„Béke-barlang” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
a →‎Feltárás: felesleges vessző
56. sor:
A Béke-barlang egyike az első tudományos módszerrel megjósolt és felfedezett barlangoknak. [[Kessler Hubert]] [[1938]]-ban még azt feltételezte, hogy a Jósvafő szélén egymástól néhány száz méternyire felbukkanó [[Jósva-forrás]] és Komlós-forrás egymással és a Baradla-barlang Styx-patakjával összefüggő [[karsztvíz|víz]]rendszert alkotnak. Erről vízmegjelöléses kísérlettel kívánt meggyőződni, azonban a Styx-patakba beoldott [[só]] csak a Jósva-forrásban jelent meg, ezt azonban a Komlós-forrás kisebb [[vízhozam]]ával magyarázta.
 
A nézetét [[Jakucs László]] cáfolta, amikor [[1952]]-ben [[fluoreszcein]] segítségével a Baradla-barlangban megfestette a Styx-patak vizét. A fluoreszcein tízmilliószoros hígításban szabad szemmel is látható, ultraibolya fényben akár tízmilliárdszorosára hígítva is kimutatható. A festékanyag kizárólag a már ismert helyen, a Jósva-forrásban jelent meg, így [[Jakucs László]] joggal feltételezte, hogy a Komlós-forrás egy még ismeretlen barlangból érkezik. Ezután felmérte a környék felszíni, [[geológia]]i jellemzőit és [[víznyelő]]it, majd szisztematikus vízfestési kísérletek sorozatával megállapította, hogy a Szár-hegy és Szomor-hegy melletti, sok víznyelő csak a Komlós-forrásba szállítja a vizet. Az adatok alapján már pontos elképzelése volt az új barlangról és [[1952]]. [[augusztus 4.|augusztus 4]]-én, néhány sikertelen bejutási kísérlet után a Bíbic-töbör kibontásával bejutott az új barlangrendszerbe. A ''Felfedező-ágból'' probléma nélkül jutottak tovább a barlang főágába, amelyben ott kanyargott a Komlós-forrást tápláló patak. A főágat és a további nagyobb mellékágat alig fél év alatt feltárták és feltérképezték.
 
A főágba való könnyebb bejutás érdekében [[1954]]-ben egy 150 méter hosszúságú, lejtő aknával egy mesterséges bejáratot nyitottak, amely a Szomor-hegy oldalából nyílik és néhány lépcsőfok megtétele után közvetlenül a főágba vezet. Ma ezen keresztül lehet megközelíteni a barlangot, a Felfedező-ági bejáratot lezárták. [[1964]]-ben épült meg a barlang jósvafői végénél, a Komlós-forrás felett az a 150 méter hosszú, mesterséges táró amelyen keresztül a gyógybarlang részbe lehet bejutni, így a betegek a korábbi lépcsőmászás helyett rövid sétával közelíthetik meg a barlangot. 1972-ben Takács S. bioklimatológiai vizsgálatokat végzett a barlangban. 1976-ban vált országos jelentőségű barlanggá az 5400-as (Aggteleki-karszt) barlangkataszteri területen lévő, aggteleki és jósvafői barlang.