„Tunisz elfoglalása (1574)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
27. sor:
1574-ben [[I. Vilmos orániai herceg]] és [[IX. Károly francia király]] – François de Noailles, [[Dax (Landes)|Dax]] protestánsbarát püspökének közbenjárásával – arra kérte [[II. Szelim oszmán szultán|II. Szelimet]], hogy nyisson új frontot a katolikus [[II. Fülöp spanyol király]] ellen. A szultán követe arra buzdította a hollandokat, hogy vegyék fel a kapcsolatot az [[andalúzia]]i [[moriszkók]]kal és az algíri kalózokkal. II. Szelim ezen túl flottát küldött Tunisz ellen.<ref>{{cite web|url=http://books.google.com/books?id=b6I9AAAAIAAJ&pg=RA1-PA61 |title=The General Crisis of the Seventeenth Century - Google Boeken |publisher=Books.google.com |date= |accessdate=2013-03-18}}</ref>
 
Tunisz tengerparti erdőjéhez, La Goletához az [[Oszmán Birodalom|ottománok]] 250-300 hajóval és hetvenezer emberrel érkeztek. A sereghaderő parancsnoka Szinán pasa és az immár [[kapudán pasa]] tisztséget elnyert Ulucs Ali volt. A tengeri sereghez csatlakozott az algíri kormányzó harmincezer embere. A várost hétezer ember védte: Tunisz parancsnoka Gabrio Serbelloni, La Goletáé, Don Pedro Portocarerro volt, akit a vereség után [[Isztambul]]ba vittek fogolyként, de meghalt az úton.
 
A város szeptember 13-án elesett. Don Juan de Austria nápolyi és szicíliai gályákkal megpróbálta felszabadítani a várost, de a kedvezőtlen időjárás miatt a kísérlet kudarcba fulladt. A spanyol udvar, mivel pénzszűkében volt a [[Németalföldi szabadságharc|nyolcvanéves háború]] miatt, más segítséget nem tudott küldeni.