„Budapesti fogaskerekű vasút” változatai közötti eltérés

A vontatáshoz a fővárosi villamosüzemben akkor használatos 550 V feszültségű egyenáramot választották. A [[felsővezeték]]et keresztlánc-rendszerben alakították ki, ami a viszonylag alacsony menetsebességhez megfelelt. A felépítményt 23,6 kg/fmfolyóméter tömegű, „i” jelű [[sín]]ekkel építették át. A forgalmi kitérőnél a tolópadszerűen működő szerkezeteket felszámolták, helyettük ''[[Fogaskerekű vasút#Abt|Abt-rendszerű]]'' kitérőket építettek be. A villamosüzemben tervezett rövidebb, 15 perces vonatkövetési idő miatt újabb forgalmi kitérőket alakítottak ki Orgonás, Gyöngyvirág út (ma Adonis utca) és Svábhegy állomásokon. A kitérőkben a váltóállítást elektromos berendezések segítségével végezték, a kitérőket a gördülékeny téli közlekedés biztosítására elektromos váltófűtéssel is felszerelték. Az új villamos szerelvények részére a forgalmi telepen külön kocsiszín és műhely épült, valamint egy összekötővágányt építettek az üzemi telep és a zugligeti, illetve a hűvösvölgyi villamoshálózat között. A [[villamos vontatás|villamosított]] vasutat [[1929]]. [[július 2.|július 2-án]] nyitották meg a újra forgalomnak.

A szerelvények állapota [[1960-as évek]] közepére jelentősen leromlott, a járműpark teljes cseréje mellett szükségessé vált az elhasználódott pálya és egyéb berendezések felújítása is. Az [[1973]] márciusában elkezdődött és ugyanezen év augusztusáig tartó teljes rekonstrukció óta a fogas [[vasúti pálya|pályája]] hevederekkel egymáshoz csatlakozó, 34,5 kg/fm súlyútömegű, faaljakhoz síncsavaros rögzítéssel leerősített "c"„c” jelű [[sínszál]]akból áll, középen Strub-rendszerű fogasléccel. A peronok magasságát az új, magas padlós járművekhez igazították. Az 1500 V feszültségre történő áttérés miatt az áramellátási rendszerrendszert is felújításra kerültfelújították.