„Rómer István” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
A fehérfoszfor egybeírandó. https://e-nyelv.hu/2013-08-07/kemiai-elnevezesek/
1. sor:
{{személy infobox}}
'''Rómer István''' ([[Nagysáros]], [[1788]]. december 26. – [[Bécs]], [[1842]]) – gyógyszerész, gyufagyáros, az általános és speciális kémia egyik magyarországi úttörője. A köztudatban úgy szerepel a neve, mint aki „potom összegért” megszerezte [[Irinyi János]]tól a zajtalan [[gyufa]] receptjét, és abból aztán meggazdagodott, ez azonban ebben a formában nem tekinthető helytállónak, ráadásul ennél lényegesen tartalmasabb és értékesebb életpályát tudott maga mögött.
 
== Élete ==
26. sor:
[[Foszfor]]os gyújtókeverékek készítésére elsőként ő kapott 5 évre szóló szabadalmat Ausztria-Magyarország területén, [[1834]]. [[január 4.|január 4]]-i dátummal. Két évvel később hasonló szabadalmat kapott ugyanezen találmányának tökéletesítésére, amit oly módon tett, hogy a gyufakészítéshez használt kálium-klorátot "peroxidmentessé" (klórdioxid-mentessé) tette. Irinyi találmányát Márki Sándor szerint 1836 közepén, Peremartoni Nagy Lajos pontosabbnak tűnő adata szerint pedig csak 1836. december 18-án jegyezték be, eszerint Rómer a foszforos gyújtók készítése terén csaknem három évvel előzte meg őt.
 
Arra vonatkozóan, hogy mennyit fizetett Rómer István Irinyi szabadalmáért, nem ismertek biztos adatok: több forrás 60 akkori forintot ír, egy forrás 80 forintról tud, de Irinyi egyik műegyetemi hallgatótársa a visszaemlékezéseiben 7000 forintot említ. Táplányi Endre összességében úgy vélte: az eltérő összegek ellenére korántsem volt csekély a találmányért adott honorárium, hiszen több mint valószínű, hogy Irinyi ebből a pénzből tudott három éven keresztül tanulni a [[berlin]]i egyetemen és a [[hohenheim]]i mezőgazdasági akadémián; előbbi helyen még egy könyvet is kiadott, amely pályájának legnagyobb kémiai műve lett. Rómer érdeme volt az is, hogy ő vette először gyártásba, és ennélfogva ő ismertette meg a világgal Irinyi "biztonsági gyújtóját". Kettejük közös produktuma sokáig versenyképes maradt a piacon, a korábban ismert gyártmányokkal szemben, és csak az ún. [[svédek|svéd]] gyufa tudta kiszorítani, amely már nem tartalmazott mérgező fehér foszfortfehérfoszfort, csak vörös foszfortvörösfoszfort, ami jóval ártalmatlanabb az előbbinél.
 
== Jegyzetek ==