„Rákosi Mátyás” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Vépi (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
|||
91. sor:
A nevével fémjelzett korszakban az [[Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata|emberi jogok]] súlyos sérelmet szenvedtek. Sokakat ért megtorlás: a [[koncepciós per]]ekben kivégzettek száma száz és kétszáz fő közé tehető, 40 ezren voltak rendőri őrizetben, illetve internálva<!-- (csengőfrász, fekete Pobeda)-->, közel 13 ezer főt (két és fél ezer családot) kitelepítettek, kitiltottak [[Budapest]]ről. [[1950]]–[[1953|53]] között egymillió embert vontak ügyészi eljárás alá, minden második ellen vádat is emeltek. A rövidesen bekövetkező változások során hozott közkegyelmi rendelet 748 ezer embert érintett. A Rákosi-rendszerben hozzávetőleg 300 ezer embert telepítettek ki és internáltak korábbi lakhelyéről. Főként korábbi földbirtokosok, módosabb gazdák, katonatisztek, állami alkalmazottak, gyártulajdonosok jutottak erre a sorsra. Lakásukat rendszerint a politikai rendőrség tagjai és kiemelt káderek foglalták el, és az ott lévő berendezési tárgyakat (sokszor nagy értékű műtárgyakat) sajátjukként vettek birtokba, minden törvényi felhatalmazás nélkül.
Szinte tragikomikus, hogy Rákosi 1948-ban, tehát az úgynevezett fordulat évében meghirdette: az 1949-ben életbe lépő alkotmány folytán a jogszabályok alkalmazása terén beáll a diszkontinuitás, tehát az 1945. év előtti jogszabályok hatályukat vesztik.<ref>csupán jellemzésként a jogrendszer Janus arcára: a minden jogásznak alkalmazni kellett a 'Hatályos jogszabályok gyűjteménye' c. jogforrást, melyből például hiányzott a részvénytársaságokra vonatkozó törvény, közben létezett például a
=== 60. születésnapja ===
| |||