„Marxista valláselmélet” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→A vallás marxista jellemzése: Kieg, források. |
kieg, forrás. |
||
31. sor:
A vallás az embereket “álomvilágba ringatja”, a földi boldogság helyett a túlvilági boldogságra fekteti a hangsúlyt, a tömegek kedvét elvéve attól hogy jobb sorsuk érdekében fellázadjanak, és ezzel a kizsákmányolókat segíti.<ref>Gecse Gusztáv: Van-e túlvilág?, Kossuth, Budapest, 1963. 49-50.old</ref>
A marxizmus [[Materializmus|materialista]] alapon tagadja a létezését többek között: a [[lélek]]nek,<ref>A marxizmus szóhasználatban ódzkodik a “lélek” elnevezéstől is, helyette a "tudat" szót használja: "a modern materializmus nem is használja a lélek terminust, helyette a tudat fogalmát alkalmazza s bizonyítja, hogy a tudat az anyagi lét fejlődésének szükségszerű következménye, az agy emberre jellemző funkciója, az objektív világ visszatükrözése." Gecse Gusztáv, Vallástörténeti kislexikon, lélek szócikk (202. old)</ref> a [[túlvilág]]nak, [[Isten]]nek.<ref>lásd Gecse Gusztáv: Vallástörténeti kislexikon (Kossuth, 1975): "lélek", "túlvilág" és "isten" (sic) szócikkeit, valamint a metafizikai- (218-219. old) kozmológiai- (199-201), biológiai (61-62. old) és erkölcsi (107-108. old) istenérvek cáfolatait az adott szócikkekben. </ref> Csak az anyagi világ létezik. A marxista abból merít erőt, hogy csak egyetlen élete van, itt a földön.<ref>"Mi marxisták a halál gondolatából és tényéből is az élethez merítünk erőt. Csak egy életünk van: ezt kell kihasználnunk, ebben kell építenünk és itt kell boldognak lennünk." Gecse Gusztáv: Van-e túlvilág?, Kossuth, Budapest, 1963. 216.old.</ref>
A marxista ideológia szerint a termelési viszonyok jobbrafordultával, valamint a “szabad önmegvalósítás” teljes kifejlesztésével a vallás idővel szükségképpen magától elenyészik.<ref>"Ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül, hogy már a kapitalizmus körülményei között megindul az elvallástalanodás, a szekularizáció folyamata, amely azonban csak olyan társadalmi viszonyok között vezet a vallás teljes elhalásához, ahol az emberi lényeg sokoldalú kibontakoztatása nem ütközik leküzdhetetlen akadályokba, ahol az ember szabadon megvalósíthatja önmagát." - Gecse Vallástörténeti kislexikon 314. old</ref>
==A vallás eredete==
107 ⟶ 109 sor:
Az orosz proletariátus szempontjából azonban a vallás nem magánügy, a párt nem lehet közömbös a vallási meggyőződésben megnyilvánuló szellemi sötétséggel szemben. Lenin ugyanakkor kifejti, hogy ostobaság lenne kampányt indítani a vallás ellen, arra számítani, hogy pusztán felvilágosító munkával el lehet oszlatni a vallásos hiedelmeket. Az emberiségre nehezedő vallási nyomás a gazdasági elnyomásból fakad, ezért először a kapitalizmus gazdasági elnyomása ellen kell harcolni. Ennek a harcnak az egysége fontosabb, mint hogy a proletároknak egységes véleményük legyen a mennyei paradicsomról.
A szocialista országok mindegyike ellenségként kezelte a vallást, de a gyakorlati megfontolások tükrében ez országról-országra változott. [[Kína]] pl. megengedhette magának, hogy a keresztény vallást mint olyat törvényen kívül helyezze. Lényegében annyira támadták a vallást, amennyire a fennálló viszonyok megengedték nekik.<ref>Igor R. Safarevics: A szocializmus mint világtörténelmi jelenség, Kairosz, 2002. 334-335. old</ref>
A [[Szovjetúnió]]ban a [[hadikommunizmus]] korszakában a bíróságok Isten fölött ítéletet mondtak, "és egyhangú szavazással halálra ítélték." [[Húsvét]]kor felvonulásokat rendeztek, melyeken istenkáromló képeket és jelmondatokat vittek.<ref>Igor R. Safarevics: A szocializmus mint világtörténelmi jelenség, Kairosz, 2002. 333. old</ref>
==A marxista valláselmélet kritikája==
| |||