„Földfémek” változatai közötti eltérés

A '''földfémek''' a [[Kémiai elemek periódusos rendszere|periódusos rendszer]] III. A főcsoportjának elemei. Közéjük tartozik a [[bór]] (B), [[alumínium]] (Al), [[gallium]] (Ga), [[indium]] (In), [[tallium]] (Tl) és [[nihónium]] (Nh). Közös jellemzőjük, hogy a külső elektronhéjukon[[elektronhéj]]ukon három [[elektron]] van.<ref name="C. Kotz, Treichel, R. Townsend 2009 351">{{cite book|title = Chemistry and chemical reactivity |author=Kotz, John C.; Treichel, Paul and Townsend, John Raymond |publisher = Thomson Books| year = 2009 |location = Belmont, Ca, USA|isbn = 0-495-38712-6|volume= 2 | page=351|url=https://books.google.com/books?id=jcn6sgt7RpoC&pg=PA351}}</ref> Bár a periódusos rendszer p-mezőjében helyezkedik el, a csoportra jellemző az [[oktettszabály]] megsértése, főképp a bór és az alumínium esetében. Ezek az elemek a vegyértékhéjukon 8 helyett 6 elektronnal is elérhetik az ideális energiaállapotot. A földfémek – a bór kivételével – puhák, reakcióképesek, jól vezetik az áramot és a hőt.

A bór nyomelemként[[nyomelem]]ként az emberi és a növényi szervezetekben is megtalálható. Ha a növények nem jutnak elég bórhoz, akkor a száraik vékonyabbak, a leveleik kicsikkisebbek lesznek. Túl sok bór viszont akadályozza a növekedésüket. Az alumíniumnak nincs biológiai szerepe, és jelentősebb mérgező hatása sincs. Az indium és a gallium serkentiserkentő hatással is lehet az anyagcserétanyagcserére. A tallium erősen mérgező vegyület, gátolja számos fontos [[enzim]] működését, növényvédőszerként[[Növényvédőszerek|növényvédőszer]]ként használják.<ref>{{cite book |title=Clinical neurotoxicology: syndromes, substances, environments |last=Dobbs |first=Michael |year=2009 |publisher=Saunders |pages=276–278 |location=Philadelphia, Pa |url=https://books.google.com/books?id=Pmcy24y2HyMC&pg=PA277|isbn=978-0-323-05260-3}}</ref>

Mint az összes elemnél[[Kémiai elem|elem]]nél, a földfémeknél is elsősorban a külső elektronhéj határozza meg a kémiai tulajdonságaikat. Elektronszerkezetük[[Elektronszerkezet]]ük a következő:

![[Rendszám (kémia)|Rendszám]] !! Elem !! [[Elektron]]okElektronok héjanként

A bór a többi földfémtől eltérően vegyületeiben [[kovalens kötés]]sel kapcsolódik a többi atomhoz, [[kation]]jának polarizáló hatása miatt. Továbbá keménysége és törésmutatója is eltér a többi földfémétől. Sok hidridje ismert, amelyeket boránoknak is hívnak.<ref>{{cite book |title=Concepts And Problems In Inorganic Chemistry |author=Raghavan, P. S. |year=1998 |publisher=Discovery Publishing House |location=New Delhi, India|isbn=81-7141-418-4 |page=43 |url=https://books.google.com/books?id=pBiS0jc-kWIC&pg=PA43}}</ref>

A bórnak sok hidrogénvegyülete ismert, ezeket néha boránoknak nevezikpl. Például B₂H₆ és B₁₀H₁₄. Az alumíniumnak és a galliumnak kevesebb hidridje ismert. Az indium nem képez hidrideket, csak komplexeket, ilyen például a H₃InP(Cy)₃ [[foszfin]] komplex.<ref>{{Cite journal