„Gecse Gusztáv” változatai közötti eltérés

18 546 bájt hozzáadva ,  2 hónappal ezelőtt
Kieg, források.
(nincs bizonyíték hogy egész életében ateista és marxista volt. a könyvek amiket olvastam tőle a 2 állítás egyikét sem igazolják.)
(Kieg, források.)
}}
 
'''Gecse Gusztáv''' ([[Budapest]], [[1932]]. [[augusztus 5.]] – Budapest, [[2003]]. [[március 9.]]) [[Ateizmus|ateista]]<ref>"Az élő anyag elhalásával (visszaváltozásával holt anyaggá) szükségképpen meg kell szűnnie az érzésnek és a gondolkodásnak is, vagyis a tovább élő lélek - a túlvilágba vetett hit alapja – '''képtelenség'''. Gecse Gusztáv: Van-e túlvilág? 1963. 61. old</ref><ref>A túlvilágról és Istenről alkotott nézeteit lásd alább.</ref> filozófus, író, a [[vallástörténet]] kutatója és tanára. Jelentős marxista<ref>„Mi marxisták a halál gondolatából és tényéből is az élethez merítünk erőt. Csak egy életünk van: ezt kell kihasználnunk, ebben kell építenünk és itt kell boldognak lennünk.” Gecse Gusztáv: Van-e túlvilág? 1963. 216. old.</ref> ideológus, a magyar nyelvű hivatalos<ref>A [[Magyar Szocialista Munkáspárt]] megbízásából készült</ref> marxista valláselméleti könyvek és tankönyvek főszerkesztője.
'''Gecse Gusztáv''' ([[Budapest]], [[1932]]. [[augusztus 5.]] – Budapest, [[2003]]. [[március 9.]]) filozófus, író, a [[vallástörténet]] kutatója és tanára.
 
== Nézetei ==
Az 1963-as ''Van-e túlvilág?'' c. könyvében a vallásokról és történelmi kialakulásukról alkotott nézeteit fejti ki. Tagadja a lélek létezését és a lélek létezésébe vetett hit érvényességét<ref>"Az elmondottak, egyéb megfigyelések, a belőlük tévesen levont következtetések alapján alakították ki a lélekhitet, illetve a lélek “természeté”-re vonatkozó hiteket - Van-e túlvilág?, Kossuth, Budapest, 1963. 12.old (továbbiakban: Gecse, 1962)</ref> és a túlvilág létezését is.<ref>A lélek- és túlvilághit ugyanabból a talajból sarjadt, mint az ősközösség többi vallási megnyilvánulása: az ősközösség vallásainak alapja a megfelelő tapasztalatok hiányából fakadó viszonylagos '''tájékozatlanság''', '''tudatlanság''' és a termelési eszközök fejletlenségéből eredő '''félelem''', '''bizonytalanság'''. - Gecse 1963. 16.old)</ref> A bibliai történeteteket meseszerű mitologikus elbeszéléseknek tartja, és a marxizmuson át vizsgálja. A bibliai történetek “helyes értékeléséhez” Kriveljov 1962-es munkáját ajánlja, amely egy marxista mű.<ref>"A bibliai történetek és személyek helyes értékelését az olvasó megtalálhatja Kriveljov: Könyv a bibliáról (sic) (Kossuth Könyvkiadó, 1962) művében." Gecse 1962, 28. old</ref><ref>Kriveljov fülszövege: "Ezzel ​a könyvvel a magyar olvasó olyan munkát kap a kezébe, amely a bibliai legendákat a tudományos elemzés módszerével alapos vizsgálat alá veszi. A szerző egységbe foglalja a Biblia tudományos kutatásának eddigi eredményeit, s annak '''marxista elemzését''' nyújtja. Szembeállítja a Biblia állításait a történettudomány, az archeológia és etnográfia, a természettudományok és a materialista történetszemlélet eredményeivel, tételeivel, s ezeknek a tudományoknak az alapján sorra dönti meg azokat. Feltárja a Biblia szövegében, következésképpen az egyház tanításában fellehető ellentmondásokat, s ezek összevetéséből bebizonyítja a Biblia tanítása az emberek alantas ösztöneire épít. Hiszen a felebaráti szeretet, a könyörületesség és a „ne állj ellen a gonosznak” (Máté evangéliuma) ismert bibliai tanításokkal szemben ott állnak a biblia alakjainak Isten sugalmazásából elkövetett kegyetlen tettei, a testvérgyilkosságok, s a „gonosznak”, a Biblia tanítását kétségbevonó személyeknek kíméletlen üldöztetése és megsemmisítése… Kriveljov könyve, amely a tudományos ismeretterjesztés példaképének tekinthető, kiomoly segítséget ad mindazoknak, akiket érdekel a vallás, a vallás történetének problémája – legyenek azok hívők vagy ateisták – abban, hogy megértsék a bibliai legendák valódi értékét a modern tudomány eredményeinek fényében." [https://moly.hu/konyvek/kriveljov-konyv-a-bibliarol moly.hu]</ref>
 
A messiási eszmét a sok nemzeti katasztrófa termelte ki a zsidók elképzeléseiben,<ref>Gecse, 1963. 29-30. old</ref> vagyis nem Istentől jött. A zsidó túlvilág/mennyország az elnyomottak vágyakozása egy jobb élet után, és nem mennyei kinyilatkoztatás.<ref>Gecse, 1963. 29-30. old</ref> Az őskereszténységhez a legjobb sorvezető gyanánt [[Karl Marx|Marx]]-[[Friedrich Engels|Engels]] vallásról megjelent művét ajánlja.<ref>Gecse, 1963. 36. old</ref><ref>Az ajánlott olvasnivaló: Marx-Engels: a vallásról. Budapest, 1961, 250-273.</ref>
 
A korai kereszténység a rabszolgák hite volt, mely reális kielégülés lehetősége híján – hisz a rómaiak a rabszolgalázadásokat véresen leverték – egy „illuzórikus "kiutat" választott”.<ref>"Nem maradt tehát más kiút a megfáradtak és megterheltek számára, mint valamiféle illuzórikus "kiút" választása." Gecse, 1963. 38. old</ref> Gecse Engelst idézi: “S ezt a kiutat meg is találták. De nem ezen a világon. A kialakult helyzetben ez csak vallási kivezető út lehetett… S akkor megjelent a kereszténység… megteremtette a mennyországot és poklot, s így megvolt a kivezető út, amelyen a megfáradtak és megterheltek átjuthattak az örök paradicsomba.<ref>Engels: A kereszténység történetéhez. In: Marx-Engels: A vallásról, 255. old. Idézi: Gecse 1963. 38-39.old.</ref> Az újszövetség egymásnak ellentmondó, meg nem történt események gyűjteménye, különösen ami [[Jézus Második Eljövetele|Jézus második eljövetelé]]t illeti, ami Gecse "Jézus első eljöveteleként" ír le, ezzel jelezve, hogy szerinte Jézus, mint valós személy nem létezett.<ref>"az egész Jézus-történet a levegőben lóg, és legkisebb történeti alapja sincsen" - Gecse 1963. 156.old</ref><ref>"A jelenések könyve még nem tud Jézus földi életéről, nem is közöl abból egyetlen részletet sem. Főszereplője egy kozmikus lény, aki mint “égi bárány” figyelő és irányítja a világtörténelem eseményeit és mint ilyen fogja megítélni az egész emberiséget. Azok a kifejezések, melyek a bárányt mint “Dávid sarjadékát”, gyökerét és ivadékát vagy mint az ember fiát emlegetik aki egy vértől ázott ruhában mutatkozik, tulajdonképpen az Izaiás-féle negyedik ún. Ebed-Jahve dal kifejezési és gondoltai, nem pedig egy valóságosan élt és szenvedett megváltó “életrajzi adatai”. - Gecse, 1963. 40. old.</ref> Jézus élete egy legenda, amelyet a II. század keresztényei találtak ki, miután a hamarosan várt világvége nem következett be.<ref>"a II. Évszázad második felétől kezdődőleg a világ végének bekövetkezését - kénytelen-kelletlen - a távoli időre helyezik át. Az eddig “égi bárányként” szereplő, kozmikus, túlvilági, eljövendő megváltó földön járt isteni emberré (sic) válik, akinek ettől kezdve gombamódra keletkeznek – egymásnak ellentmondó – életrajzai is." Gecse 1963. 47.old.</ref> Jézus sohasem élt, amit följegyeztek róla, az nagyrészt korábbi legendákból vagy más népek legendáiból ‘állt össze’.<ref>A Jézus életrajzi adatai körül tapasztalható zűrzavar és bizonytalanság annak bizonysága, hogy '''az evangéliumok Krisztusa a valóságban sohasem élt.''' Ez nem zárja ki, hogy az evangelisták által felvázolt legendás Jézus “életé”-ben (sic) lehetnek olyan mozzanatok, amelyek valakinek vagy valakiknek reális cselekedeteit és reális sorsát őrzik. Gecse, 1963. 157</ref><ref>"a népi fantázia e valóságos, történelmi alakokat korán körülvette mitikus, legendás történetekkel, egymással összeolvasztotta őket, sőt egészen új, képzeletbeli alakokat is szült." Gecse i. m. 158</ref> Különösen mesés és kiszínezett Jézus mennybemenetele.<ref>„Közismert pogány és zsidó mennyberagadtatási hiedelmek alapján meg is született Jézus életének a mennybemenetelről szóló részlete (Vö. Hénoch és Illés "esetét")” - Gecse 1963. 159. old.</ref>
 
A korai kereszténység, különösen annak túlvilághite “álomvilágba ringatta” az első keresztényeket, és ezzel a kizsákmányolókat segítette.<ref>"Láttuk, hogy már a korai keresztény elképzelések is csak illuzórikus megoldást nyújtottak a kizsákmányolt tömegeknek, mert nem valóságos tettekre ösztönözték őket. Álomvilágba ringatták az elnyomottakat, és így közvetve, öntudatlanul a hatalmasok malmára hajtották a vizet." Gecse 1963. 50 old</ref> Miután a kereszténység “kiegyezett a hatalommal” onnantól az uralkodó osztályok fegyvere lett az elnyomottak leigázására.<ref>"A hatalommal való kiegyezés után azonban az uralkodó osztályok tudatosan hatalmuk fenntartására és megszilárdítására használták fel az elnyomott tömegek másvilágba, pokolba és mennyországba vetett hitét." Gecse 1963. 50 old</ref>
 
Ami az ember teremtését illeti, az Isten nélküli [[evolúció]] az egyedüli érvényes, tudományos magyarázat, mely a "mesék világába utalja" a bibliai teremtést.<ref>Gecse 1963. 50.old</ref> Éva a patriarchális társadalom terméke,<ref>Gecse 1963. 54. old</ref> a [[lélek]]<ref>E szót Gecse általában idézőjellel írja: “lélek” – pl 54. oldalon a fejezet címe: Az ember “lelke”.</ref> egy tudománytalan fogalom, nem létezik, vagy ha van is valamiféle ‘lélek’ (mint [[allegória]]), az a halál után megszűnik létezni.<ref>"az élő anyag elhalásával szükségképpen meg kell szűnnie az érzésnek és a gondolkodásnak is, vagyis a tovább élő lélek, - a túlvilágba vetett hit alapja – '''képtelenség'''. Gecse 1963. 61. old</ref>
 
Gecse szerint “Isten egyeseket öröktől fogva – teljesen függetlenül cselekedeteik jóságától vagy rosszaságától – a mennyországra, illetve a pokolra szánt”.<ref> Gecse 1963. 63.old</ref> amit a Róm 9,14-22-vel vél bizonyítani.<ref>Gecse 1963. 64.old</ref> Az utolsó kenet a kereszténységet megelőző pogány babonákból állt össze,<ref>Gecse
1963. 64. old</ref> a temetési szertartások és imádságok pedig teljesen értelmetlenek, még vallásos szemszögből is.<ref>"ezek a tanítások teljesen értelmetlenek és céltalanok – éppen a hittan tanítása alapján. Ha ugyanis isten (sic) a halál pillanatában már elvégezte az ítéletet (…) teljesen fölösleges napokkal később mindenféle könyörgés és esedezés." Gecse 1963. 66. old</ref><ref>Lásd még e tárgyban: [[Tisztítóhely]].</ref>
 
[[Énok (Járed fia)|Hénoch]] és [[Illés próféta|Illés]], akik a Biblia szerint a mennybe ragadtattak, nem léteztek.<ref>"Az ókori vallások mítoszai tele vannak mennybe és pokolra (alvilágra) szálló hősökkel és félistenekkel. Ahogyan ezek utazásai a mítoszalkotó képzelet szüleményei, úgy Hénoch és Illés mennybemenetelének “története” is a fantázia terméke. Egyébként sem Hénoch, sem pedig Illés nem történeti személy. Illés Héliosz napisten bibliai kiadása, “mennybemenetele” pedig nem más, mint valamelyik régi Nap-mítosz maradványa.” Gecse 1963. 72.old</ref> A bibliai feltámadások kitalációk; Jézus nem támasztott fel senkit és maga sem támadt fel.<ref>"A tudományos bibliakritika általánosan elfogadott és bebizonyított eredményeire való hivatkozással megemlítjük, hogy az idézett csodás halott-támasztások '''sohasem történtek meg a valóságban'''." Gecse 1963. 77.old</ref>
 
A túlvilág-hit kialakulásánál egyetértőleg idézi [[Lenin]]t,<ref>"A kizsákmányolt osztályoknak a kizsákmányolók elleni harcában megnyilvánuló erőtlensége elkerülhetetlenül kiváltja a földöntúli jobb életbe vetett hitet, éppúgy, mint ahogyan a vadembernek a természet elleni harcában megnyilvánuló erőtlensége kiváltja az istenekbe, ördögökbe, csodákba és más effélékbe vetett hitet" - Lenin művei 10. köt Szikra 1954, 73. old, idézi: Gecse 1963. 191.</ref> a lélek-hit kialakulásánál pedig Engelst.<ref>Marx-Engels: Válogatott művek. II. köt. Szikra 1949, 364.old.</ref>
 
Szerinte "a Nagy Októberi Szocialista Forradalom (sic) győzelmével először számolták fel az ember ember által való kizsákmányolását".<ref>Gecse 1963. 195</ref> végezetül pedig hitet tesz a marxizmus mellett:
{{Idézet|''„Mi marxisták a halál gondolatából és tényéből is az élethez merítünk erőt. Csak egy életünk van: ezt kell kihasználnunk, ebben kell építenünk és itt kell boldognak lennünk.”''<ref>Gecse 1963. 216. old.</ref>|i=0}}
 
Gecse talán legnagyobb hatású munkája a ''Vallástörténi kislexikon'' volt, mely több kiadást is megért.<ref>Gecse Gusztáv: Vallástörténeti kislexikon, Kossuth, Budapest, 1983 (Továbbiakban: Gecse, 1983.)</ref> A csoda szócikknél “filozófiai” és “tudományos" alapon tagadja hogy csodák léteznek, illetve egyáltalán létezhetnek.<ref>"A haladó filozófusok minden időben ellentéteben állottak a vallások csodahitével (…) tény az is, hogy hogy soha egyetlen csodálatos eseményről sem lehetett bebizonyítani a természetfölötti eredetet, a tudományos szemléletmód pedig elvileg sem engedi meg a csodák lehetőségét." - Gecse, 1983. 78. old</ref> A materialista, anyagelvű világnézetet hirdeti: “a világon semmi sincs, amit ne lehetne visszavezetni valamilyen anyagi eredetű okra, semmi sincs, ami külső, nem az anyag belső törvényeiből fakadó hatásra utalna.”<ref>Gecse, 1983. 78. old</ref> A kozmológiai érveket, melyek a világegyetemből következtetnek Isten eredetére, egyértelműen elveti és hamisnak tartja <ref>Gecse 1983. 199-201. old</ref> a legelső ajánlott irodalom amit ajánl, a marxista<ref>német wikipédia, Walter Hollitscher szócikk: Walter Hollitscher (* 16. Mai 1911 in Wien; † 6. Juli 1986 in Wien) war Philosoph, '''Marxist''', Volksbildner, Publizist und Psychoanalytiker.</ref> Walter Hollitschertől a “Természettudományos világkép”. A metafizikai,<ref>Gecse, 1983. 218-19</ref> biológiai<ref>Gecse, 1983. 61-62</ref> és erkölcsi<ref>Gecse, 1983. 107-08</ref> istenérvek is hasonló sorsa jutnak nála.
 
Gecse Isten nevét következetesen kisbetűvel írja ("isten")<ref>Gecse 1983. 156. old</ref> még az "atyaisten" formában is,<ref>Gecse 1983. 46. old</ref> kivéve amikor egy történelmi személynevén utal rá (pl Jahve).<ref>Gecse 1983. 163. old</ref> Jézust továbbra is kitalált személynek tartja.<ref>Az evangéliumok forrásértéke viszont rendkívül csekély, részben mivel több emberöltővel keletkeztek, részben pedig azért, mert nem is történeti igénnyel készültek, hanem teológiai célok szolgálatában állottak, és aszerint, hogy zsidó vagy pogány jellegű gyülekezetekben keletkeztek, a zsidó messiás-király, Jahve szenvedő szolgája vagy meghaló és feltámadó istenek '''mítoszaiból állították össze azokat'''. Gecse 1983. 167. old</ref> A lélek szócikknél az első ajánlott mű Szpirkin könyve,<ref>A. Szpirkin: A ​tudat eredete. Gondolat, Budapest, 1963 Fordította: Józsa Péter</ref> amely egy marxista mű.<ref>Gecse 1983. 156. old</ref><ref>Szpirkin könyvének fülszövege: "A ​marxizmus-leninizmus klasszikusai mindig igen fontosnak tartották a tudat keletkezésének problémáját; úgy vélték, hogy e probléma tudományos kidolgozása számunkra jelentős eszköz a dialektikus materialista világnézet kialakításában, a vallásos hiedelmek elleni harcban. A könyv, amelyet itt az olvasó figyelmébe ajánlunk, rendszeresen kifejti e bonyolult és fontos probléma valamennyi lényeges mozzanatát. A szerző igen olvasmányosan, nagy tényanyag felhasználásával mutatja be, hogyan született meg a munka és a termelési viszonyok alapján az emberi tudat és öntudat, hogyan alakultak ki a társadalmi tudat különböző formái: az erkölcs, az esztétika, a vallás, majd a tudomány és a filozófia. A munka behatóan foglalkozik a logikai kategóriák eredetének kérdésével, megvizsgálja hogyan keletkezett a minőség, a mennyiség, a tér, az idő, az okság, a cél és a törvény fogalma. – Mindezeket a problémákat világosan és meggyőzően fejti ki, s így széles körű olvasótábor számára teszi hozzáférhetővé érdekfeszítő munkáját." [https://moly.hu/konyvek/a-szpirkin-a-tudat-eredete moly.hu]</ref>
 
Az ateizmus szócikknél megjegyzi, hogy a Marx előtti ateizmus "általában nem lehetett következetes".<ref>Gecse 1983. 46. old</ref> A marxista valláskritika a valláskritikának lehető legmagasabb történelmi foka, közvetlen előzménye [[Ludwig Feuerbach|Feuerbach]],<ref>"Mivel Feuerbach nem ismerte fel, hogy az ember társadalmi lény s lényegét csak a történelem folyamatában a gyakorlat révén valósíthatja meg, nem volt képes a vallás történelmi-társadalmi szerepének feltárására és a vallás történelmi megközelítésére sem, amely nélkül pedig nem adható felelet arra a kérdésre, hogy miért idegeníti el az ember a vallásban saját nembeli lényegét. Erre a kérdésre a felelete a marxista valláskritika adja meg, amelynek Feuerbach - minden korlátozottsága ellenére - közvetlen előfutárának tekinthető." Gecse 1983. 121. old</ref> neki pedig előzménye a polgári valláskritika, mely "a valóságot a maga objektivitásában törekedett megragadni",<ref>Gecse 1983. 263. old</ref> de egy adott ponton megragadt.<ref>"A korai polgárságnak a mechanikus materializmus talaján létrejött ateizmusa - minden gondolati értéke mellett - nem lehetett következetes, mert nem volt képes a passzívnak felfogott anyag mozgását elégséges módon megmagyarázni, még kevésbé a történelem változásait, az emberi cselekvés valóságos szerepét megérteni, lehetőséget adva ezzel az istenhit számára. E következetlenségeket a dialektikus és történelmi materializmus talaján kibontakozó marxista valláskritika küszöbölte ki a későbbiek során.- Gecse 1983. 263. old</ref>
 
Egyik utolsó műve a főszerkesztésével jegyzett ''Bevezetés a marxista valláselméletbe'' volt,<ref> Bevezetés a marxista valláselméletbe I-II., Kossuth, Budapest, 1987-88. (Magyar Szocialista Munkáspárt Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem Szakosított Tagozat Továbbképző Tanfolyam sorozat)</ref> melyet a [[Magyar Szocialista Munkáspárt]] megbízásából a [[Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem]]ek szakosító tanfolyam hallgatói részére írt, Horváth Pállal, Poór Józseffel, [[Gergely Jenő (történész)|Gergely Jenő]]vel és [[Kónya István (vallástörténész)|Kónya István]]nal közösen.
 
==Művei==
* Kérdések a vallásról, Móra, Budapest, 1975, {{ISBN|9631102025}}
* Szöveggyűjtemény az ateizmus történetének tanulmányozásához, Kossuth, Budapest, 1970
* Van-e túlvilág? , Kossuth, Budapest, 1963
 
Megjelenés:
* Van-e túlvilág? , Kossuth, Budapest, 1963
* Szentek, legendák, ereklyék, Gondolat, Budapest, 1963
 
* [https://moly.hu/alkotok/gecse-gusztav Főbb művei]
 
{{csonk-életrajz}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Vallás}}
974

szerkesztés