„Óbudai-sziget” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
élővilág bőv.
28. sor:
 
=== Megközelíthetősége ===
 
Nyugati oldalán a [[Hajógyári híd]] és a [[K-híd]] köti össze Óbudával, ez utóbbin közlekedik április végétől október közepéig, hétvégente a [[Budapesti Közlekedési Zrt.|BKV Zrt.]] [[226-os busz (Budapest)|226-os jelzésű autóbuszjárata]], aminek a végállomása a sziget belsejében található. A szigetet a nyári időszakban a [[Budapest hajóvonal-hálózata|BKK]] [[D12-es hajóvonal (Budapest)|D12-es hajójáratával]] is meg lehet közelíteni az ''Óbudai-sziget'' kikötőtől, ami a 226-os busz megállójától nem messze található.
 
==== A Sziget Fesztivál idején ====
 
A [[Sziget Fesztivál]] ideje alatt a szigetet a 226-os busz és a D12-es hajó nem tudja megközelíteni. ''Sziget Budapest CITYPASS'' karszalaggal igénybe vehető az ebben az időszakban közlekedő [[Sziget hajóvonal (Budapest)|Sziget hajójárat]]. A BKV Zrt. ezek mellett [[SZIGET busz (Budapest)|SZIGET]] jelzéssel expresszjáratot közlekedtet, ami a fesztivál első napjaiban kizárólag a [[Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér|Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér]] 2-es termináljától a fesztiválhoz, majd a fesztivál utáni első napon csak a repülőtér felé közlekedik, köztes megállók nélkül. Ezt a járatot is igénybe lehet venni a ''Sziget Budapest CITYPASS'' karszalaggal.
 
== Nevének eredete ==
 
[[Fájl:Óbudai-sziget 01.jpg|bélyegkép|jobbra|263px|Az egykori [[Óbudai Hajógyár]] épületei jelenleg irodaként, raktárként, illetve jachtklubként üzemelnek]]
 
39 ⟶ 42 sor:
 
== Kultúra ==
 
{{bővebben|Sziget Fesztivál}}
[[1993]] óta minden év augusztusában itt rendezik meg a [[Sziget Fesztivál]]t, amely mára [[Európa]] egyik legnagyobb könnyűzenei rendezvényévé nőtte ki magát. A koncertekkel, fesztiválokkal, futóversenyekkel járó tömeges terhelés nem kedvez a sziget növény- és állatvilágának.
 
== Flóra és faunaÉlővilága ==
 
A sziget legnagyobb része ma pihenőpark, ahol díszcserjéket, virágokat láthatunk. A sziget északi csúcsa a környék legismertebb vízimadár-vonulási „megállója”.
[[Fájl:Óbudai-sziget 05.jpg|bélyegkép|jobbra|263px|A „ródlidomb”]]
 
Többé-kevésbé eredeti állapotában csak a sziget nyugati parti sávján végighúzódó, mintegy 1,5 km hosszú puhafás [[ártéri ligeterdő]] ([[fehérnyárliget]], Salicetum albae-fragilis) maradt fent. A ligeterdő állapotát [[1994]]-ben mérték fel. A fák között matuzsálemi korú, 200 éves [[fehér fűz]]ek, [[fekete nyár]]ak, és [[szil (növénynemzetség)|szilfák]] is akadnak,. ésUgyancsak figyelmet érdemelnek az idős parti szőlőegyedek, valamint aaz öreg [[mezei szil]] öreg egyedei isfák. Az ősfajok száma kevés. AzA óbudaijelentős fajcsere ellenére a sziget többi része is emlékeztet a hajdani árterületekre. Az erdő teljes területe 15,3 ha.
 
A betelepített fajok közül a két legjelentősebb a platán és a vadgesztenye. Közülük a legidősebbek ugyancsak közel kétszáz évesek, és az évszázadok alatt az eredeti fajokkal vegyülve (több helyen túlsúlyra jutva) szép és [[növényföldrajz]]ilag is érdekes [[galériaerdő]]vé integrálódtak. Ennek [[karakterfaj]]ai tehát:
* a [[platánfélék|platán]] ''(Platanus x acerifolia)'',
* a [[közönséges vadgesztenye|vadgesztenye]] ''(Aesculus hippocastanum)'',
* az [[ezüst juhar|ezüstjuhar]] ''(Acer saccharinum)'',
* a [[nyárfa]] ''(Populus alba, P. nigra)'' és
* a [[fehér fűz]] ''(Salix alba)''.
 
Friss telepítések egyes épületek előkertjei tájidegen növényekkel (pl. pálmafákkal) és a golfpálya pázsitja. Az üzemi területeken a szabad földfelület kevés; a fáknak alig van tányérja, de a hiányzó csapadékot a magas talajvíz bőségesen pótolja. A sziget partjai galériaerdő messze túlnyúlik a szokásos árvízszinten — olyannyira, hogy egyes fák gyakorlatilag állandóan a vízben állnak.<ref>[http://www.kia.hu/konyvtar/pestikert/obudai.htm [[Pesti László]], [[Tarjányi Ferenc]], 2010: Óbudai-sziget]<ref>
 
A sziget a madarak számára nemcsak vonulási állomás, hanem jó néhány faj, köztük a [[jégmadár]], [[vörös vércse]], [[zöld küllő]], [[Gébicsfélék|gébics]], [[dolmányos varjú]], [[tőkés réce]], [[örvös galamb]] költőhelye is. A sziget ezért kedvelt madármegfigyelő hely.
52 ⟶ 66 sor:
A rovarok közül megtalálható itt többek között a [[pézsmacincér]], a [[diófacincér]] és a [[feketesárga pattanóbogár]] is.
 
A sziget a 2010-es évek óta tervezett funkcióváltása a növény-és állatvilágot egyaránt súlyosan veszélyezteti.<ref>[https://index.hu/belfold/2020/06/30/akar_ezer_fat_is_kivaghatnak_az_obudai_szigeten_egy_arvizvedelmi_beruhazas_miatt/ index.hu: Akár ezer idős fát is kivághatnak az Óbudai-szigeten egy árvízvédelmi beruházás miatt]</ref>
==Irodalom==
 
== További információk ==
 
* ''Mesél Óbuda földje'' ([[Guckler Károly]] Természetvédelmi Alapítvány (Budapest, 1998)
* Kaiser Anna – Varró József: ''Volt egyszer egy hajógyár'' (Budapest, Óbuda - Helytörténeti füzetek, 1999)
62 ⟶ 79 sor:
 
== Források ==
 
* [https://index.hu/gazdasag/magyar/hjo060316/ Törvényellenes fejlesztés a Hajógyári-szigeten?] – Index, 2006. március 16.
* [http://dunaiszigetek.blogspot.hu/2012/02/romai-mernokok-munkaja-hajogyari-sziget.html Római mérnökök munkája a Hajógyári-sziget?] – Dunaiszigetek.blogspot.hu, 2012. február 5.