„Arisztotelész” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
6 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.1 |
|||
67. sor:
Hermeiász országát és a térséget azonban három évvel a filozófus érkezése után, [[i. e. 344]]-ben elfoglalták a [[Perzsa Birodalom|perzsák]], őt magát tőrbe csalták és megölték. Arisztotelész 16 soros [[himnusz|himnusszal]] áldozott az elhunyt emlékének, akinek [[Delphoi]]ban állított emlékműve feliratát is ő írta.<ref name="sarton" />
A filozófus még asszoszi tartózkodása idején beleszeretett Hermeiász fogadott és/vagy testvére <!--itt majd idézni kell D. L.-t, jelezendő, hogy a bizonytalanság tőle magától származik, nem vita eredménye--> lányába, a 18 éves kora körül járó<ref name="mactutor">J. J. O'Connor - E. F. Robertson: ''[http://www-groups.dcs.st-and.ac.uk/~history/Biographies/Aristotle.html Aristotle biography] {{Wayback|url=http://www-groups.dcs.st-and.ac.uk/~history/Biographies/Aristotle.html |date=20101130120645 }}''. Mactutor életrajz, beill. 2010. július 20.</ref> Püthiaszba, és amikor menekülniük kellett a perzsák elől, a [[Leszbosz]] szigetén fekvő [[Mütiléné]]be költöztek,<ref>[[Dionüsziosz Halikarnasszeusz (szónok)|Halikarnasszoszi Dionüsziosz]] [http://www.stenudd.com/myth/greek/aristotle/aristotle-02-sources.htm levele] szerint ez Eubulosz [[arkhón]]ságának éve [[Athén]]ban. Hiv. beillesztése: 2010. július 25.</ref> ahol két évig éltek. Még Asszoszban, vagy később, Mütilénében [[i. e. 345]]-ben<ref name="pecz" /> össze is házasodtak. A házasság – amely kb. tíz évig, az asszony haláláig tarthatott, és egy szintén Püthiasz nevű leány születése is megkoronázta<ref name="mactutor" /> – boldog volt; a filozófus végrendeletének utolsó mondataiban meghagyta, hogy csontjait Püthiaszéivel együtt temessék el.<ref name="dl" />
Aligha kétséges, hogy Leszboszon teljesítette ki [[állatrendszertan]]i ismereteit, melyek kutatásába már korábban belekezdett, a tengeri és egyéb élőlények végtelen változatosságának hatására keletkezett [[biológia]]i tapasztalatai igen erősen rányomják bélyegüket Arisztotelész [[logika]]i munkáira is (erre utal a logikai fajok, nemek és kategóriák bevezetése és egész hierarchiába rendezése, de a logikai művekben előforduló rengeteg állat- és növényrendszertani példa is). Valószínűleg ebben az időszakban, 355 és 340 között írta ''[[Metafizika (Arisztotelész)|Metafizika]]'' című művének legrégebbi részeit, az A és B könyvet, melyekben még egyértelműen mint a platonizmus híve többes szám első személyben beszél („mi, Platón tanainak követői”<ref name="miplatonikusok" />), valamint az ''[[Organon (Arisztotelész)|Organon]]'' könyveinek tőle származó (nagy) részét is.<ref name="szalai" />
137. sor:
==== Külső ====
[[Kép:Lucas van Leyden Arisztotelész és Phyllis.jpg|jobbra|bélyegkép|Lucas van Leyden: ''Arisztotelész és Phyllis''. Arisztotelész annyira belehabarodott Phyllisbe, Nagy Sándor szépséges kedvesébe, hogy még azt is megengedte a nőnek, hogy az zablát tegyen a szájába, s a hátán lovagoljon<ref>Mészáros András: Arisztotelész esete Phyllisszel Előadások a szerelemfilozófia köréből, Nap kiadó, 1993 {{ISBN|80-85509-13-X}}</ref>]]
Néhány forrás szerint hivalkodóan, túlékszerezkedve öltözködő, alacsony, kopasz, potrohos és pipaszárlábú, [[Beszédhibák|beszédhibás]] (selypítő vagy dadogó) kéjenc volt, arcán állandóan gúnyos vagy álszent benyomást keltő kifejezéssel,<ref>[[Diogenész Laertiosz]]: ''A filozófiában jeleskedők élete és nézetei''. V. könyv. 1. fej. [http://www.perseus.tufts.edu/hopper/text?doc=Perseus%3Atext%3A1999.01.0258%3Abook%3D5%3Achapter%3D1 (angol szöveg)]. Hiv. beill.: 2010. július 25. Diogenész az athéni Timótheosz nevű szerző „''Arisztotelész élete''” c. művéből idéz. Hasonló előnytelen leírás maradt fent az Aelianus nevű szerzőtől, illetve egy anonim életrajzból [http://www.stoa.org/projects/demos/portraits.pdf] {{Wayback|url=http://www.stoa.org/projects/demos/portraits.pdf |date=20100806193007 }}.</ref> azonkívül hajlamos volt a cinikus, ellenfeleit megszégyenítő [[irónia|iróniára]], valamint a fényűző étkezésre és életmódra.
Hozzá kell tennünk azonban, hogy – bár az előnytelen külsőről szóló hagyományt Ross „hitelt érdemlőnek” nevezi<ref name="ross16">[[David Ross]]: ''Arisztotelész'', 16. old.</ref> – az ilyesfajta jellemzések általában ellenfeleinek műveiben vagy azoktól vett idézetekben fordulnak elő. A már Diogenész Laertiosz által is idézett negatív képnek nemcsak számos szobor (melyek közt hitelesek is lehetnek) és anekdota mond ellent, hanem az írott forrásokban is fennmaradt életrajzi tények is (a kéjenc voltnak például a feleségeivel való szeretetteljes kapcsolata, a végrendeletében írottak; vagy a [[pederasztia]] barbár szokásként való elítélése). Nem kétséges, hogy Arisztotelésznek gazdagsága és kiemelkedő intellektusa miatt nemcsak számos irigye volt, hanem filozófiai versenytársai és politikai ellenlábasai is, akiknek érdekükben állt negatív képet terjeszteni róla. David Ross és más források is említik, hogy Athénból való „száműzetésekor” a platóni és/vagy az iszokratészi iskola valószínűleg ármánykodott ellene.<ref name="grote3" /><ref name="ross16" />
313. sor:
== Egyéb ==
* Arisztotelész szobrai nagyon népszerűek voltak a császárkori [[Római Birodalom|Rómában]], a módosabb polgárok igyekeztek legalább egy másolatot beszerezni, elkészítettni és felállítani. [[Decimus Iunius Iuvenalis|Juvenalis]], a költő egyik írásában megjegyezte: „nincs tökéletes [[kert]] Arisztotelész- vagy Pittakosz-portré nélkül”.<ref>''[http://www.stoa.org/projects/demos/portraits.pdf Athenian Political Art ...] {{Wayback|url=http://www.stoa.org/projects/demos/portraits.pdf |date=20100806193007 }}'' ([[Portable Document Format|PDF]], angol nyelven); hiv. beill. 2010. július 25.</ref>
* [[1977]]-ben az [[Áj Hánum]]-i hellén városmaradvány régészeti feltárása során olyan filozófiai mű töredékeit találták egy elbomlott papirusz kövekre szívódott írásjeleiben, amely Arisztotelész fiatalkori művéből is származhat.<ref>Kraft András: ''[http://phil.elte.hu/students/files/tdk/2008/konf/Kraft%20-%20arisztotelesz.pdf Az ai Khanoum-i filozófiai töredék] {{Wayback|url=http://phil.elte.hu/students/files/tdk/2008/konf/Kraft%20-%20arisztotelesz.pdf# |date=20110922153422 }}''</ref>
* 2006-ban egy szenzációs [[filológia]]i felfedezés révén eredeti, eddig ismeretlen, az [[Aphrodisziaszi Alexandrosz]]tól származó Arisztotelész-kommentárok kerültek elő egy amerikai tulajdonban lévő bizánci [[palimpszeszt]] imagyűjteményben (hét eredeti Arkhimédesz-értekezéssel és [[Hüpereidész]] egy makedónellenes beszédével együtt). A londoni Walters Art Museumban helyt kapott anyag árverés útján magántulajdonba került, de kutatása folytatódik, s abban magyarok is jelentős részt kaptak.<ref>''Egyedül Marathónál.'' MN magazin, 2007. április 7.</ref><ref>''[http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=18353&print=1 Magyar kutatók fejtik meg az Arkhimédész-palimpszesztet]''. Múlt-kor történelmi portál. Link beill. 2010. augusztus 13.</ref><ref>''[http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=17301 Tudományos szenzáció: megtalálták Arisztotelész elveszett kommentárját]''. Múlt-kor történelmi portál. 2010. augusztus 13.</ref>
397. sor:
* [https://web.archive.org/web/20110928145818/http://hps.elte.hu/~kutrovatz/Topika.html Részletek a Topikából, magyarul]
* {{en}} [http://classics.mit.edu//Aristotle/ Arisztotelész-szövegek angolul (MIT Classics)]
* {{en}} [https://web.archive.org/web/20040606060522/http://classics.mit.edu
=== Életrajzok, kritikák, egyebek ===
* {{en}} {{MacTutor Biography|id=Aristotle}}
* [http://epa.oszk.hu/00000/00015/00005/steiger.htm Vita Arisztotelész helyéről a tudománytörténetben]
* [https://web.archive.org/web/20040610111153/http://www.plato-dialogues.org/tools/gk_wrld.htm Térkép az ókori görög városokról]
* {{en}} [https://web.archive.org/web/20080313001114/http://www.aristotlebibliography.com/ Bibliográfia Arisztotelészhez]
* ''[http://epa.oszk.hu/01000/01054/00049/pdf/1891_3-4_303-306.pdf Arisztotelész sírja]''. A Magyar Filozófiai szemle közleménye (1891, pdf).
* [http://blog.oup.com/2016/05/hilary-putnam-aristotle/ H. Putnam and the mind of Aristotle]. A [[hülémorfizmus]] mint ma is élő, neo-arisztoteliánus [[metafizika]]i keretelmélet. Beill.: 2016-05-27.
| |||