„Cigánd története” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0
Nincs szerkesztési összefoglaló
58. sor:
</center>
===A vizek által fenyegetett falu===
A [[Tisza]] hosszú ideig meghatározta az itt élő emberek életét. Az [[árvíz]]ek elviselhetetlen körülményei ellenére soha nem a település elhagyását választották, hanem újabb és újabb kérelmekkel fordultak a [[Zemplén vármegye|vármegyéhez]], hogy a Tisza szabályozását minél előbb kezdjék meg. Ennek első írásos nyoma [[1781]]-ben kelt,{{refhely|Hajdú 1997|35. old.}} de a tényleges munkálatokat igen hosszas huzavona után, csak [[1857]]-ben kezdték meg, amikor két év alatt elkészítették a tiszai és a bodrogi töltéseket egészen [[Tokaj]]ig. A nem megfelelő átvágások miatt az [[1869]]-es árvíz átszakította a kis- és nagycigándi [[gát (vízépítés)|gátakat]], de a később megerősített védművek az [[1876]]-os nagy árvíznek már ellenálltak.{{refhely|Hajdú 1997|43. old.}} A Tisza szabályozása után a település termőföldterületének nagysága {{szám|9887}} [[hold (mértékegység)|holdra]] emelkedett. Innentől kezdve jelentőssé vált a [[burgonya]]termesztés. A vízrendezés után művelés alá vont területek a nagybirtokokat gyarapították, és rendkívül magas volt az életképtelen törpebirtokokon gazdálkodó [[zsellér]]ek aránya. Részben ez volt az oka annak, hogy az [[1870-es évek]]ben tömeges méreteket öltött az emberek [[Amerikai Egyesült Államok|Amerikába]] történő [[emigráció (tevékenység)|kivándorlása]]. A 19. század végén iparosok ([[ács (foglalkozás)|ácsok]], [[csizmadia|csizmadiák]], [[kézi kovácsolás|kovácsok]], [[népi mesterségek listája|kötélverők]], [[Molnár (foglalkozás)|molnár]]ok stb.), kereskedők és kocsmárosok is megtelepedtek a faluban.{{refhely|Cigánd ITS 2014}} [[1873]]-ban a királyhelmeci járáshoz<ref group="Mj.">Kis- és Nagycigánd 1873-tól a királyhelmeci, 1882-től a bodrogközi, majd Cigánd 1923-tól a ricsei, 1956-tól – a járások 1983-as megszűnéséig – a sátoraljaújhelyi járáshoz tartozott. 2013 óta a Cigándi járás székhelye.</ref> tartozó Kiscigándon 1857-en, Nagycigándon pedig 1555-en laktak. [[1886]]-ban törvényben szabályozták<ref group="Mj.">Az 1886: 22. tc. – közigazgatási törvényről van szó.</ref> a [[közigazgatás]] átszervezését, ami alapján a két [[falu]]t [[kisközség]]gé nyilvánították.{{refhely|Hajdú 1997|53. old.}}
 
== A 20. század elejétől a rendszerváltásig ==