„Reuss Sámuel” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
27. sor:
Külföldön [[Johann Jakob Griesbach]] és [[Heinrich Karl Eichstädt]] tanárokkal, [[Johann Gottfried Herder]]rel és [[Johann Wolfgang von Goethe|Goethével]] (aki akkor [[Károly Ágost szász–weimar–eisenachi nagyherceg]] minisztere volt) megismerkedve, a mineralógiai társulat titkára és a latin társaság rendes tagja lett. 1806. október 14-én a poroszok oldalán jelen volt a [[Jénai csata|jénai csatában]].
 
1806-ban a [[Jénai Ásványtani Társaság]] magyar tagjának választották meg.
 
Németországból hazatérvén, [[Besztercebánya|Besztercebányán]] 1806. november 1-én másodtanítónak nevezték ki. [[1807]]. szeptember 10-től 1809 decemberéig iskolaigazgató és segédlelkész (káplán) [[Tiszolc]]on. 1810. január 1-től [[Karaszkó]]n mint lelkész 3 évig működött<ref>Más forrás szerint Karaszkón 1809-től 1812-ig gyűjtötte a népi irodalmat: [https://www.najkrajsikraj.sk/kraskovo/ Kraskovo]. Najkrajsikraj.sk. 2013. okt. 4.</ref>. 1812. április 19-től [[nagyrőce]]i evangélikus lelkész 1842-ig. A gömöri esperesség alesperesévé, majd 1824-ben főesperesévé választotta meg. Főesperesi hivataláról 1836 körül lemondott.
37. sor:
Három fiával, [[Reuss Gusztáv|Gusztáv]]val, [[Reuss Adolf|Adolf]]fal és [[Reuss Lajos|Lajos]]sal együtt ő kezdte meg a szlovák népmesék rendszeres gyűjtését, átdolgozta azokat és elméletileg is foglalkozott velük. A szlovákok őskori történelmét a népmesék segítségével próbálta megmagyarázni, amit Szlovákiában elsőként elemzett<ref>Ezekkel foglalkozott Jana Pácalová ''K prameňom slovenských rozprávok (Samuel Reuss a kódexy revúcke)'' című tanulmányában 2007-ben a ''Slovenská literatúra'' folyóiratban<!--Itt Ľudovíta-nak volt említve Lajos fia, Gustáv-nak, Gustáva-nak, Gustávom-nak Gusztáv fia-->. Jana Pácalová: [https://www.sav.sk/journals/uploads/01311139--SL-2007-5-Pacalova-383-393.pdf K prameňom slovenských rozprávok (Samuel Reuss a kódexy revúcke)]. In: Slovenská literatúra, roč. 54, 2007, č. 5, p. 384 - 393</ref> <ref>Reuss Sámuel népmesékkel kapcsolatos kutatási eredményei könyv formájában csak több mint másfél évszázad múlva, 2018-ban jelentek meg Szlovákiában. Samuel Reuss: ''Rozprávky starých Slovákov''. Átírta és magyarázatokkal látta el Jana Pácalová. A rajzokat készítette David Ursiny. Tatran Kiadó. 2018. Szlovák nyelven.</ref>
 
A [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|szabadságharc]] idején [[Erdély]]ben előbb a 2. honvéd vadászezred fővadásza volt, majd 1849. június 12-én [[Bem József]] [[Rendfokozat#Vezénylő tisztek (hadnagy, főhadnagy, százados)|hadnaggyá]] nevezte ki a "[[Nagyszeben]]ben alakuló honvédzászlóaljhoz", majd július 14-én áthelyezték a 67. (bánsági német) zászlóaljhoz, amely a [[délvidék]]i hadszíntéren szolgált<ref>[https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Bona-bona-tabornokok-torzstisztek-1/hadnagyok-es-fohadnagyok-az-184849-evi-szabadsagharcban-2/r-190A/reuss-samuel-19B9/ Bona Gábor: Az 1848/49-es szabadságharc tisztikara. Hadnagyok és főhadnagyok az 1848/49. évi szabadságharcban]</ref>. 1850. február 14-én az osztrák császári királyi kormány által a [[Julius Jacob von Haynau|Haynau]]-féle rendelettel Tisza-kerületi adminisztrátorrá neveztéknevezte ki, ezt a hivatalt haláláig betöltötte.
 
Amikor megbetegedett, fia, Reuss Gusztáv ápolta - akit Nagyrőcére 1851-ben meghívtak városi tiszti orvosnak<ref>[https://www.arcanum.hu/en/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-irok-elete-es-munkai-szinnyei-jozsef-7891B/r-A2FE9/reuss-gusztav-A46A3/ Szinnyei József: Magyar írók és munkái. Budapest, 1791. Reuss Gusztáv.]</ref>.