„Oleszkói vár” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
10. sor:
A [[Galícia]] és [[Volhínia]] határvidékén elterülő vár a [[Halics-Volinyi fejedelemség]] felbomlása után, a [[14. század]] közepére a fejedelemséget egymást közt felosztó [[Lengyel Királyság]] és [[Litván Nagyfejedelemség]] között a befolyásért folytatott versengés terepévé vált. A vár 1340-től [[Lubart nagyherceg|Lubart]] litván nagyherceg birtokában volt. 1366-ban [[III. Kázmér lengyel király]] csapatai foglalták el. Miután Kázmért [[I. Lajos magyar király]] követte a lengyel trónon, az oleszkói vár [[Oppelni László]] vörösruténiai vajda felügyelete alá került. Oppelinni László erős katolicizáló tevékenységet folytatott a galíciai ruitén lakosság körében, és célul tűzte ki egy galíciai latin ritusú püspükség létrehozását. 1375-ben az oleszkói várat (a rohatini és a tusztanyi várral együtt) az újonnan kinevezett galíciai római katolikus püspüknek adományozta. A rutén lakosság a katolikus térítés miatt fellázdt és elfoglalták az oleszkói várat. Ezért I. Lajos később magyar katonaságot állomásoztatott a várban. 1382-ben, Lajos halála után Lubart litván nagyherceg pénzen visszavásárolta a várat az ott állomásozó magyar katonaságtól, akik távoztak a várból.
1382-ben Lemgyelország és Litvánia között megkötötték a [[Krevai unió|krevai uniót]], melynek eredményeként 1386-ban [[II. Ulászló lengyel király|Jogaila]] litván nagyfejedelem felségül vette [[Hedvig lengyel királynő|Hedvig]] lengyel királynőt és létrejött a két ország perszonáluniója, Jogaila II. Ulászló néven elfoglalta a
== A vár napjainkban ==
| |||