„Pentóz-foszfát út” változatai közötti eltérés

A gyorsan osztódó sejtek, mint a [[Csontvelő|vörös csontvelő]], bőr, bélnyálkahártya és a [[Daganat|tumorok]], használják nagy mennyiségben a pentózt, amely esetünkben a ribóz-5-foszfát, azért, hogy [[Ribonukleinsav|RNS]]-t, [[Dezoxiribonukleinsav|DNS]]-t, ATP-t, [[Nikotinamid-adenin-dinukleotid|NADH]]-t, FADH₂-t és [[Koenzim A|koenzim-A]]-t készítsenekállítsanak elő.

Más szövetekben a pentóz-foszfát- út esszenciális terméke nem a ribóz-5-foszfát, hanem az elektrondonor NADPH+H⁺, amely feltétlenül szükséges a reduktív bioszintézisekhez vagy az oxigén [[szabad gyökök]] (reaktív oxigén származékok, ROS) hatástalanításához.

Azok a szövetek, amelyek intenzív [[Zsírsavak|zsírsavszintézist]] végeznek (máj, zsírszövet, laktáló emlő) vagy nagyon aktív [[koleszterin]]- vagy [[Szteroidok|szteroid]] <nowiki/>hormon -szintézist végeznek (máj, gonádok, mellékvesék) nagyon sok NADPH+H⁺-t igényelnek, ezt az igényt pedig a pentóz-foszfát-út elégíti ki.

A [[Vörösvérsejt|vörösvértestek]] (vörösvérsejtek, erythrocytákeritrociták), a [[szem]]lencse és [[Szaruhártya|cornea]] (szaruhártya) közvetlen oxigén behatásnak vannak kitéve, amely oxigén szabad gyököket hoz létre, amelyamelyek károsítjakárosítják ezeket a sejteket, de a NADPH+H⁺ és a [[Glutation|GSH]] (glutation) redukálják ezeket a szabad gyököket, így védik az oxidatív károsodásoktól a sejtek alkotórészeit, mint például a fehérjéket, lipideket és egyéb oxidációra érzékeny molekulákat.&nbsp;

# &nbsp;A PPP első reakciója a glükóz-6-foszfát oxidációja. Ezt a reakciót a glükóz-6-foszfát dehidrogenáz (G6PD) enzim katalizálja. A reakció végterméke a 6-foszfoglükono-δ-lakton. Az elektronakceptor pedig a NADP⁺.

# &nbsp;A következő reakciót a foszfopentóz izomeráz enzim segíti. Ebben a reakcióban a D-ribulóz-5-foszfát alakul át D-ribóz-5-foszfáttá. Ez a reakció reverzibilis folyamat.

# &nbsp; A transzketoláz reakció katalizálja két szénváz töredék áthelyezését egy ketózdonorról egy aldózakceptorra (befogadó). A donor a xilulóz-5-foszfát, az akceptor a ribóz-5-foszfát. A donor ebben az esetben a C-1 és C-2-es töredékét helyezi át az enzim az akceptorra, így a reakció végére kapunk egy hétszénatomos molekulát, a szedoheptulóz-7-foszfátot. A visszamaradt háromszénatomos töredék a xylulózból a glicerinaldehid -3-foszfát. A transzketoláz reakcióhoz elengedhetetlen a [[Tiamin-pirofoszfát|TPP (tiamin -pirofoszfát)]] mint kofaktor.

# A transzaldoláz reakció hasonló a glikolízis aldoláz reakciójához. A sedoheptulózszedoheptulóz-7-foszfátról egy háromszénatomos töredéket helyez át az enzim a glicerinaldehid -3-foszfárafoszfátra, így kialakítja a fruktóz-6-foszfátot, és a maradékból az eritróz-4-foszfátot, ami egy négyszénatomos molekula.

# Ekkor még egyszer végbemegy egy transzketoláz reakció, amely egy fruktóz-6-foszfátot és egy glicerinaldehid-3-foszfátot hoz lérelétre xilulóz-5-foszfátból és eritróz-4-foszfátból.

# Két glicerinaldehid -3-foszfátból a glikolízis enzimjeinek segítségével először fruktóz-1,6-biszfoszfáttá (trióz-foszfát izomeráz, aldoláz, fruktóz-1,6-biszfoszfatáz), majd glukóz-6-foszfáttá (foszfohexóz izomeráz) alakulnak.

A pentóz-foszfát-út összes enzime a [[Citoplazma|citoplazmában]] található.

== A Pentózpentóz-foszfát-út módjai ==

# mód: Ribózribóz-5-foszfátra van szükség

# mód: Ribózribóz-5-foszfátra és NADPH+H⁺-ra is szükség van