„Ant (Horvátország)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Településenek javítva településnek-re, Horvátoszág javítva Horvátország-ra |
apró |
||
43. sor:
== Fekvése ==
[[Vukovár]]tól légvonalban 19, közúton 28 km-re nyugatra, községközpontjától 4 km-re északnyugatra, a Nyugat-[[Szerémség]]ben, az
== Története ==
52. sor:
A török kiűzése után előbb kamarai birtok, majd a vukovári uradalom része lett. Rövid ideig a Kuffstein, majd [[1736]]-tól az Eltz család volt a birtokosa. A falu katolikus hívei az [[1737]]-ben alapított tardi plébániához tartoztak. [[Magyarország első katonai felmérése|Az első katonai felmérés térképén]] ''„Antin”'' néven található. Lipszky János [[1808]]-ban Budán kiadott repertóriumában ''„Antin”'' néven szerepel.<ref name="Lipszky">[https://archive.org/details/agv6489.0001.001.umich.edu Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...17. o.]</ref> Nagy Lajos [[1829]]-ben kiadott művében ''„Antin”'' néven 79 házzal, 598 katolikus és 45 református vallású lakossal találjuk.<ref>[https://archive.org/details/bub_gb_MrgAAAAAcAAJ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 34. o.]</ref>
A településnek 1857-ben 554, 1910-ben 603 lakosa volt. [[Szerém vármegye]] Vukovári járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 87%-a horvát, 7%-a magyar, 3%-a német anyanyelvű volt. A település az [[első világháború]] után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) [[Jugoszlávia]] része lett. 1991-ben lakosságának 97%-a horvát nemzetiségű volt. [[1991]]-től a független Horvátország része. A horvátországi háborúban Ant lakossága nagy megpróbáltatáson ment keresztül, amelyről alig van ismeret.
== Népessége ==
73. sor:
*A falutól 2 km-re délnyugatra a Vuka árterében találhatók Herman várának maradványai. A várat [[1435]] és [[1579]] között többször említik a korabeli forrásokban ''„castellum Herman”'', ''„castelum Hermanwara”'' néven. Építtetőjének Liszkói Pál ajtónállómestert, macsói bánt tartják. Úgy tűnik, hogy egy kisebb uradalom központja volt és a becsefalvi plébániához tartozott. A maradványok egy 100-szor 50 méteres négyszögletes, mintegy 5 méter magasságú kiemelkedésen találhatók. A maradványoktól délkeletre sok középkori cseréptöredéket, téglatörmeléket találtak. Valószínűleg a török hódítás során pusztult el.
*A falutól mintegy 3 és fél km-re nyugatra a Vuka bal partján egy, a környezetéből kiemelkedő 2-3 méter magas, 50-szer 50 méteres dombon a „Baćino” nevű lelőhelyen találhatók a középkori Becsefalva maradványai.
== Kultúra ==
| |||