Wikipédia

„Magyarországi Jolán aragóniai királyné” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
formázás
1. sor:
{{Uralkodó infobox
| név = Jolán
| kép = Gegantsbcn.JPG
| képaláírás =
6. sor:
| titulusai =
 
| állam =Aragónia
| megnevezés =[[Aragóniai uralkodókAragónia házastársainak listája|királynéja]]
| uralkodási_név =
| uralkodás_kezdete =1235
33. sor:
| édesapa = <!-- Wikidatából -->
| édesanya = <!-- Wikidatából -->
| testvérek =-
| lábjegyzet =
| aláírás = <!-- Wikidatából -->
| wikicommons = <!-- Wikidatából -->
}}
Árpád-házi '''Jolán aragóniai királyné''', született '''Jolán magyar királyi hercegnő''' ({{latinul|Jolans Regina ex Pannonia}},<ref>Wertner 1891: 445. oldal</ref> [[katalán nyelv|katalánul]]: ''Violant d'Hongria'', [[aragóniai nyelv]]en: ''reina Biolant d’Aragón / Violant d’Hongría'', {{spanyolul|Violante de Hungría}}; [[Esztergom]], [[1219]] – [[Huesca]], [[1251]]. [[október 9.]]) magyar királyi hercegnő, házassága révén [[Aragóniai Királyság|Aragónia]]–[[Katalónia]] királynéja és Montpellier úrnője. Ismert még Jolánta néven is. A korabeli forrásokban „Jolench (okiratokban), Hyolens, Jolans, Hioles stb. néven ismeretes.”<ref>Wertner 1891: 444. oldal</ref>
 
== Élete ==
===Származása===
Árpád-házi Jolán magyar királyi hercegnő [[1219]]-ben jött világraszületett az [[esztergom]]i királyi várban [[II. András magyar király]] (1176–1235) és második felesége, [[Courtenay Jolán magyar királyné|Courtenay Jolán]] konstantinápolyi latin császári hercegnő (1197–1233) egyetlen gyermekeként. Édesanyja francia főnemesi családból származott, amely a [[keresztes háborúk]] révén jelentős befolyásra tett szert, elsősorban a [[Szentföld]]ön.<ref>Bertényi 2009: 138. oldal</ref> Felmenői és távoli rokonai közé tartoztak a francia királyokat adó [[Capeting-dinasztia|Capetingek]]. Courtenay Jolán halála után a király újranősült, így JolántaJolán hercegnőnek összesen hat féltestvére volt. A magyar királyleány neve egyaránt előfordult Jolán és Jolánta formában is: az előbbi magyar eredetű, utóbbi ógörög és jelentése „ibolyavirág”.<ref>Soltész 2002: 159. oldal</ref>
 
===Házasságának előzményei===
Jolán hercegnő a magyar királyi udvarban nevelkedett. Édesanyja hatására az udvarban [[provence]]-i trubadúrok és vándorénekesek fordultak meg, akiktől a hercegnő megtanulta a [[latin nyelv]] ebben a korban elterjedt változatát, a romance-t.<ref name="soltesz162">Soltész 2002: 162. oldal</ref> Ezenfelül [[sakk]]ozni is kitűnően tudott, a játék egyik legkedveltebb időtöltése volt.<ref>Soltész 2002: 15. képmelléklet. ''„A királyi udvarok kedvenc időtöltése volt a sakk. Jolánta, I. Jakab aragóniai király felesége is kitűnően sakkozott.”''</ref> A férjhezmenetelt jelentő jövőjéről a keresztény hercegnők gyámjaként [[IX. Gergely pápa]] döntött, elsősorban politikai és dinasztikus szempontokat véve figyelembe. A pápa [[I. Jakab aragóniai király]]t választotta a magyar hercegnő jövendőbelijének, egyes feltételezések szerint azért, mert az így létrejövő magyar–aragóniai szövetség, amely magában foglalta volna a [[Földközi-tenger]] nyugati medencéjét és a délkelet-európai térséget, megfelelő ellenpólust képezhetett volna a [[Német-római Birodalom]]mal szemben.<ref>Soltész 2002: 160. oldal</ref> Az aragóniai uralkodó a pápa határozatakor éppen válófélben volt első feleségétől, [[Kasztíliai Eleonóra aragóniai királyné (1202–1244)|Eleonóra kasztíliai infánsnőtől]]. A kasztíliai hercegnő egyetlen fiúgyermekkel ajándékozta meg férjét, utána kolostorba vonult. A pápa közeli vérrokonság ürügyén felbontotta az első házasságot, az aragóniai király nagyvonalúan kárpótolta volt feleségét.<ref name="soltesz161">Soltész 2002: 161. oldal</ref> Az aragóniai király és a magyar királyi hercegnő eljegyzését [[1234]]-ben kötötték meg képviselők útján; a jegyesek egészen az esküvőig nem találkoztak egymással személyesen.
 
[[Fájl:Jaume I Palma.jpg|bélyegkép|jobbra|150px|I. ''Hódító'' Jakab aragóniai király, Jolánta férje]]
===Házassága, gyermekei===
Jolánta magyar hercegnő több száz fős kísérettel utazott el az esztergomi udvarból, ahonnan negyvenhat napi járóföldre volt [[Barcelona]], az aragóniai udvar székhelye.<ref name="soltesz161" /> Az esküvőt [[1235]]. [[december 15.|december 15]]-én tartották a barcelonai katedrálisban Bertalan pécsi püspök celebrálásában.<ref>{{hiv-web |url= http://toriblog.blog.hu/2009/09/24/kiralylanyok_messzi_foldrol_aragoniai_magyar_dinasztikus_kapcsolatok_2_resz |cím= „Királylányok messzi földről” aragóniai–magyar dinasztikus kapcsolatok 2. rész |elérés= 2010-06-15 |dátum= 2009-09-24 |formátum= HTML |munka= Történelem mindenkinek |idézet= Az 1235 szeptember 8-ai esküvőt a burgundiai származású Bertalan, pécsi püspök celebrálta, Barcelonában. }}</ref> II. András magyar király – akárcsak valamennyi leányának – egy drágakövekkel kirakott fejéket küldött nászajándékba.<ref name="soltesz162" /> Az aragóniai uralkodó nem maradt hűséges feleségéhez, több nemesasszonnyal is viszonyt létesített; ennek ellenére a király és Jolánta hercegnő viszonya a korabeli leírások alapján nem volt boldogtalan. A házasságból összesen tíz gyermek született:
65. sor:
 
===Elhunyta===
[[Fájl:VallbonaConjuntoVallbona de les Monges - Tumba de Violant de Aragón y Hungría.jpg|bélyegképthumb|balra250px|Aright|Jolánta királyné sírja a Santa MariaMaría de Vallbona kolostorkolostorban]]
[[Fájl:Vallbona de les Monges - Tumba de Violant de Aragón y Hungría.jpg|thumb|250px|right|Magyarországi Jolánta királyné sírja a Santa María de Vallbona Királyi kolostorban.]]
 
[[1251]] októberének elején Jolánta aragóniai királyné [[Huesca]] városában pihent, amikor valószínűleg valamilyen lázas betegséget kapott el. Magához hívatta férjét, és tollba mondta neki végrendeletét: eszerint a Santa Maria de Vallbona kolostorban kell majd eltemetni, férjének gondoskodnia kell királynéi udvartartásáról és kincseinek elosztásáról. Kérésére férje ezer szegény embernek adott ruhát és harmincezernek osztott ennivalót, valamint a királyné személyes vagyonából adományokat juttatott kolostoroknak és zárdáknak.<ref>Soltész 2002: 165. oldal</ref>
73 ⟶ 72 sor:
 
== Hatása ==
Jolán nagyon fontos szerepet játszik a katalán és aragonézaragóniai történelemben. A királyi párt Aragóniában és Katalóniában körmeneten ünneplik.
 
[[Zaragoza|Zaragozában]], [[Aragónia]] fővárosában az egyetemi kampusz jogi kari oldalán, ahol az egyetemi klub bejárata is van, utca van róla elnevezve, szemben az Aragóniai Nemzeti Koncertteremmel.
 
== Leszármazása ==
123 ⟶ 122 sor:
 
== Jegyzetek ==
{{forrásokjegyzetek}}
 
== Források ==
131 ⟶ 130 sor:
* Bertényi 2009: {{cite book |last= Bertényi |first= Iván |editor= Karádi Ilona |title= Az Árpád-ház királyai – Nemzeti dinasztiánk három évszázada |edition= 1. kiadás |year= 2009 |publisher= Officina Kiadó |location= Budapest |isbn= 978-963-9705-63-0 |pages= p. 136–146 |chapter= Imre és András királysága }}
 
== KülsőTovábbi hivatkozásokinformációk ==
* [{{MEK|00900/00940/html/img/nagy/4202.jpg}} Hóman–Szekfű: Az Árpád-ház családfája]
* [http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/pallas/html/053/pc005356.html#7 Gerő Lajos (szerk.): ''[[A Pallas nagy lexikona]]'', Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt., 1893–1897. (MEK)] – 2010. június 16.
154 ⟶ 153 sor:
 
{{Árpád-ház}}
{{nemzetközi katalógusok}}
{{portál|középkor|-|spanyol világ}}
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarországi_Jolán_aragóniai_királyné”