Cibakházi Holt-Tisza

A Cibakházi Holt-Tisza a Tisza egyik holtága Magyarországon, Jász-Nagykun-Szolnok megye középső-déli részén. Közigazgatásilag nagyobbrészt Cibakháza, kisebb részben Nagyrév területén helyezkedik el, 17 kilométert megközelítő teljes hosszúságával a magyarországi folyószakasz egyik leghosszabb tiszai holtága.

Leírása

Felső vége a Tisza 294,7-es folyamkilométerénél, az alsó vége alig több mint egy kilométerrel lejjebb, a 293,5-ös folyamkilométernél van, a folyó bal partján. A mentett oldalon, tehát a bal parti árvízvédelmi töltésen kívül helyezkedik el, hossza 16,886 kilométer, medrének átlagos szélessége 139,1 méter, átlagos mélysége 2,65 méter, területe 140,4 hektár, víztérfogata pedig 2,014 millió köbméter. Területének nagyjából 65 %-át (91 hektárt) Cibakháza nagyközség önkormányzata birtokolja – amely egyben a teljes vízterület kezelője is –, a nagyrévi része pedig vegyes tulajdon, állami felügyelet alatt.

A holtág igazi vadvíznek tekinthető, annak ellenére is, hogy több szakaszán találhatók nyaralók, horgászállások. A tisztaság megőrzése érdekében a part több szakaszán találhatók szemétgyűjtők, melyek rendszeres ürítéséről a kezelő gondoskodik.

Szakaszai

A holtág folyásirány szerint legelső, különálló szakasza még a hullámtérben található, ennek neve Kistorok. Az árvízvédelmi töltés után egy nagyobb vízfelületű szakasza következik, ami a Szakadás nevet viseli. Utána egy előrehaladottabb eutrofizációjú, növényzettel dúsan benőtt szakasza jön, a következő nagyobb vízfelületű szakasz a Pipagyújtó nevet viseli. Onnét újra egy több kilométer hosszú, dús növényzetű szakasza következik, amely majdnem Cibakháza belterületének északi széléig, a Sárszögi hídig tart.

A belterület északi része melletti szakasz neve Partalja, majd egy egyenes külterületi szakasz az Árvád, az azt követő kanyar a Kisörvény, a folytatásban egy újabb egyenes szakasz a Versenypálya nevet kapta. A belterület déli része melletti szakasz neve Doka, ott ismét egy híd ével át felette, a Dokai híd, majd egy újabb nagy kanyar következik, ami a Nagyörvény nevet viseli. Legdélebbi szakaszának neve Jégverem, ami után északnak fordul; a Nagyrév belterületi részét kísérő szakasz a Haskó nevet viseli, majd egy következő szakasza Kavics néven húzódik. Ebben az irányban is van egy különálló szakasza, már az árvízvédelmi töltés belső oldalán, a hullámtérben, ez a Nagytorok nevet viseli.

Története

A holtágat a Tisza szabályozása során, tehát mesterséges úton hozták létre, 1856-ban, a folyón végrehajtott 78-as számú átmetszés eredményeként.

Élővilága

A holtágban az elmúlt időszak fogási eredményei és a telepítési adatok alapján a következő halfajok biztosan előfordulnak: ponty, amur, csuka, süllő, harcsa, angolna, kárász-és keszegfélék, törpeharcsa, balin, compó, fehér és pettyes busa.

Igen gazdag a holtág madárvilága is. A szárcsa és több réceféle (leginkább a tőkés réce nagy számban fészkel a part menti nádasokban, de előfordul itt több vöcsökfaj, vörös gém, szürke gém, és több helyen fészkel nagy kócsag is. A horgászok bánatára kormoránok is látogatják a vízterületet.

Források

• A Cibakházi Holt-Tisza leírása a település honlapján. Hozzáférés: 2020. július 8.