„Jelabuga” változatai közötti eltérés

''Alabuga'' falu a 16. század második felében keletkezett. A név eredete nem eléggé tiszázotttisztázott, egy elképzelés szerint a türk Alabuga személynévből származik, jelentése: 'tarka bika' (a ''bika'' itt az erő és nagyság szimbóluma). Van olyan vélemény, hogy jóval korábbi, finnugor eredetű szavak ''(ела'' – 'tejes', és ''буг'' – 'hab') összetételével keletkezett.<ref>[http://xn----7sbaba0ddowocdca6sb.xn--p1ai/istoriya-elabuzhskogo-rayona.html История Елабужского района] (спасская-ярмарка.рф. Hozzáférés: 2020-05-20)</ref>

A Káma feletti dombon egy erődített település, a [[volgai bolgárok]] valaha jelentős erődítményének maradványai láthatók. Az egykori fellegvárnak több tornyából mára csak az egyik köralakúkör alakú bástyatorony őrződött meg, a régi alapokon újjáépítve.

Az orosz népesség Kazany 1552. évi bevétele után kezdett letelepedni a Káma-vidéken. A korábbi bolgár település helyén 1614-16161614–1616-ban kolostor épült, mely 1764-ig állt fenn. A mellette kialakult falut, tatár nevén ''Jelabugá''t az orosz lakosság ''Trjohszvjatszkoje''nek ''(Трёхсвятское)'' nevezte el arról a ''Három szent-ikon''ról, amelyet a legenda szerint [[IV. Iván orosz cár|IV. Iván cár]] küldött adományként a helyi egyházi közösségnek.

Még a szovjet korszakban, 1984-ben határozat született Jelabugában egy nagy traktorgyár létesítéséről, mely szükség esetén harckocsik gyártására is átállítható. Az építkezés javában folyt, amikor 1988-ban traktorok helyett személygépkocsik gyártásáról döntöttek, megalapították a JelAZ-t (Jelabugai Autógyár), de a Szovjetunió felbomlása miatt a terv nem valósult meg. 2002-ben szerződést kötöttek a [[Minszki Traktorgyár]]ral, már nem a gyártásról, hanem csak egy helyi összeszerelőüzemösszeszerelő üzem létesítéséről, de ez is elbukott.<ref>[https://zen.yandex.ru/media/tractor/kamskii-traktornyi-zavod-on-byl-by-krupneishim-v-sssr-5bcf5fd0e942ba00abc0ed34 Камский тракторный завод: он был бы крупнейшим в СССР] (zen.yandex.ru, 2018-10-24. Hozzáférés: 2020-05-22)</ref>

Elhúzódó jogi és törvénykezési procedúrák után, 2006-ban az elképzelt traktorgyár hatalmas területén, 10 km-re a várostól létrehozták az „''Alabuga'' ipari-termelési típusú különleges gazdasági zóná”-t. A zóna előkészített területtel, kiépített infrastruktúrával, adózási és más kedvezményekkel ösztönzi és várja új, korszerű ipari üzemek létesítését. A zónában épült fel és megkezdte a termelést többek között egy török tulajdonú üveggyár<ref>[https://www.business-gazeta.ru/article/325077 ] (business-gazeta.ru, 2016-10-08, hozzáférés: 2020-05-22)</ref> és egy szintén török polietilén- és polipropiléncső -gyár;<ref>[http://www.rupec.ru/news/32390/ ] (rupec.ru, 2015-11-19)</ref> elkezdődött az ásványszálas álmennyezetek gyártása (Armstong World Industries),<ref>[https://www.business-gazeta.ru/article/134223 ] (business-gazeta.ru, 2015-06-09, hozzáférés: 2020-05-22)</ref> különböző típusú [[Ford Motor Company|Ford]] gépkocsik<ref>[http://www.russez.ru/press/news?rid=24811&oo=1&fnid=68&newWin=0&apage=2&nm=111632&fxsl=view.xsl ] (republic.ru, 2012-09-21, hozzáférés: 2020-05-22)</ref> és Ford Sollers gépkocsimotorok gyártása.<ref>[https://republic.ru/posts/55905] (republic.ru, 2015-09-03, hozzáférés: 2020-05-22)</ref>

A város kiemelkedő oktatási létesítménye volt az eparchiai női tanoda (Епархиальное женское училище, ''Jeparhialnoje zsenszkoje ucsiliscse).'' Háromszintes [[neoklasszicizmus|neoklasszistaneoklasszicista]] stílusú épülettömbjét a két mellékszárnnyal együtt a vagyonos Sztahejev kereskedő-dinasztia adományából építették 1898 és 1903 között. Az iskolához házitemplomházi templom is tartozott, melynek hangsúlyosan kiemelt kupolája ma is uralja a látványt. Az épületben később pedagógiai technikum, azután főiskola, majd a város pedagógiai egyeteme működött. 2011-ben az egyetem önállósága megszűnt, és azóta a kazanyi állami egyetem filiáléjaként működik.<ref>[https://posmotrim.by/article/elabuzhskij-institut-kfu.html Елабужский институт КФУ] (posmotrim.by, 2018-09-12. Hozzáférés: 2020-05-21)</ref>

*A város legnagyobb temploma a Megváltónak szentelt Szpasszkij-székesegyház (Спасский собор, ''Szpasszkij szobor)''. Több mint 50 m magas, ötkupolás, három mellékkápolnával bővített épület, külön álló ötszintes harangtornnyalharangtoronnyal. Helyén a 16. század végén fatemplom állt, melyet 1684-ben kőből emelt templommal váltottak fel. Jelabuga várossá válása után az épület szűkösnek bizonyult, így 1808-18161808–1816 között felépült a mai nagy katedrális, 1821-ben szentelték el. A régi, lebontott templom helyén 1877-ben kápolnát emeltek, mely ma is áll. A várost pusztító 1850. évi tűzvész után, 1855-18641855–1864 között a katedrálist jelentősen átépítették, akkor készült a mai harangtorony is, melyhez refektórium csatlakozik. A belső terek faragott díszítésének egy része is megőrződött.<ref>[https://tatmitropolia.ru/temples/poblagochiniym/elabwgskoe/spaskiysobr/ Спасский собор (г. Елабуга)] (tatmitropolia.ru, hozzáférés: 2020-05-19)</ref>

*A város szélén létesített Kazanyi Istenanya-kolostor (Монастырь Казанской Божьей Матери, ''Monasztir Kazanszkoj Bozsjej Matyeri)'' fénykorában kiterjedt épületegyüttes volt, közepén az az azonos nevű templommal és harangtornyával (1857-18681857–1868). A női kolostort 1868-ban alapították a tehetős helyi kereskedő, I. I. Sztahejev adományából. 1928-ban a szovjet városvezetés bezáratta, a templomot és harangtornyát lebontották. Területén 1941-től 1949-ig hadifogolytábor működött. A terület egy részét 1993-ban visszaadták az egyháznak, 1995-ben elkezdődött a helyreállítása. A jelenlegi templom 2008–2012-ben épült.<ref>[https://sobory.ru/article/?object=10275 Елабужский Казанско-Богородицкий женский монастырь]</ref>

*A jótékony, nevelési célú létesítmények egyike volt az árvaház. Máig fennmaradt kétszintes (egyemeletes) épületét szintén egy helyi kereskedő adományából emelték a városi tűzvész után, 1852-18581852–1858-ban. Az 50-10050–100 fős épülethez templom is épült, termét a szovjet korszakban átépítették.<ref>[https://sobory.ru/article/?object=33492 ]</ref>