„Alkáliföldfémek” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
A felsorolást folyószöveggé alakítottam. Tulajdonságok külön szakaszba. A színekkel kapcsolatban kis kiegészítést eszközöltem. Új kifejezések linkelése. A kapcsolódó szócikkek szakaszt töröltem, mivel a benne szereplő kifejezések már linkelve vannak a szövegben. Kisebb átfogalmazás itt-ott.
Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő
Apróságok
1. sor:
[[Fájl:Erdalkali.jpg|thumb|right|300px|Az alkáliföldfémek]]
 
Az '''alkáliföldfémek''' a [[Kémiai elemek periódusos rendszere|periódusos rendszer]] II-es [[főcsoport]]jában, (IUPAC szerinti 2-es csoportjában) található [[Kémiai elem|elemek]]. Többnyire szürke színű, kis sűrűségű, puha fémek. A [[berillium]] '''(Be)''', [[magnézium]] '''(Mg)''', [[kalcium]] '''(Ca)''', [[stroncium]] '''(Sr)''', [[bárium]] '''(Ba)''' és a [[rádium]] '''(Ra)''' tartozik ebbe a csoportba. A „föld” régi elnevezés, vízben rosszul oldódó nemfémes anyagokra használták (először csak az [[oxidok]] voltak ismertek).
 
== Tulajdonságaik ==
8. sor:
Reakcióképességük az oszlopban lefelé haladva nő. A magnézium kevésbé reakcióképes, mivel felületén – a levegő [[oxigén]]jével érintkezve – összefüggő oxidréteg alakul ki, mely megóvja a további oxidációtól. A másik érdekes elem a rádium, mely [[radioaktivitás|radioaktív]] tulajdonságokkal rendelkezik. Az alkáliföldfémek közül külön kell említeni a berilliumot, mely a csoport többi elemétől erősen eltérő fizikai és kémiai tulajdonságokat mutat. Rideg, kemény fém, kevésbé reakcióképes, mint a csoport többi eleme. [[Kén]]nel, [[nitrogén]]nel, és a berillium kivételével a [[hidrogén]]nel is közvetlenül reakcióba lépnek. Vízzel való reakciójuk nem annyira heves, mint az alkálifémek esetében. Ennek során erős [[Bázis (kémia)|bázis]]okat (alkáli-hidroxidokat) képeznek. Kivétel ez az alól a berillium, mely a vízzel sem reagál, illetve a magnézium csak vízgőzzel, a kalcium pedig csak meleg vízzel lép reakcióba. [[Halogének]]kel ionos [[só]]kat képeznek, kivéve a berilliumot, melynek halogenidjei kovalens tulajdonságúak. Gyorsan oxidálódnak, levegőn egyedül a magnézium állandó a védő oxidrétege miatt. Levegőn történő égésük alkalmával az oxidok mellett nitridek is képződnek.
 
Külső elektronhéjukon[[elektronhéj]]ukon 2 db s-elektron található, ezek leadásával érik el a stabil, zárt [[elektronszerkezet]]et, kétszeres pozitív töltésű [[kation]]okat hozva létre. Ezek az [[elektron]]ok azonban már egy teljesen feltöltött s-pályáról kell, hogy távozzanak, másrészt az első elektron távozása után a második leszakításához már jóval nagyobb energia kell, ezért ezek az elemek kevésbé reakcióképesek az alkálifémekhez képest.
 
Az alkáliföldfémek [[fémrács]]os anyagok, a berillium és a magnézium hexagonális rácsot, a kalcium és a stroncium lapon középpontos kockarácsot, a bárium és a rádium térben középpontos kockarácsot alkot.
15. sor:
* [[magnézium-oxid|MgO]] (keserűföld, égetett magnézia): tűzálló, ionos vegyület
* MgCO<sub>3</sub>·CaCO<sub>3</sub> ([[dolomit]])
* [[kalcium-karbonát|CaCO<sub>3</sub>]] ([[Mészkő (kőzet)|mészkő]], [[márvány]], kréta...): hevítésével égetett meszet hozunk létre
égetett mész + víz → mészhidrát ([[exoterm reakció]], mészoltás)
 
mészhidrát + víz → mészpép + víz → mésztej (meszelésnél használják) + víz, majd ülepítés → meszes víz (szén-dioxid kimutatására)
25. sor:
felveszi a kristályvizét → térfogatnövekedés
 
ha túlhevítjük, összes kristályvizét elveszíti → [[anhidrit]]
* [[Trikalcium-foszfát|Ca<sub>3</sub>(PO<sub>4</sub>)<sub>2</sub>]] : foszforműtrágyák, foszforgyártás
* [[kalcium-nitrát|Ca(NO<sub>3</sub>)<sub>2</sub>]] : mész- vagy norvégsalétrom