány kanonok felmentést kapott a közös lakás, hálóhely használata alól, mely jogot I. [[I. Lajos frank császár|Jámbor Lajos]] frank császár [[Aachen]]ben 816-ban kiadott újabb szabályozása általánossá tett. Ennek eredményeként számos egyházi székhely-városban különálló, rendszerint díszes papi városrész, utca jött létre.<ref>Szép példája ennek Eger kanonok-sora</ref>
 
Minden kanonoknak egy káptalanhoz kellett tartoznia és alkalmazkodnia kellett a kánoni életmódhoz, idővel azonban a káptalanok meggazdagodtak, és tagjaikat egyre jobban zavarta az élet- és házközösség. Emiatt a káptalan tagjai felosztották maguk közt a káptalan javait, és mindegyik kanonok számára külön javadalmat ''(praebendas)'' hasítottak ki, vagyis kanonoki állomásokatállásokat szerveztek, így a káptalanok zárt testületekké ''(capitula clausa)'' váltak, ugyanis minden káptalannál csak annyi kanonok lehet, ahány javadalom, állomásstallum van. Egy időben a törvények ellenére a még csak megüresedő állomásokrastallumokra való igényeket is osztogatták; az ilyen kanonokokat ''Canonici in herbis''-nek<ref>"Zöldség"-Tiszteletbeli, szó szerint ''zöldellő'' kanonoki szék, amely gyümölcsöt még nem hoz.</ref> nevezték, ellentétben a már kinevezett valóságos kanonokkal ''(Canonici in floribus et fructibus).<ref>"VirágzóValóságos éskanonoki gyümölcsöző"stallum, kanonokiszó székszerint ''virágzó és gyümölcsöző''.</ref>'' Az egyház folytonos törekvésének sikerült néhol a közös élet visszaállítását keresztülvinni s így támadt a különbség a közös élet szabályait követő „szabályozott kanonokok” ''(Canonici regulares)'' és az életközösségre vissza nem tért „világi kanonokok” ''(Canonici saeculares)'' között.
 
Az életkort tekintve, a [[II. vatikáni zsinat]] előtt a kanonokságra a betöltött 22., káptalani méltóságra p. főnökségre, lelkészettel vagy külhatósággal járó állomásokrastallumokra a betöltött 25. életév volt szükséges. Az egyházrendet tekintve, legalább is az aldiakonátusszubdiakonátus volt szükséges, rendszerint azonban, Magyarországon általában csak áldozárokatáldozópapokat neveztek ki kanonoknak. A képzettséget tekintve, a [[tridenti zsinat]] határozatai szerint a kanonokok legalább fele hit- v. kánonjog doktorokból v. licentiatusokból kell hogy álljon. Tekintve a fontos szerepet, amelyet a káptalanok mint [[hiteleshely]]ek játszottak, az 1741. évi XVI. törvénycikk rendelete szerint a kanonokoknak nemcsak a magyar nyelvben, de a jogtudományban is jártasnak kellett lenniük. Némely stallumokra előírták a nemességet.
 
A mai szabályozás szerint csak felszentelt pap lehet kanonok. Valamennyi kanonoknak egy-egy káptalanhoz kell tartoznia. Káptalanja a székesegyháznak, illetve a társszékesegyháznak van. A teljes jogú kanonokat valóságos kanonoknak nevezzük, ezenkívül Magyarországon vannak tiszteletbeli (címzetes) kanonokok is. A kanonokot a káptalan meghallgatásával a [[megyés püspök]] nevezi ki, határozatlan időre.
A kanonokok kötelesek továbbá a püspököt, midőn az istentiszteletre megjelenik v. onnan távozik, kísérni és a pontifikálásnál segédkezni. Tiszteleti jogaikhoz tartozik emelkedettebb hely (stallum), violaszínű [[mozzetta]], néhol hermelinprémes cappa és rochettum, a reverendissimus cím, s hazánkban a mellükön lefüggő káptalanbeli rendjel.
 
Magyarországon a négyrangban első állomásúnégy kanonok az ún. oszlopos kanonok ''(Canonici columnares)'' éspedig
# a [[prépost]] (nagyprépost),
# az olvasó kanonokolvasókanonok ''(Lector)'',
# az éneklő kanonokéneklőkanonok ''(Cantor)'',
# az őr-kanonokőrkanonok ''(Custos)''.
 
A görögkatolikusoknál ezeknek elnevezései: