„Nitrogéncsoport” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a <chem>: ki
A vörösfoszfor egybeírandó. https://e-nyelv.hu/2013-08-07/kemiai-elnevezesek/
Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő
3. sor:
[[Fájl:Stickstoff-gruppe.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|A nitrogéncsoport elemei]]
 
A '''nitrogéncsoport''' a [[Kémiai elemek periódusos rendszere|periódusos rendszer]] V.egyik oszlopának csoportjátcsoportja, a '''nitrogéncsoportot'''melyben a [[Nitrogén|nitrogén (N)]], [[Foszfor|foszfor (P)]], [[Arzén (elem)|arzén (As)]], [[Antimon|antimon (Sb)]] és, [[Bizmut|bizmut (Bi)]] alkotja. A csoport fizikai és kémiai sajátságai[[Moszkóvium|moszkóvium az atomsúly növekedésével fokozatosan(Mc)]] változiktalálható.
 
A modern [[IUPAC]]-jelölés szerint ez a 15. csoport, régebbi elnevezése V. csoport.
 
== Fizikai tulajdonságaik ==
Közönséges körülmények között csak a sorozat első tagja, gáza alakúnitrogén légnemű, a többi szilárd halmazállapotú. A [[sűrűség]], az [[olvadáspont]] és a [[forráspont]] az atomsúly növekedésével fokozatosan emelkedik. A sorozat legutolsó tagja a bizmut, melynek olvadáspontja nem illik bele a sorba. A csoport elemei a nemfémestől a fémesig változnak. A foszfor három (fehér, vörös és fémes), az arzén kettő (sárga és szürke) [[allotróp módosulat]]tal rendelkezik. Az elemek oxidációs száma -3 és +5 között változhat.
 
== Előfordulás ==
 
* NaNO<sub>3</sub> - [[Nátrium-nitrát|Chilei salétrom]]
* As<sub>4</sub>O<sub>6</sub> - [[Arzenolit]]
16 ⟶ 17 sor:
 
== Kémiai tulajdonságaik ==
A csoport elemeinek fizikai és kémiai sajátságai az [[atomtömeg]] növekedésével fokozatosan változik. A kémiai sajátosságok közül a negatív jellem az atomsúly növekedésével egyre kevésbé határozott. A nitrogén és a foszfor még határozottan negatív jellemű, az arzén és az antimon tipikus ''[[félfémek|félfém]]'', az utolsó tag, a bizmut pedig már csaknem minden tekintetben ''[[Fémek|fém]]ként'' viselkedik. Ennek megfelelően hidrogénvegyületeik állandósága is az említett sorrendben csökken. A fokozatos átmenet az elemek külsején is jól észlelhető: míg a nitrogén és a foszfor tipikusan [[nemfémek|nemfémes]] külsejű, az arzénnek és az antimonnak már fémfényű módosulatai is ismeretesek, amelynek a [[hővezetés|hőt]] és az [[elektromos vezetés|elektromosságot]] is jól vezetik, de nem nyújthatók, a bizmutnak pedig már csak fémes módosulata van. Mindegyik elem inkább kovalens vegyületeket alkot. A nitrogén atomos állapotban igen reakcióképes, a kétatomos molekula azonban rendkívül stabil. A foszfor módosulatai aktivitásukban is eltérnek, a finom eloszlású fehér foszforfehérfoszfor szobahőmérsékleten meg is gyulladhat, a vörös foszforvörösfoszfor inaktívabb, csak 400°C-on gyullad meg. A nitrogénnek és a foszfornak létezik összetett kationja (NH4<sup>+</sup> és PH4<sup>+</sup>), a többi elemnek nincs ilyen kationja. Sokkal gyakoribbak az összetett anionok (NO<sup>3-</sup>, PO<sub>4</sub><sup>3-</sup>, stb.)
 
== Hidridek ==
28 ⟶ 29 sor:
 
== Halogenidek ==
 
* Halogénekkel közvetlenül reagálnak.
* EX<sub>3</sub> összetételú halogenidje mindegyik elemnek van, EX<sub>5</sub> csak a foszforra és az antimonra jellemző (kivéve PI<sub>5</sub>).
39. sor:
 
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{portál|kémia}}
 
[[Kategória:Nitrogéncsoport|*]]