„Bessenyei György” változatai közötti eltérés

Bámulatos eréllyel és kitartással tanult egyszerre nyelveket, filozófiát, történelmet és irodalmat, sőt a [[Biblia|Bibliát]] is és minthogy magát a kitűzött cél megvalósítására egy új magyar irodalom megteremtésére elég erősnek nem érezte, társakat keresett és talált is testőrtársai és otthoni barátai között. [[Barcsay Ábrahám]] és [[Báróczi Sándor]] Bécsben, [[Orczy Lőrinc]], [[Ráday Gedeon (író)|Ráday Gedeon]], [[Ányos Pál]], [[Péczeli József]], [[Teleki Ádám (költő)|Teleki Ádám]], [[Teleki József (főispán)|Teleki József]] itthon mint Bessenyei eszméjének és kezdeményezésének főbb pártolói, csakhamar szövetkeztek egymással a nagy nemzeti eszme keresztülvitelére, és megalapították irodalmunkban az ún. franciás, vagy új klasszikai irányt, melynek célja különösen francia írók tanulmányozása, ismertetése és utánzása által az volt, hogy az elmaradt magyar nemzetet az haladóbb nyugati civilizáció utolérésére és azzal együtt meghaladásra segítse, ösztönözze. Senki annyi igaz lelkesedéssel, annyi alapos tanulással és annyi eredménnyel e cél megvalósításán nem munkálkodott, mint éppen maga Bessenyei. 1765-től 1772-ig csak leveleivel, buzdításaival mozgósított, 1772-ben pedig megindította művei sorozatát, oly termékenységgel, hogy nem egészen tíz év alatt mintegy 24 munkája jelent meg nyomtatásban.

 

Tanulmányai közben, [[1768]] végén és [[1769]] elején [[Olaszország történelme|Itáliába]] utazott. [[1772]]-ben megjelent a magyar felvilágosodás kezdetének tekintett ''[[Ágis tragédiája]]'' című műve.

 

 

==Szépirodalom ==

* Jósa Jolán: Bessenyei György. Hangjáték; Orosz Ny., Nyíregyháza, 1941 ''(A Bessenyei Társaság kiadványai)''

* Kulinyi Ernő: ''Párducbőr. Verses színjáték''; Rózsavölgyi, Bp., 1943