„Al-Aksza-mecset” változatai közötti eltérés

594 bájt törölve ,  10 hónappal ezelőtt
→‎Építése, története: még mindig zavar volt és összekeveredés a Sziklamecsettel
(→‎Építése, története: még mindig zavar volt és összekeveredés a Sziklamecsettel)
Nem muszlimokat [[2000]]-től nem engedtek a mecsetbe, de a tiltást [[2003]]-ban feloldották. Válságos, biztonsági szempontból veszélyes időszakokban csak egy bizonyos korhatár feletti muszlimok léphetnek a mecsetbe. Ma az Óváros izraeli ellenőrzés alatt van, de a mecset továbbra is a jordán és palesztin vezetésű iszlám tanács ([[Waqf]]) felügyelete alatt áll.
 
== Építése, történeteTörténete ==
[[Fájl:Aqsa 1.jpg|bélyegkép|263px|A mecset belseje]]
[[Fájl:Al-Aqsa Mosque by David Shankbone.jpg|bélyegkép|263px|A mecset hátulról]]
Később a területre az [[530-as évek]]ben [[I. Justinianus bizánci császár|I. Justinianus]] császár egy keresztény templomot épített, amit a korai [[7. század]]ban a keleti hódítók leromboltak.
 
Amikor [[638]]-ban Jeruzsálem muszlim irányítás alá került, [[I. Omár kalifa]] (634-644) tette a helyethegyet muszlim szent hellyé. ÁllítólagAz JeruzsálemAl-Aksza kereszténymecset pátriárkájától,épülete [[Jeruzsálemieredetileg Szentegy Szophróniosz|Szophróniosz]]tólkis kérdezteimaház megvolt, „[[Dávidamelyet király|Dávid]]Omár mecsetjének”építtetett pontos helyétfel, és azmajd ottfejlesztését található[[Abd épületetal-Malik újítottaomajjád felkalifa]] (685-705), fejlesztettemajd továbbfia, muszlim kegyhellyé[[I. Aal-Valíd helyomajjád felszentelésében [[Kaabkalifa|I. al-AhbarValíd]] (705-715), muszlimvalamint hitre tért korábbi [[rabbi]]utódaik is részt vettfolytatták. AzAkkoriban elképzeléskapta ellenaz szólóépület erősaz érv,al-Aksza hogynevet. akkorA amecset másodikteljesen templomelpusztult máregy hatszáz746-os éveföldrengés nemkövetkeztében, létezettmajd ésa erősen8. vitathatószázadban [[al-Mahdí kalifa|al-Mahdí]], hogyés annakfeltehetőleg helyéről[[al-Manszúr voltkalifa|al-eManszúr]] fogalmuk[[Abbászidák|abbászida]] azkalifák ottidején élőknekújjáépítésére került sor.
 
Az épületcsoport fejlesztését [[Abd al-Malik omajjád kalifa]] (685-705), majd fia, [[I. al-Valíd omajjád kalifa|I. al-Valíd]] (705-715), valamint utódaik is folytatták. Akkoriban kapta az épület az al-Aksza nevet. Az épületcsoport jelenlegi kinézete a sokféle és sokirányú felújítások, építések, fejlesztések eredménye.
 
Az épületet több nagyobb földrengés is megrongálta, ezért [[al-Mahdí kalifa|al-Mahdí]], és feltehetőleg [[al-Manszúr kalifa|al-Manszúr]] [[Abbászidák|abbászida]] kalifák idején újabb felújításra került sor.
 
A [[9. század]]ban, a [[Fátimida-dinasztia]] idején alakították ki az épület ma ismert szerkezetét. Az általuk végzett átalakításoknak már a földrengéseknek való ellenállás is kifejezett célja volt.