„Hungária körgyűrű” változatai közötti eltérés

a
a
 
Az Árpád híd 1980-1984 között nyerte el mai szélességét. [[1981]]-től az [[Budapest III. kerülete|óbudai]] Bécsi úttól kezdve kezdve párhuzamosan építették ki az irányonként három forgalmi sávval együtt az [[1-es villamos (Budapest)|1-es villamos]] pályáját az út közepén, ami csak [[2000]]-ben ért el a Rákóczi hídig.
A Thököly út és a Mogyoródi út között 1993-ig, a Könyves Kálmán körúton, a Mester utca és Gyáli út között szakaszon 1995-ig volt mindössze irányonként két sáv széles az úttest, aszfalt helyett az eredeti bazaltkockakő burkolattal. A körút déli, [[Budapest IX. kerülete|ferencvárosi]] részét már csak a [[rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltás után]] építették ki mai formájára, Budára pedig csak [[1995]]-ben vezették át; ekkor készült el ugyanis az 1992-ben elkezdett [[Rákóczi híd]]. Ma már a körgyűrű teljes szakaszán, illetve az Árpád hídon 1984 óta, valamint 2015. március 20-tól a körút folytatásának számító Rákóczi hídon keresztül átvezetve, végül 2019 nyara óta már a [[kelenföldi vasútállomás]]ig halad az 1-es viszonylat.<ref>http://hvg.hu/itthon/20150320_mar_ujbudaig_jar_a_fovarosi_1es_villamos</ref> A Salgótarjáni utca és a Kőbányai út közötti úgynevezett "Dohánygyári aluljáró" a [[Budapest–Hatvan-vasútvonal]] alatt a körgyűrű szűkre és alacsonyra megépített, eredetileg irányonként két sávos műtárgya. Emiatt a jelenlegi északi irányt átvezető műtárgy a 3,8 méteres alacsony belmagasság miatt az ennél magasabb rakományú járművek számára nem járható. AzA 2000-ben elkészült déli irány aluljárója már mélyebb és szélesebb. A villamos is ezen közlekedik.<ref>http://iho.hu/hir/a-dohanygyari-attores-151216</ref>
 
Mai, irányonként három sávos formáját is csak a motorizáció berobbanása után, a [[20. század]] folyamán nyerte el. Teljes kiépülése az 1871-es kigondolásától egészen az [[1990-es évek]] közepéig, azaz valamivel több mint 120 évig tartott.
314 703

szerkesztés