„Hvar (sziget)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Lásd még fejezetcím módosítás az ajánlás szerint AWB |
GyS (vitalap | szerkesztései) a zöldből kék hivatkozások |
||
41. sor:
}}
A [[Horvátország]]hoz tartozó '''Hvar''' ([[olasz nyelv|olaszul]] ''Lesina'') [[sziget]]e az [[Adriai-tenger]]en, [[Dalmácia (horvátországi régió)|Dalmácia]] tengerpartján helyezkedik el.
== Fekvése ==
49. sor:
299,6 km²-es területével a negyedik legnagyobb, 80 kilométerével pedig a [[Cres (sziget)|Cres]] sziget után a második leghosszabb sziget az Adrián. Legnyugatibb pontja a Pelegrin-fok, mely a Spliti-kapuval van egy vonalban. Legkeletibb részét, a Sućuraj fokot egy alig 4–5 km-es csatorna választja el a szárazföldtől. Legmagasabb csúcsa a Sveti Nikola ''(Szent Miklós)'' 628 méterrel. Átlagos napsütéses óráinak száma 2700, átlaghőmérséklete pedig 16,2 °C.
Főbb települései: [[Hvar (település)|Hvar]], [[Jelsa]], [[
== Története ==
Hvar szigete már a csiszolt [[kőkorszak]] óta lakott hely. Az ebből a korból származó leletek a [[Jelsa]] közelében levő [[Grapce-barlang]]ból kerültek elő, ahol e korból származó eszközöket, kerámiákat találtak.
Az [[
A görög kolónia több évszázadig virágzott itt, melynek a [[Ókori Róma|rómaiak]] támadása vetett véget, akik {{ie|219-ben}}, a [[második római–illír háború]]ban legyőzték [[Pharoszi Démétriosz]]t és elpusztították a várost.
A sziget második virágkora a [[15. század|15]]–[[16. század]]ra, az adriai hajózás nagy időszakára esett, mikor Hvar a [[Raguzai Köztársaság]] rövid uralma után elismerte [[Velencei Köztársaság|Velence]] fennhatóságát. Ekkor itt Hvar szélvédett kikötőjében telelt a velencei flotta is.
74. sor:
[[File:Viska Vrisnik ve vnitrozemi Hvaru.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Vrisnik domb]]
* [[Hvar (település)|Hvar]]
* [[
* [[Vrboska]]
* [[Jelsa]]
|