„Szerkesztő:R4b6it/próbalap” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
R4b6it (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
R4b6it (vitalap | szerkesztései)
8. sor:
A stilometria a szövegelemzés korábbi módszereiből nőtt ki, amelyek a hitelesség, szerzői identitás és egyebek bizonyítására irányultak.
 
A diszciplína újabb művelésének nagy lendületet adtak az angol reneszánsz dráma szerzői problémáinak vizsgálata körüli kutatások. A kutatók és az olvasók rájöttek, hogy a korszak bizonyos műveiben jól felismerhető nyelvi megoldások azonosíthatók, és megpróbálták ezeket ismeretlen vagy többszerzős művek szerzőinek beazonosításában felhasználni. A legkorábbi próbálkozások nem mindig voltak sikeresek: 1901-ben egy kutató megpróbálta Early efforts were not always successful: in 1901, one researcher attempted to use [[John Fletcher (playwright)|Johnegyik Fletcher's]]nyelvi preferencepreferenciáját, foraz "⁠ ⁠’em'em", therövidített contractionalforma formhasználatát ofa "them" helyett felhasználni arra, ashogy a markerközös toműveikben distinguishelkülönítse betweenaz Fletcherő andrészeit a [[Philip Massinger]] ináltal theirírottaktól, collaborations—butde hetévedésből mistakenlyegy employedolyan ankiadást editionhasznált, ofamelyben Massinger's worksösszes inrövid which"'em" theformáját editora hadszerkesztő expanded all instances of "⁠ ⁠’em" tokiegészítette "them"-re. <ref>[[Samuel Schoenbaum]], ''Internal evidence and Elizabethan dramatic authorship; an essay in literary history and method,'' p. 171.</ref>
 
The basics of stylometry were set out by Polish philosopher [[Wincenty Lutosławski]] in ''Principes de stylométrie'' (1890). Lutosławski used this method to build a chronology of [[Plato's Dialogues]].<ref>{{Cite journal|last=Lutoslawski|first=W.|date=1898|title=Principes de stylométrie appliqués à la chronologie des œuvres de Platon|journal=Revue des Études Grecques|volume=11|issue=41|pages=61–81|doi=10.3406/reg.1898.5847|issn=0035-2039}}</ref>