„Poznańi munkásfelkelés” változatai közötti eltérés

(→‎A sztrájk: https://ru.wikipedia.org/wiki/Поплавский,_Станислав_Гилярович Nemzetiségre lengyel.)
Nagyjából 11:00 körül a tömeg megrohamozta és kifosztotta a kommunista párt helyi központját. A tüntetés ekkor kezdett zavargásba átcsapni, s ekkor dördültek el az első lövések. A tömeg ekkor különféle kormányzati épületeket támadott meg, s egyre több fegyverhez jutott.
 
11:00 körül jelentek meg a városban a tankok, illetve a néphadsereg egyes különítményei azzal a célból, hogy a kormányzati épületeket megvédjék. A katonák és a tüntetők között baráti beszélgetések zajlottak le, sőt sok katona át is állt a tüntetők oldalára. [[Konsztantyin Konsztantyinovics Rokosszovszkij|Konsztantyin Rokosszovszkij]] lengyel honvédelmi miniszter ennek hatására az összes lengyel csapatot riadókészültségbe helyezte.
 
[[Konsztantyin Konsztantyinovics Rokosszovszkij|Rokosszovszkij]] elküldte helyettesét, [[Stanisław Popławski]]t, hogy vessen véget a tüntetésnek minél hamarabb, s megakadályozza azt, hogy olyan jellegű események történjenek, mint az [[1953-as keletnémet felkelés]] közben, melyet nem fojtottak el "időben"„időben” ezért a felkelés eszkalálódott.
[[Fájl:Poznan1956002.jpg|bélyegkép|Egy sérült mentése]]
14:00-kor a helyi repülőtérre oroszszovjet tisztek érkeztek, akik átvették a parancsnokságot. 16:00 és másnap reggel 5:00 között bevetésre került a 10. lengyel páncéloshadosztály, 19. lengyel páncéloshadosztály, a 4. lengyel gyalogos hadosztály és az 5. lengyel hadosztály, összességében mintegy 10. 000 katona. A csapatoknak azt mondták, hogy német provokátorok ellen kell küzdeni, akik a Poznańi Nemzetközi Vásárral kapcsolatosan jutottak be az országba. A katonák mintegy két órán keresztül vonultak át a városon, erődemonstrációt mutatva, s gyakorlatilag körbezárták azt.
 
A letartóztatások 21:00-tól kezdődtek el. Az elfogott személyeket a repülőtérre vitték, ahol brutális módon hallgatták ki őket. A tüntetések június 30-ig tartottak. Június 19-én reggel 7:30-kor a lengyel miniszterelnök rádióbeszédében statáriumot hirdetett, melyben közölte, hogy aki nem teszi le a fegyvert, az a legsúlyosabb következményekkel számolhat.