„Vántus István” változatai közötti eltérés

Vántus István a [[Nyírség]]ben, [[Vaja|Vaján]] született. A [[Debreceni Református Kollégium]] zenei tagozatán végezte középiskolai tanulmányait, miközben a debreceni zeneművészeti szakiskolába is járt, [[Szabó Emil]] tanítványaként. Ezután [[1955]] és [[1960]] között zeneszerzést tanult [[Szabó Ferenc (zeneszerző)|Szabó Ferenc]]től Budapesten, a [[Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem|Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán]]. 1960-tól [[1966]]-ig a [[szeged]]i Zeneművészeti Szakiskolában tanított zeneszerzést és zeneelméletet, 1966-tól a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola szegedi tagozatának tanára volt. (Szegedet mintegy második hazájául választotta.) [[1967]]-ben és [[1975]]-ben [[Szeged Város Alkotói Díja|Szeged Város Alkotói Díjáva]]l, [[1976]]-ban [[Erkel Ferenc-díj]]jal tüntették ki. 1992. július 9-én Debrecenben hunyt el. A [[nyírbogát]]i ótemetőben van eltemetve.<ref>Vántus István életrajza. [http://www.sk-szeged.hu/statikus_html/kiallitas/vantus/vantus_istvan.html A szegedi Somogyi Könyvtár honlapján] {{Wayback|url=http://www.sk-szeged.hu/statikus_html/kiallitas/vantus/vantus_istvan.html# |date=20161030144712 }}</ref> Emlékét őrzi Szegeden a Vántus István Társaság Közhasznú egyesület. Nevét viseli a [[Szegedi Tudományegyetem]] Gyakorló Zeneművészeti SzakközépiskolájaSzakgimnáziuma, a nyírbogáti általános iskola és a Szegedi Kortárszenei Napok, melynek kezdeményezője és élete végéig szerkesztője volt. Egykori szegedi lakóházát (Kölcsey u. 10.) emléktábla jelzi. Életéről, munkásságáról monográfiák jelentek meg halálának ötödik,<ref>Kiss Ernő szerk.: Vántus István (1935–1992). A Vántus István Társaság kiadása, Szeged, 1997</ref> illetve tizenötödik<ref>[[Hollós Máté]]: Vántus István. Mágus Kiadó, Budapest, 2007</ref> évfordulóján.