„Alsóörs–Veszprém-vasútvonal” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.1 |
→Az Alsóörs–Veszprém vasútvonal megépítése: Címben ne legyen link, kötőjelek cseréje Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés Haladó mobilszerkesztés |
||
50. sor:
[[1897]]-ben született egy másik terv, mely szerint [[Veszprém]]ből [[Balatonalmádi|Almádin]] keresztül [[Balatonfüred]]re helyiérdekű villamos vasút vezetett volna, a közlekedésügyi miniszter azonban megtagadta az előmunkálati engedély kiadását. Újabb engedélyt kapott [[1898]]-ban [[Köves Jenő]], [[ifj. Perczel Sándor]] és [[Suly László]] a [[Veszprém]] állomástól kiinduló, [[Szentkirályszabadja|Szentkirályszabadját]], [[Vörösberény]]t és [[Balatonalmádi|Almádit]] érintő vasútra, mely aztán a part mentén [[Balatonfüred]]en át [[Keszthely]]ig vezetett volna.<ref>Veszprémvármegye, I. évf. 13. sz. 1898. március 30. "Ujdonságok" rovat. "A balatonparti vasút."</ref> [[1898]]-tól a sajtóban egyre sűrűbben jelentek meg a készülő vasútvonalról készült írások. Ugyanennek az évnek az elején végrehajtóbizottságot választottak. [[augusztus 6.|Augusztus 6-án]] a birtokosok értekezletet tartottak [[Óvári Ferenc (ügyvéd)|Óvári Ferenc]] elnökletével, melyen a birtokosok mintegy 2000 [[forint]]nyi törzsrészvényt jegyeztek, majd a gyűjtést folytatva nemsokára több mint 5000 forintra nőtt a jegyzés összege.
== Az
=== Tervezés ===
[[1899]]-ben kezdődtek meg az előkészületek az építéshez. Balatonalmádiban a Vödör-völgytől Veszprémig, majd a Vödör-völgytől Balatonfüredig folytatták a mérési munkálatokat, s az elkészült [[Veszprém]]
[[1903]]. [[március 26.|március 26-án]] Balatonalmádiban tárgyalták a [[Szentkirályszabadja|Szentkirályszabadját]], [[Alsóörs]]öt és [[Balatonalmádi]]t érintő kérdéseket. A vasútvonal tervezőinek a Balaton-parton 103, Szentkirályszabadjánál 286, Veszprémben pedig 266 méter [[tengerszint feletti magasság]]gal kellett számolniuk. A Malom-völgyi meredek vonalvezetés miatt főként személyforgalommal számoltak, motoros vontatással. Ezt a korábban egyszer már elfogadott tervet a vasút illetékesei átvizsgálták és elvetették, ezért más megoldást kellett találni. A Vödör-völgyi vonalvezetésre több variánst dolgoztak ki.
Nehézséget jelentett az Almádi állomás elhelyezése, vagy nagy magasságban a hegyoldalon kellett elhelyezni, a központtól távol, vagy a mai [[Káptalanfüred]]i megálló helyén, a község, de még a megye határain is kívül. Az Óvári által javasolt útvonal Szentkirályszabadjától a vörösberényi erdőn át vezetett volna a fürdő előtti részre. Ez szolgálta volna legjobban az almádi fürdőhöz való közlekedést. Létezett egy olyan elgondolás is, mely szerint a vasút Szentkirályszabadjától kelet felé kanyarodva [[Balatonfűzfő]]nél érte volna el a partot. Végeredményben a vasút megépítését a
=== A kisajátítások ===
62. sor:
=== Érdekellentétek ===
A veszprémiek [[1906]]-ban a [[Budapest]]
=== A törvény ===
| |||