„Rozsd” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
2 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.1 |
apró |
||
42. sor:
== Fekvése ==
[[Vukovár]]tól légvonalban 30, közúton 39 km-re, [[Vinkovce|Vinkovcétől]] 15 km-re délnyugatra, a Nyugat-[[Szerémség]]ben, a
== Története ==
A régészeti leletek tanúsága szerint a település területe az [[őskor]]tól fogva folyamatosan lakott. A falutól északkeletre az Ivánkaszentgyörgyre menő út bal oldalán egy ellipszis alakú, mesterséges domb látható, mely mintegy 3 méterre kiemelkedik a környezetéből. Ezen a helyen ma a római katolikus temető fekszik, ahol már 1911 óta találnak a [[Sopot-Bicske kultúra|Sopot kultúrához]] tartozó leleteket. Az egyik sírgödör ásása során egy, a kultúrához tartozó ház padlószintjét semmisítették meg. Vélhetően az egész mesterséges magaslatot a Sopot kultúra népe emelte.
A falutól északkeletre, az Ivánkaszentgyörgyre menő út bal oldalán, a „Staro selo” lelőhelyen szántóföldi művelés közben római kerámiák, téglák és tegulák kerültek elő. Ennek előterében, a „Velika njiva” dűlőben egy római villa rusticához tartozó temető maradványait találták, melyet az [[1. század]] végéig használtak, majd a leletek alapján [[170]]
Az itt talált középkori kerámiák alapján ezen a területen kell keresnünk a középkori Rozsdot is, melyet az [[1332]] és [[1335]] között kelt [[pápai tizedjegyzék]] említ először ''„Rostd”, „Rustd”'' és ''„Rusd”'' változatokban. Eszerint a település már a [[14. század]]ban egyházas hely volt. [[1435]]-ben, [[1453]]-ban és [[1480]]-ban ''„Rosd”'' néven szerepel a korabeli oklevelekben. A név 1453-ban
A település [[1536]] körül került török kézre és 150 évi török uralom után [[1687]]-ben szabadult fel. A felszabadító harcok során 1683 és 1689 között Rozsd lakói elmenekültek ugyanúgy, mint a szomszédos falvak lakosai. Többségük az Antin körüli erdőkben rejtőzött el, de az [[1702]]-es adóösszeírásból kiderül, hogy az [[Alsómiholjác]] melletti Staklenciben is vannak Retkovac és Ivankovac nevűek. Ez azt jelenti, hogy a menekülők egy része ott telepedett le véglegesen. [[1700]] körül az egykor jelentős Rozsd település több kis falura oszlott, ezek egyike volt Retkovci is. 1702-ben 28 ház állt a településen. Lakói részben a visszatérők közül kerültek ki, részben pedig új betelepülők voltak. Az újonnan érkezettek Boszniából, Kordunból és Likából érkezett katolikus menekültek voltak. [[1729]]-ben a falunak már 480 katolikus lakosa volt, ez valamivel több, mint az akkori Vinkovce lakossága. [[1720]] körül építették fel Assisi Szent Ferencnek szentelt fatemplomukat. A település előbb kamarai birtok volt, majd [[1745]]-től megkezdődött a [[katonai határőrvidék]] szervezése. [[1753]]-ban a település a Bródi határőrezred igazgatása alá került. Azon belül az Ivánkaszentgyörgy székhelyű század parancsoksága alá tartozott. Az itteni határőrök a [[Habsburg Birodalom]] minden csataterén harcoltak. [[1789]]-ben megalapították a helyi plébániát, [[1804]]-ben felépítették ma is álló templomukat.
1878-ban megépült a
A településnek 1857-ben 952, 1910-ben 1358 lakosa volt. [[Szerém vármegye]] Vinkovcei járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 79%-a horvát, 15%-a német, 5%-a magyar és 1%-a szerb anyanyelvű volt. A település az [[első világháború]] után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) [[Jugoszlávia]] része lett.
1991-ben lakosságának 98%-a horvát nemzetiségű volt. [[1991]]-től a független Horvátország része. A településnek 2011-ben 1263 lakosa volt.
74 ⟶ 76 sor:
*Szűz Mária Szent Neve tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemplomát 1804-ben építették. A plébániát 1789-ben alapították.
*A Prkovcira menő út melletti Szűz Mária
== Kultúra ==
*KUD „Sloga” Retkovci kulturális és művészeti egyesület. Az egyesületet [[1932]]-ben alapították azzal a céllal, hogy ápolják a falu régi népszokásainak, dalai és táncainak hagyományát. Az első jelentős eredményüket 1938-ban érték el Zágrábban, a Nemzetközi Folklórfesztiválon elért
*„Mika Živković” színház. A színház szervezésében kerül megrendezésre a Vukovár-Szerém megyei amatőr színjátszók találkozója. Fontos megemlíteni, hogy a falu gazdag színházi életének gyökerei 1919-ig nyúlnak vissza, amikor az első amatőr színjátékot feljegyezték.
| |||