„Mission: Impossible” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Vander (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Vander (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
30. sor:
Már az eredeti sorozat vége után is gondolkodtak azon, hogy a mozikban folytassák az ügynökkalandokat, de az anyagi és egyéb körülmények sosem kedveztek a projekteknek. Aztán [[Tom Cruise]], aki állítólag lelkes rajongója volt a sorozatnak megvette a [[Paramount Pictures]]től a jogokat, hogy saját cége segítségével megvalósítsa a filmváltozatot, és ő játssza a főszerepet. A film elkészülte után annak későbbi folytatásaiban is ő szerepelt, mint Ethan Hunt ügynök. A filmek jól teljesítettek a kasszáknál, minőségileg azonban már hullámzó volt a színvonal, a sorozatok népszerűségét sosem érték el. A mozifilmekben Cruise-on kívül csak [[Ving Rhames]] szerepel mind a hat részben, mint Luther Stickell, de a harmadik résztől újabb visszatérő szereplők is megjelentek. A filmek a sorozatok csoportcentrikusságával szemben egy főhős előtérbe helyezéséről szólnak, ezért azzal is megvádolták Cruise-t, hogy igazából saját maga öntömjénezésére használja a [[franchise]]-t.
 
{{cselekmény}}
=== Mission: Impossible ===
{{bővebben|Mission: Impossible (film)}}
46 ⟶ 47 sor:
A harmadik mozifilm [[2006]]-ban lett bemutatva, a rendezői székbe ezúttal [[J. J. Abrams]] került, akinek amúgy ez volt az első filmrendezése is. A harmadik rész a második rész akcióvonulatát követi, de kicsit másképp. Bevétel szempontjából ez a rész is sikeresnek mondható, de bizonyos szempontból már-már önmaga paródiájává is vált.
 
Hunt visszavonult az IMF-től, eljegyezte barátnőjét, Juliát ([[Michelle Monaghan]]) is, aki semmit sem tud ügynökmúltjáról, ám egy régebbi ismerőse a szervezettől ([[Billy Crudup]]) felhívja a figyelmét, hogy korábbi pártfogoltja fogságba esett egy Owen Davian ([[Philip Seymour Hoffman]]) nevű nemzetközi fegyverkereskedő által. Hunt némi hezitálás után elindul kiszabadítani, de a védence meghal. Viszont küldött Huntnak postán egy [[mikrochip]]et, aminek segítségével kiderítik, hogy Davian legközelebb a [[Vatikán]]ban lesz, ez jó alkalom az elrablására. Sikerül is elrabolni, később azonban a csatlósai kiszabadítják, és a bűnöző aztán menyasszonyát elrabolva annak életével zsarolja Huntot: ha nem szerez meg neki 48 órán belül egy bizonyos "Nyúlláb" nevű eszközt [[Sanghaj]]ból a lány meghal. Hunt így belevág, de meglepetések még ezután is érhetik, ráadásul a mostani IMF főnök ([[Laurence Fishburne]]) is nehezíti a dolgát...
 
=== Mission: Impossible – Fantom protokoll ===
52 ⟶ 53 sor:
A negyedik film premierje [[2011]]-ben volt, ami a ''Fantom protokoll'' alcímet viseli. A film rendezője [[Brad Bird]], aki korábban csak rajzfilmeket rendezett. Ezt a részt is vegyesen fogadták, de többen dicsérték a film humoros beütéseit, ami ezúttal is jelentős anyagi hasznot hozott. A film érdekessége, hogy a nyitányban [[Budapest]] is szerepel.
 
Hunt a kaland elején egy orosz börtönben időzik, amikor társai kiszabadítják, hogy utána mindjárt a [[Kreml (Moszkva)|Kremlbe]]be hatoljon be egy fontos információért, de hamar kiderül, hogy az akció egy átverés része, ami mögött az őrült atomfizikus, Kurt Hendricks ([[Michael Nyqvist]]) áll. Hendricks [[atombombanukleáris fegyver|atombombát]] akar indítani, amitől atomháború törne ki, ehhez pedig az oroszok atomtölteteit használná, aminek az indítószerkezetét a Kremlből lopja el, bűnbaknak pedig Huntékat használja, főleg miután a nyomai eltüntetésére és a hatás fokozására a Kreml egy részét is felrobbantja. A robbantással mindenki az IMF-et gyanúsítja, amivel szemben életbe lép a „Fantom protokoll”, aminek értelmében a szervezetet felszámolják. A magára maradt Huntnak és csapatának ezután már csak egy feladata lehet: megtalálni Hendricks-et és megakadályozni pusztító tervét.
 
=== Mission: Impossible – Titkos nemzet ===
58 ⟶ 59 sor:
Az ötödik filmet [[2015]]-ben mutatták be ''Titkos nemzet'' alcímmel, melynek írója és rendezője is [[Christopher McQuarrie]]. Anyagilag ez a rész is nyereséges volt, és kiemelték, hogy Cruise mellett végre egy méltó társ is felbukkan egy ügynöknő személyében.
 
Hunt egy földalatti szervezet, a Szindikátus nyomában jár, de komolyan hátráltatja az a tény, hogy a [[Központi Hírszerző Ügynökség|CIA]] igazgatója ([[Alec Baldwin]]) indítványára az IMF-et feloszlatták, és ezzel együtt az a CIA-be olvadt, Hunt azonban egymaga is folytatja a nyomozást a szervezet után. Hónapokkal később úgy tűnik sikerül a szervezet vezérének nyomára bukkannia, amihez a kollégája, Benji ([[Simon Pegg]]) segítségét kéri: a [[Staatsoper (Bécs)|bécsi operaházban]] kéne megtalálni az emberét, de eközben merénylet történik az osztrák kancellár ellen, mely mögött szintén a Szindikátus áll, ami már számos más hasonló felfordulással járó akciót és merényletet hajtott végre szerte a világban. Hunt elárulja Benjinek, hogy a Szindikátus volt ügynökökből áll, akik kvázi antititkosszolgálatként működtetik a szervezetet. Hunték egyetlen esélye egy titokzatos nő, Ilsa Faust ([[Rebecca Ferguson (színművész)|Rebecca Ferguson]]), aki ismeri a szervezet vezérét, Solomon Lane-t ([[Sean Harris]]). A sarokba szorításához azonban számos lehetetlen küldetést kell végrehajtaniuk, miközben még mindig nem látják tisztán a teljes képet...
 
=== Mission: Impossible – Utóhatás ===