„Dunakeszi Járműjavító Kft.” változatai közötti eltérés

A háború után közvetlenül a helyben és a környéken lakók közül mind többen jelentkeztek az üzemben felvételre. [[1946]] júliusában a gyárban tartották a vasúti közlekedés megindulásának 100 éves évfordulójának központi ünnepségét [[Tildy Zoltán (politikus)|Tildy Zoltán]] köztársasági elnök és [[Gerő Ernő]] közlekedésügyi miniszter jelenlétében.<ref>{{Cite journal|title=Tildy miniszterelnök és Gerő miniszter a dunakeszi MÁV főműhelyben. In: Uj Szó, 2. (1946) 16. sz. 1. (1946.01.19.)}}</ref> [[1954]]-ben a 4 tengelyes vasúti kocsik számának növekedése és üzemeltetésének mellékvonalakra való kiterjesztése miatt a MÁV megterveztette az üzem mérnökeivel és legyártatta a KALÁKA elnevezésű forgóvázat (az elnevezése a három főmérnök, Kardos - Láncos - Kalmár nevéből született).<ref>{{Cite journal|title=Lánczos Péter–Zákonyi Gyula: A KALÁKA forgóváz család története. In: Vasútgépészet, 2016/1. 3–10.}}</ref> Ezekben az években nagy kereslet volt a [[hálókocsi]]k iránt a nemzetközi piacon, ugyanis Európában csak a franciák gyártottak hálókocsikat, ezért beindult a hálókocsi-gyártás is. A megnövekedett városok körüli, ún. [[hivatásforgalom]] egy olyan kocsitípus kifejlesztését igényelte, amely rövidtávú utazás mellett gyors utascserét biztosít. Így [[1957]]-ben az üzem kidolgozta a [[Bah]] 4 tengelyes személykocsi terveit. Nagy sorozatban kezdték el gyártani és e típus lényeges változtatások nélkül az üzemben 15 éven keresztül készült.<ref>{{Cite journal|title=OROSZ Károly: Huszonöt éve. Vasúti kocsik Dunakesziről. In: Pest Megyei Hírlap, 21. (1977) 239. sz. 3. (1977. október 11.)}}</ref> [[1965]]-ben kétszintes üzemorvosi rendelőt építettek a dolgozók egészségügyi ellátása végett. A [[1960-as évek|60-as évek]] közepén a [[BHÉV]] megrendelésére készültek [[motorkocsi|motor]]- és pótkocsik, továbbá ekkor fejlesztették ki az ingajáratok végett a [[Bat]] vezérlőállásos kocsikat. 1965-ben megszületett a [[BDat]] poggyászteres [[vezérlőkocsi|vezérlőállásos kocsi]]. [[1966]]-ban a vasutasnapon adták át az 1000. Bah kocsit. Ennek az időszaknak egy másik kiemelkedő teljesítménye volt a [[Cbmot|Hargita motorvonat]], valamint az új Kormányzati kocsik (közismertebb nevén a [[Kádár János (politikus)|Kádár]]-vonat) kialakítása.<ref>{{Cite journal|title=Az 1000. új vasúti kocsi. In: Dél-Magyarország, 56. (1966) 161. sz. 5. (1966. július 9.); Dunántúli Napló, 23. (1966) 161. sz. 4. (1966. július 9.)}}</ref><ref>{{Cite journal|title=Újra közlekedett az Ezüstnyíl kormányzati motorkocsi. Levendula Expressz Balatonfüredre. 2015. június 23. http://www.vonatosszeallitas.hu/ezustnyil_levendula_expressz.html (A letöltés ideje: 2017. november 27.)}}</ref> [[1968]]-ra az üzem dolgozói létszáma már elérte a 3000 főt. [[1968]]-[[1969|'69]] ben itt építették a [[Magyar Államvasutak]] megrendelésére 20 darab ún. villamos fűtőkocsit.<ref>{{cite web| url = http://www.vasutgepeszet.hu/wp-content/uploads/2018-1_03-16_jarmuunnepek.pdf| title = Járműünnepek 2018| accessdate = 2020-07-22| year = 1998 | publisher =Vasútgépészet| pages = 7| language = magyar}}</ref> [[1973]]-tól kezdődtek meg a [[Ba (személykocsi)|Ba]] (később [[By]] megjelölésű) kocsik sorozatgyártása. [[1984]]-[[1985|85]]-ben történt meg az [[AcBc]] és a [[Bc]] jelű [[fekvőhelyes kocsi]]k gyártása.<ref>{{Cite book |title=Juhász Róbert–Dr. Szekeres Erzsébet et al.: A dunakeszi vasúti járműgyártás- és javítás története 1926–2001. Győr, Mix-M Bt., 2001. 18.}}</ref>