„A jövő század regénye” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő
Címkék: Vizuális szerkesztés Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
== Műfaji besorolása ==
{{idézet 2|''Európa közeledett azon állapothoz, melyet „Egyetemes Állam”-nak (Universal-Staat) neveznek. Az országok közötti vitás kérdéseket egy nemzetközi békebíróság intézte el, s annak a fejedelmek éppen úgy alávetették magukat, mint más halandó ember a maga bírájának, hiszen hiányzott már kezükből az „ultima ratio regum”: az agyúkanóc! A másik hatás pedig az lett, hogy a hadi készülődés megszűntével kétmilliárdnyi évi kiadás lett kitörülve csak az európai államok büdzséjéből, amibe évenkinti fegyverkezésük került.''}}
Jókai regényét<ref>http://mek.oszk.hu/00800/00846/html/</ref> sokan korai [[sci-fi|tudományos-fantasztikus]]<ref>{{Cite web |url=http://www.editoreric.com/greatlit/lit-SciFi.html |title=Archivált másolat |accessdate=2013-01-13 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20130101214317/http://www.editoreric.com/greatlit/lit-SciFi.html |archivedate=2013-01-01 }}</ref> műnek, [[Utópia|utópisztikus]] alkotásnak vagy újabban [[steampunk|proto-steampunk]] írásnak tekintik. Az alkotás nagy jelentőséget tulajdonít a tudományos és technikai fejlődésnek, az egyre inkább gépesített háborúknak és a szemben álló felek iparosodottságának. A regényt párhuzamba állíthatjuk [[Jules Verne]] alkotásaival, de a némely gondolatkör Jókai nem fantasztikus regényeiben is megjelenik, így az iparosítás fontosságát hangsúlyozta ''[[Fekete gyémántok]]'' című regényében. Ugyanakkor a Jövő század regénye a technikai változások mellett nagy hangsúlyt fektet a társadalmi és politikai átalakulásokra, a vállalkozói-polgári réteg megerősödésére, a sajtó és a közvélemény szerepére.
 
Az alkotás felfogható tézisregényként is: a regény és politikai nézetei alapján Jókai Mór az 1867-es [[kiegyezés]] párthívének számított, erre utal egyrészt Habsburg Árpád szerepeltetése, másrészt a liberális nacionalizmus, a katolikus dinasztia felé mutatott lojalitás és a magyarság honfoglalás kori pogány örökségének már az első fejezetben feltűnő összehangolása. A Monarchia ellenségének megnevezése is az író véleményére vall: az 1830-as lengyel felkelés leverése, a magyar szabadságharc vérbe fojtása és a [[Krími háború|keleti kérdés]] miatt a magyar politikai elit aggodalommal kísérte a pánszlávizmust és az orosz ambíciókat. Az író [[1895]]-ben a sovinizmus és a háborús uszítás ellen mondott beszédet az [[Interparlamentáris Unió]] [[brüsszel]]i kongresszusán, így a regény második részének címe ''(Az örök béke)'' egyértelműen a szerző politikai elképzeléseit népszerűsítette. Jókai korán és érzékenyen reflektált az [[anarchizmus]] és a szocialisztikus elképzelések térhódítására is. Egyes feltételezések szerint Tatrangi Dávid és Mózes szerepeltetésével az író filoszemita, zsidó emancipációt pártoló elképzeléseit szőtte bele a műbe.