„Kanonok” változatai közötti eltérés

4 bájt hozzáadva ,  1 évvel ezelőtt
a
stallum hiv.
a (typo és apróságok)
Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő
a (stallum hiv.)
Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő
[[Chrodegang]] [[metz]]i püspök 754-ben a püspöki székhelyek és [[Bazilika|bazilikák]] papjai számára a szerzetesi szabályokhoz hasonló magatartási előírást vezetett be. Ez a regula közösségi életmódot írt elő. A közösségi élethez, ellentétben a szerzetesekkel nem írta elő a szegénység követelményét, hanem vagyont biztosított. Az e szabályozás alá eső papi tisztségviselőket neve: canonicus, azaz kanonok. Néhány kanonok felmentést kapott a közös lakás, hálóhely használata alól, mely jogot I. [[I. Lajos frank császár|Jámbor Lajos]] frank császár [[Aachen]]ben 816-ban kiadott újabb szabályozása általánossá tett. Ennek eredményeként számos egyházi székhely-városban különálló, rendszerint díszes papi városrész, utca jött létre.<ref>Szép példája ennek Eger kanonok-sora</ref>
 
Minden kanonoknak egy káptalanhoz kellett tartoznia és alkalmazkodnia kellett a kánoni életmódhoz, idővel azonban a káptalanok meggazdagodtak, és tagjaikat egyre jobban zavarta az élet- és házközösség. Emiatt a káptalan tagjai felosztották maguk közt a káptalan javait, és mindegyik kanonok számára külön javadalmat ''(praebendas)'' hasítottak ki, vagyis kanonoki állásokat szerveztek, így a káptalanok zárt testületekké ''(capitula clausa)'' váltak, ugyanis minden káptalannál csak annyi kanonok lehet, ahány javadalom, [[stallum]] van. Egy időben a törvények ellenére a még csak megüresedő stallumokra való igényeket is osztogatták; az ilyen kanonokokat ''Canonici in herbis''-nek<ref>Tiszteletbeli, szó szerint ''zöldellő'' kanonoki szék, amely gyümölcsöt még nem hoz.</ref> nevezték, ellentétben a már kinevezett valóságos kanonokkal ''(Canonici in floribus et fructibus).<ref>Valóságos kanonoki stallum, szó szerint ''virágzó és gyümölcsöző''.</ref>'' Az egyház folytonos törekvésének sikerült néhol a közös élet visszaállítását keresztülvinni s így támadt a különbség a közös élet szabályait követő „szabályozott kanonokok” ''(Canonici regulares)'' és az életközösségre vissza nem tért „világi kanonokok” ''(Canonici saeculares)'' között.
 
Az életkort tekintve, a [[II. vatikáni zsinat]] előtt a kanonokságra a betöltött 22., káptalani méltóságra p. főnökségre, lelkészettel vagy külhatósággal járó stallumokra a betöltött 25. életév volt szükséges. Az egyházrendet tekintve, legalább is az szubdiakonátus volt szükséges, rendszerint azonban, Magyarországon általában csak áldozópapokat neveztek ki kanonoknak. A képzettséget tekintve, a [[tridenti zsinat]] határozatai szerint a kanonokok legalább fele hit- v. kánonjog doktorokból v. licentiatusokból kell hogy álljon. Tekintve a fontos szerepet, amelyet a káptalanok mint [[hiteleshely]]ek játszottak, az 1741. évi XVI. törvénycikk rendelete szerint a kanonokoknak nemcsak a magyar nyelvben, de a jogtudományban is jártasnak kellett lenniük. Némely stallumokra előírták a nemességet.