„I. Mátyás magyar király” változatai közötti eltérés

apró változtatások
(apró változtatások)
'''I. Mátyás''', születési nevén ''Hunyadi Mátyás'' ([[Kolozsvár]], [[1443]]. [[február 23.]] – [[Bécs]], [[1490]]. [[április 6.]]) [[Magyar Királyság|Magyarország]] és [[Horvátország uralkodóinak listája|Horvátország]] [[Magyarország uralkodóinak listája|királya]] 1458-tól, cseh király 1469-től, Ausztria uralkodó főhercege 1486-tól haláláig. Közkeletűen ''Corvin Mátyás'' vagy ''Igazságos Mátyás'' néven is ismert. Hivatalos [[latin nyelv]]ű uralkodói nevén ''Mathias Rex''; neve [[Német nyelv|németül]], [[latin nyelv|latinul]], [[angol nyelv|angolul]]: ''Matthias Corvinus'', {{olaszul|Mattia Corvino}}, {{románul|Matei Corvin}}, {{csehül|Matyáš Korvín}}, {{horvátul|Matija Korvin}}.
 
Apja [[Hunyadi János]] erdélyi vajda, majd magyar kormányzó, anyja magyar köznemesi család lánya, [[Szilágyi Erzsébet (kormányzóné)|Szilágyi Erzsébet]]. Bár 1458-tól uralkodott, királlyá [[koronázás]]ára hivatalosan [[Székesfehérvár]]ott csak 1464-ben került sor. [[Csehország uralkodóinak listája|Cseh királlyá]] 1469-ben, [[Ausztria uralkodó hercegeinek és főhercegeinek listája#Ausztria főhercegei (1457 – 1564)|Ausztria főhercegévé]] 1486-ban választották. A magyarok, de számos más környező nép hagyománya is az egyik legnagyobb királyként tartja számon, akinek emlékét sok [[Mátyás király (néprajz)|népmese és monda]] őrzi. Mátyás nevének népszerű díszítő jelzője ''([[epitheton ornans]]a)'' az ''Igazságos''. A szakirodalom és a [[köznyelv]] egyaránt leginkább sorszám nélkül, egyszerűen ''Mátyás királynak'' nevezi.
 
Uralkodói teljesítménye már kortársai körében nagy vitákat váltott ki, az utókor történészei pedig máig sem jutottak egyetértésre. A kritikus nézet szerint Mátyás elhanyagolta a török veszélyt, és értelmetlen nyugati hódító hadjáratokra fecsérelte a rendelkezésére álló katonai, illetve az azt megalapozó, az ország kíméletlen adóztatása révén gyűjtött gazdasági potenciált. A másik nézet szerint viszont belátta, hogy az akkori Magyarország önmagában képtelen volt ellenállni a török veszélynek és ezért nagyobb államhatalom létrehozására törekedett. Eszerint felismerte, hogy korában a fejlődés [[Kelet-Közép-Európa|Kelet-Közép-Európában]] a [[perszonálunió]]kba tömörült államszövetségek irányába haladt. Ezt a tervet megvalósítani azonban nem tudta teljesen, ilyen szövetségi rendszer kiépítésére utóbb csak a [[Habsburg-család|Habsburgok]] voltak képesek.
A felcseperedő Mátyás neveltetésében Hunyadi János már aktívan részt vett. Az ország egyik legfőbb méltóságaként az átlagos nemesi nevelésnél és saját szerény képzettségénél jóval többet nyújtott fiának. A korabeli magas gyermekhalandóság körülményei között arra is gondolnia kellett, hogy László fia halála esetén Mátyásra hárulhat a család irányításának és további felemelésének terhe. Hunyadi János külföldi útjain megfigyelhette a művelt nagyúri családok életét, és láthatóan ennek megfelelő igazi korabeli ismereteket akart adni fiainak, azaz a katonáskodás mellett nyelvtudást, valamint az akkori általános műveltség alapjait is elsajátították.{{refhely|azonos=K19}}
 
A katonai kiképzésétfelkészítését bizonyára apja is felügyelte; a későbbi feljegyzések szerint Mátyás korán jártasságot szerzett a korabeli [[hadművészet]]ekben, fizikailag is jól szerepeltállóképességgel rendelkezett és képes volt akár egy nagyobb folyót is átúszni.{{refhely|azonos=K19}} Első tanítója [[Szánoki Gergely]] lengyel [[humanizmus|humanista]] lehetett, aki [[I. Ulászló magyar király]] nevelőjeként került Magyarhonba. A király halála után, 1444-ben vette át a Hunyadi fiúk, illetve akkor még csak László tanítását. Azonban már 1451-ben, Mátyás nyolcéves korában elhagyta az országot, mert [[lviv|ilyvói]] érsek lett. Széles körben feltételezik, hogy [[Vitéz János]], Hunyadi fő tanácsadóinak egyike is Mátyás nevelője lehetett, de a püspök egyházi és politikai feladatai valószínűtlenné teszik tényleges nevelői szerepét.{{refhely|Kubinyi 2001|20. o.|azonos=K20}}
 
Mátyás humanista nevelőitől mindenesetre a korban szokatlanul széles körű ismereteket szerzett, többek között az [[egyházjog|egyház-]] és államjog, [[művészet]]ek területén. Kitűnően megtanult [[latin nyelv|latinul]], beszélt [[német nyelv|németül]], [[cseh nyelv|csehül]] vagy valamelya korban használt [[nyugati szláv nyelven,nyelv]]en és valószínűleg [[román nyelv|románul]] is tudott.{{refhely|azonos=K20}}
 
A kor arisztokratái, és nemesei közül szintén kirívó módon szeretett olvasni, főként klasszikus latin szerzőket, ezeken belül is a [[Hadtudomány (fogalom)|hadtudomány]]i munkákat. Latinul olvasott [[III. Alexandrosz makedón király|Nagy Sándor]] bátorságáról, [[Hannibál (karthágói hadvezér)|Hannibál]] ravaszságáról szóló [[novella|elbeszéléseket]]. Műveltsége lehetővé tette, hogy király korában olasz humanistákkal is tudós beszélgetéseket folytathasson. Gyakorlatilag gyermekkorában alapozta meg tudását, hiszen még nem töltötte be tizenötödik évét, amikor királlyá választották, ezután pedig aktívan részt vett az uralkodás nehéz feladataiban, ezért rendszeres tanulásra már nemigen juthatott ideje.{{refhely|azonos=K20}}
 
A későbbi király még 12 éves sem volt, amikor a kor szokásainak megfelelően apja már menyasszonyt szerzett számára. Hunyadi János és [[Cillei Ulrik]] megegyeztek, hogy Mátyás feleségül veszi majd az akkor 10 éves Cillei Erzsébetet, a hatalmas Cillei-vagyon egyedüli várományosát. A tervezett házasság előnyös rokoni-politikai kapcsolatokkal is kecsegtetett. Cillei [[Garai László (nádor)|Garai László]] nádor unokaöccse, [[Brankovics György szerb despota]] veje volt. A kor szokásainak megfelelően Erzsébet a jövendőbelije családjához költözött, míg Mátyás a királyi udvarba került, gyakorlatilag túszként. Az esküvőre végül Cillei Erzsébet halála miatt nem kerülhetett sor.{{refhely|E. Kovács 2008|28. o.}}