„Földrajztudomány” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Címke: Visszaállítás |
||
1. sor:
[[Fájl:Physical world.jpg|bélyegkép|333px|jobbra|A Föld domborzati [[térkép]]e]]
A '''földrajztudomány''' vagy '''földrajz''' ''(geográfia)'' a [[földtudomány]]ok egy részterülete. A [[litoszféra|szilárd kéreg]] (litoszféra), a [[hidroszféra|vízburok]] (hidroszféra) és a [[atmoszféra|levegőburok]] (atmoszféra) szövedéke alkotja a [[bioszféra|bioszférát]], az [[élet]] színterét, azaz a földrajzi burkot.<ref>Szabó József: A természetföldrajz tárgya, céljai, tagolódása, tudomány-rendszertani helye. In: Borsy Zoltán (szerk.): Általános természetföldrajz. Fejezetek az általános természetföldrajz köréből. Nemzeti Tankönyvkiadó, bp., 1993. p. 7.</ref> Az itt lezajló [[természet]]i és [[társadalom|társadalmi]] folyamatok által kialakított rendszerek elrendeződéseivel és törvényszerűségeivel foglalkozó [[tudomány]] a földrajztudomány.
A földrajz klasszikus megközelítése szerint két fő ága a [[természetföldrajz]] és a [[társadalomföldrajz]], melyek közül mindkettő felosztható [[általános földrajz]]ra és [[regionális földrajz]]ra.
Más megközelítés szerint az egységesnek tekinthető geográfia felosztható
* társadalomföldrajzra
* természeti földrajzra, valamint
* regionális földrajzra.
Mindhárom ágazatban különböző szempontok kerülhetnek előtérbe, így mindegyik esetében beszélhetünk
* általános
* ágazati és
* területi (leíró)
megközelítési módról. Sőt a földrajztudomány alágazataiban is érvényesíthetők ezek a szempontok.
== Természetföldrajz ==
A természetföldrajz további tudományterületekre osztható, mint a [[geomorfológia]] („felszínalaktan”), [[hidrogeográfia]] („vízföldrajz”), [[biogeográfia]] („az élővilág földrajza”), [[talajföldrajz]], [[klimatológia]] stb.
| |||