Wikipédia

„Gecse Gusztáv” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Hamilcar Smith (vitalap | szerkesztései)
1 057 szerkesztés
a finomítás, kiegészítés.
Hamilcar Smith (vitalap | szerkesztései)
1 057 szerkesztés
aNincs szerkesztési összefoglaló
61. sor:
A túlvilág-hit kialakulásánál egyetértőleg idézi [[Lenin]]t,<ref>"A kizsákmányolt osztályoknak a kizsákmányolók elleni harcában megnyilvánuló erőtlensége elkerülhetetlenül kiváltja a földöntúli jobb életbe vetett hitet, éppúgy, mint ahogyan a vadembernek a természet elleni harcában megnyilvánuló erőtlensége kiváltja az istenekbe, ördögökbe, csodákba és más effélékbe vetett hitet" - Lenin művei 10. köt Szikra 1954, 73. old, idézi: Gecse 1963. 191.</ref> a lélek-hit kialakulásánál pedig Engelst.<ref>Marx-Engels: Válogatott művek. II. köt. Szikra 1949, 364.old.</ref>
 
Szerinte "a Nagy Októberi Szocialista Forradalom (sic) győzelmével először számolták fel az ember ember által való kizsákmányolását".,<ref>Gecse 1963. 195</ref> végezetül pedig hitet tesz a marxizmus mellett:
{{Idézet|''„Mi marxisták a halál gondolatából és tényéből is az élethez merítünk erőt. Csak egy életünk van: ezt kell kihasználnunk, ebben kell építenünk és itt kell boldognak lennünk.”''<ref>Gecse 1963. 216. old.</ref>|i=0}}
 
Gecse talán legnagyobb hatású munkája a ''Vallástörténi kislexikon'' volt, mely több kiadást is megért.<ref>Gecse Gusztáv: Vallástörténeti kislexikon, Kossuth, Budapest, 1983 (Továbbiakban: Gecse, 1983.)</ref> A csoda szócikknél “filozófiai” és “tudományos"“tudományos” alapon tagadja hogy csodák léteznek, illetve egyáltalán létezhetnek.<ref>"A haladó filozófusok minden időben ellentéteben állottak a vallások csodahitével (…) tény az is, hogy hogy soha egyetlen csodálatos eseményről sem lehetett bebizonyítani a természetfölötti eredetet, a tudományos szemléletmód pedig elvileg sem engedi meg a csodák lehetőségét." - Gecse, 1983. 78. old</ref> A materialista, anyagelvű világnézetet hirdeti: “a világon semmi sincs, amit ne lehetne visszavezetni valamilyen anyagi eredetű okra, semmi sincs, ami külső, nem az anyag belső törvényeiből fakadó hatásra utalna.”<ref>Gecse, 1983. 78. old</ref> A kozmológiai érveket, melyek a világegyetemből következtetnek Isten eredetére, egyértelműen elveti és hamisnak tartja,<ref>Gecse, 1983. 199-201. old</ref> a legelső ajánlott irodalom amit ajánl, a marxista<ref>német wikipédia, Walter Hollitscher szócikk: Walter Hollitscher (* 16. Mai 1911 in Wien; † 6. Juli 1986 in Wien) war Philosoph, '''Marxist''', Volksbildner, Publizist und Psychoanalytiker.</ref> Walter Hollitschertől a “Természettudományos világkép”c. mű. A metafizikai,<ref>Gecse, 1983. 218-19</ref> biológiai<ref>Gecse, 1983. 61-62</ref> és erkölcsi<ref>Gecse, 1983. 107-08</ref> istenérvek is hasonló sorsa jutnak nála.
 
Gecse Isten nevét következetesen kisbetűvel írja ("isten")<ref>Gecse, 1983. 156. old</ref> még az "atyaisten" formában is,<ref>Gecse 1983, 46. old</ref> kivéve amikor egy történelmi személynevén utal rá (pl Jahve).<ref>Gecse 1983. 163. old</ref> Jézust továbbra is kitalált személynek tartja.<ref>„Az evangéliumok forrásértéke viszont rendkívül csekély, részben mivel több emberöltővel keletkeztek, részben pedig azért, mert nem is történeti igénnyel készültek, hanem teológiai célok szolgálatában állottak, és aszerint, hogy zsidó vagy pogány jellegű gyülekezetekben keletkeztek, a zsidó messiás-király, Jahve szenvedő szolgája vagy meghaló és feltámadó istenek '''mítoszaiból állították össze azokat'''.” Gecse 1983. 167. old</ref> A lélek szócikknél az első ajánlott mű Szpirkin könyve,<ref>A. Szpirkin: A ​tudat eredete. Gondolat, Budapest, 1963 Fordította: Józsa Péter</ref> amely egy marxista mű.<ref>Gecse 1983. 156. old</ref><ref>Szpirkin könyvének fülszövege: „A ​marxizmus-leninizmus klasszikusai mindig igen fontosnak tartották a tudat keletkezésének problémáját; úgy vélték, hogy e probléma tudományos kidolgozása számunkra jelentős eszköz a dialektikus materialista világnézet kialakításában, a vallásos hiedelmek elleni harcban. A könyv, amelyet itt az olvasó figyelmébe ajánlunk, rendszeresen kifejti e bonyolult és fontos probléma valamennyi lényeges mozzanatát. A szerző igen olvasmányosan, nagy tényanyag felhasználásával mutatja be, hogyan született meg a munka és a termelési viszonyok alapján az emberi tudat és öntudat, hogyan alakultak ki a társadalmi tudat különböző formái: az erkölcs, az esztétika, a vallás, majd a tudomány és a filozófia. A munka behatóan foglalkozik a logikai kategóriák eredetének kérdésével, megvizsgálja hogyan keletkezett a minőség, a mennyiség, a tér, az idő, az okság, a cél és a törvény fogalma. – Mindezeket a problémákat világosan és meggyőzően fejti ki, s így széles körű olvasótábor számára teszi hozzáférhetővé érdekfeszítő munkáját.” [https://moly.hu/konyvek/a-szpirkin-a-tudat-eredete moly.hu]</ref>
 
Az ateizmus szócikknél megjegyzi, hogy a Marx előtti ateizmus "általában nem lehetett következetes".<ref>Gecse 1983. 46. old</ref> A marxista valláskritika a valláskritikának lehető legmagasabb történelmi foka, közvetlen előzménye [[Ludwig Feuerbach|Feuerbach]],<ref>„Mivel Feuerbach nem ismerte fel, hogy az ember társadalmi lény s lényegét csak a történelem folyamatában a gyakorlat révén valósíthatja meg, nem volt képes a vallás történelmi-társadalmi szerepének feltárására és a vallás történelmi megközelítésére sem, amely nélkül pedig nem adható felelet arra a kérdésre, hogy miért idegeníti el az ember a vallásban saját nembeli lényegét. Erre a kérdésre a feleletefeleletet a marxista valláskritika adja meg, amelynek Feuerbach - minden korlátozottsága ellenére - közvetlen előfutárának tekinthető.” Gecse 1983. 121. old</ref> neki pedig előzménye a polgári valláskritika, mely "a valóságot a maga objektivitásában törekedett megragadni",<ref>Gecse 1983. 263. old</ref> de egy adott ponton megragadt.<ref>„A korai polgárságnak a mechanikus materializmus talaján létrejött ateizmusa - minden gondolati értéke mellett - nem lehetett következetes, mert nem volt képes a passzívnak felfogott anyag mozgását elégséges módon megmagyarázni, még kevésbé a történelem változásait, az emberi cselekvés valóságos szerepét megérteni, lehetőséget adva ezzel az istenhit számára. E következetlenségeket a dialektikus és történelmi materializmus talaján kibontakozó marxista valláskritika küszöbölte ki a későbbiek során.”- Gecse 1983. 263. old</ref>
 
Egyik utolsó műve a főszerkesztésével jegyzett ''Bevezetés a marxista valláselméletbe'' volt,<ref> Bevezetés a marxista valláselméletbe I-II., Kossuth, Budapest, 1987-88. (Magyar Szocialista Munkáspárt Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem Szakosított Tagozat Továbbképző Tanfolyam sorozat)</ref> melyet a [[Magyar Szocialista Munkáspárt]] megbízásából a [[Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem]]ek szakosító tanfolyam hallgatói részére írt, Horváth Pállal, Poór Józseffel, [[Gergely Jenő (történész)|Gergely Jenő]]vel és [[Kónya István (vallástörténész)|Kónya István]]nal közösen.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Gecse_Gusztáv”