„Richard Hakluyt” változatai közötti eltérés

[[File:RichardHakluyt-BristolCathedral-stainedglasswindow-whole.jpg|bélyegkép|jobbra|260px|A Brisztolibristoli katedrális üvegablakán balról a másodikon Richard Hakluyt]]

Különféle ösztöndíjak segítségével Hakluyt a Westminster Iskolában és az oxfordi Christ Church-ban tanult 1570–1577 között. 1577-ben szerzett diplomát. Ez volt az a korszak, amikor az angolok figyelmét felkeltettékfelkeltette aza Kína felé vezető északkeleti és északnyugati átjárók feltárása. Hakluyt érdeklődése is korán megmutatkozott a földrajz és az utazás iránt. Tanulmányozta [[Abraham Ortellius]] flamand térképészt, a világ első atlaszának fordítóját, valamint [[Gerardus Mercator]] flamand térképkészítőt és a kozmográfiai problémákat. 1583-ban Walsingham, az egyik legfontosabb államtitkár küldte Hakluytot Párizsba Sir Edward Stafford, az angol nagykövet lelkészeként. Párizsban információkat gyűjtött a kanadai szőrmekereskedelemről, illetve a franciák és a száműzött portugálok tengerentúli vállalkozásairól. Itt szerkesztette a Pietro Martire műve, a ''De Orbe Novo'' kiadását is, hogy honfitársai megismerhessék a spanyolok korai sikereit és kudarcait az Újvilágban.

Hakluyt 1588-ban tért vissza Londonba. A háború kitörése Spanyolországgal véget vetett további tengerentúli kutatási lehetőségeinek, így elkezdett dolgozni előző elképzelésein, amelye munkája, a "''Voyages"'' átfogóságávalszéleskörűségével túlszárnyalta az összes eddigi összes földrajzi irodalmat; az első kiadás, egy kötetben, 1589-ben jelent meg.

Ez idő körül vette feleségül Duglesse Cavendisht, Thomas Cavendish rokonát, és a Suffolk Wetheringsett plébániájára nevezték ki. Felesége halála után, 1597-ben elkészítette a "''Voyages"'' nagymértékben kibővített második kiadását, amely három kötetben jelent meg 1598 és 1600 között. Röviddel annak befejezése előtt Erzsébet királynő kérte fel, hogy segítsen a gyarmati ügyekről tanácsot adni.

Nem hitt a keleti sarkvidéki átjáró lehetőségében, de ő is az 1612-es északnyugatiészaknyugatiátjáró-átjáró társaság egyik alapító tagja volt. 1613-ban egy zarándokúton megismerkedett Samuel PurchassalPurchasszel is.