„Fa (anyag)” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
4. sor:
A '''fa''' mint anyag kemény, rostos, [[lignifikáció|lignifikálódott]] szövet, ami a [[fás szárú növény|fás növények]] – [[Fa (botanika)|fák]], [[cserje|cserjék]] – [[Szár (botanika)|szárának]] farészeiből áll. Szövettani szempontból másodlagos [[xilém]], a növény szállítószövet-rendszerének része, ugyanakkor tartó funkciója is van: ez teszi lehetővé, hogy a fák magasra nőjenek és ott széles koronát fejlesszenek.
 
A fa kémiája:
 
A fa heterogén, [[higroszkóposság|higroszkópos]], [[sejt]]es szerkezetű és [[anizotróp]] anyag. 40–50%-ban [[cellulóz]], 15–25%-ban [[hemicellulóz]] rostokból áll, melyek közé a lignifikáció során 15–30% [[lignin]] rakódik. Tartalmazhat még [[Gyanta|gyantát]], [[zsír]]okat, [[gliceridek|olajokat]], [[viasz]]t, [[csersav]]at, színes és ásványi anyagokat. A frissen vágott fában 20–50%, a levegőn szárítottban 10–20% [[víz]] van.
 
A fát mint nyersanyagot az emberiség ősidők óta sok mindenre használja. Elégeti, hogy világítson, hőt termeljen vele, mechanikai tulajdonságait kihasználva eszközöket, műalkotásokat, járműveket, bútorokat, építményeket, épületeket hoz létre belőle, kémiai átalakításokkal faszenet, cellulózt, gyógyszereket, egyéb vegyi anyagokat gyárt belőle. A [[fakitermelés|kitermelt]] fát sok hagyományos [[kézművesség|mesterség]] mellett elsősorban a [[faipar]] és a [[vegyipar]] hasznosítja.
15 ⟶ 12 sor:
 
[[Fájl:Baobab and elephant, Tanzania.jpg|right|thumb|250px|[[Majomkenyérfa]] ''(Adansonia digitata)'' [[Tanzánia|Tanzániában]]]]
* '''Kéreg.''' A fa testének külső, a külvilággal érintkező része. Külső, elhalt ''pararétegből'' és a belső ''rostrétegből'' áll. Megakadályozza a fa kiszáradását, védi a környezeti hatásoktól.
* '''Háncs.''' A kéreg belső részén lévő, rostos, nem fás szövet. Ennek ''rostacsövei'' szállítják a levelekben szintetizált szerves anyagokat oda, ahol a fa felhasználja vagy raktározza azokat.
* '''Kambium.''' Osztódó sejtekből álló, szabad szemmel nem látható réteg, amely kifelé a háncs, befelé a fatest sejtjeit hozza létre körkörös rétegekben. A mérsékelt égövi fáknál a kambium évszakonként eltérő ütemben osztódik: tavasszal a legaktívabb, és az első fagyok beálltáig dolgozik, majd télire felfüggeszti működését. Ettől lesz az ilyen fák szerkezete ''évgyűrűs''.
* '''Fatest.''' Statikai, tartó szerepe mellett ebben találhatóak azok az elemek, amelyek a gyökértől a levelekig szállítják, raktározzák a vizet és a benne oldott ásványi anyagokat. Elsősorban ez a fa felhasználható, megmunkálható anyaga. Részei a ''szíjács'' és a ''geszt.''
* '''Bél.''' A fa testének legbelső, középponti része. Nagy üregű, vékony falú sejtekből épül fel. Átmérője néhány millimétertől 1-2 centiméterig terjedhet.
 
A fát kivágása, a [[fakitermelés]] változtatja át élőlényből ipari nyersanyaggá. Jelentősége, hasznossága nagyrészt annak köszönhető, hogy – a lágy szárú növényekkel ellentétben – elhalása, nedvességtartalmának elvesztése után is hosszú ideig megőrzi állagát, kedvező mechanikai tulajdonságait.
37 ⟶ 34 sor:
A fa sejtjei – eredeti rendeltetésüktől függően – különböző méretűek, alakúak, felépítésűek, a ''faelemek'' ezekből és ezek egymásba kapcsolódásaiból keletkeznek. Ezek közül a legfontosabbak:
 
* '''Tracheida,''' vagyis ''vízszállító sejt.'' A végein kihegyesedő, hosszúkás, vízszállítást végző, egyetlen sejtből álló elem. Kialakulása után sejtplazmája felszívódik, élettelen.
* '''Trachea,''' azaz ''edény.'' Egymás után elhelyezkedő megnyúlt, tág üregű sejtekből alakul ki úgy, hogy azok elválasztó falai felszívódnak vagy perforálódnak, a sejtek elhalnak. Az így létrejövő csövecske az élő fában a vizet és a benne oldott ásványi anyagokat szállítja a gyökerektől a levelekhez.
* '''Faparenchima,''' eredetileg a fa szövetrendszerének élő, sejtplazmát tartalmazó, kész tápanyagokat továbbító és raktározó eleme. Vékony falú, nagy üregű sejt: ebben állítja elő a fa a színezőanyagokat, alkaloidákat, illóanyagokat, olajokat, kristályos ásványi anyagokat. Viszonylag sok [[fehérje|fehérjét]] tartalmaz, ezért ez a farontó gombák támadásának fő célpontja.
* '''Farost,''' erősen vastagodott falú, szűk üregű, hosszúkás, a végein kihegyesedő faelem. Kialakulása után a sejtplazmája felszívódik, élettelen. Szilárdító feladata van.
 
A fentieken kívül léteznek még átmeneti elemek, mint az ''edényszerű tracheida,'' a ''rostszerű tracheida,'' a ''tracheidaszerű edény,'' a ''pótlórost,'' a ''rekeszes rost.''
54 ⟶ 51 sor:
[[Fájl:Holz querschnitt.jpg|right|thumb|300px|Négyéves fából kimetszett hasáb <br /> 0&nbsp;bél; 1&nbsp;évgyűrűhatár; 2&nbsp;gyantajáratok; 3,&nbsp;4&nbsp;bélsugarak; 5&nbsp;kambium; 6&nbsp;kéregsugarak; 7&nbsp;parakambium; 8&nbsp;háncs; 9&nbsp;parakéreg]]
 
* '''Évgyűrűk.''' A [[mérsékelt öv]]i fák mindhárom metszetén felismerhetők, kialakulásukat az [[évszak]]ok váltakozása okozza. Leginkább a bütümetszeten szembetűnők, mint a bél körüli koncentrikus körök vagy ellipszisek. Az évgyűrűben két pászta különíthető el: a ''tavaszi'' vagy ''korai pászta'' a tavasszal, az intenzívebb tápanyagfelvétel idején képződött, lazább szövetekből áll, a nyáron létrejött ''„őszi”'' vagy ''kései pászta'' ennél tömörebb. A sugármetszeten az évgyűrűk párhuzamos vonalakként, a húrmetszeten parabolikus vagy szabálytalan görbékként látszanak. A trópusi fafajoknak nincsenek évgyűrűik, de a csapadékosabb és szárazabb időszakok váltakozása gyakran azokhoz hasonló ''növekedési zónákat'' hoz létre.
* '''Edények,''' tracheák vagy pórusok. Ha szemmel látható méretűek, akkor a bütümetszeten apró likacsokként, a sugár- és húrmetszeten finom hosszirányú karcok, árkok formájában jelentkeznek. Az edényeket gyakran ''tilliszek'' vagy színes mézgaanyagok töltik ki. Állhatnak egyesével, ''ikerpórust'' vagy ''likacssugarat'' alkotva. Ha a korai pászta edényei feltűnően nagyobb átmérőjűek, mint a kései pásztáé, akkor ''likacsgyűrűt'' alkotnak. Ilyenkor ''gyűrűs likacsú'', ellenkező esetben ''szórt likacsú'' fáról beszélünk. Az edények gyakran túl kicsik ahhoz, hogy szabad szemmel láthassuk őket.
* '''Gyantajáratok.''' A gyanta vízben oldhatatlan, [[amorf]] váladékanyag, és általában a sejteken kívüli ''gyantajáratokban'' található. A bütümetszeten ezek apró pontok, többnyire a kései pásztában. A ''gyantatáska'' több gyantajárat összeolvadásával, a szövetek feloldódásával alakul ki az évgyűrűvel párhuzamosan – szélessége néhány milliméter, hossza több centiméter lehet.
* '''Bélsugarak.''' Ha szemmel látható méretűek, akkor a keresztmetszeten a középpontból sugárszerűen szétágazó finom vonalaknak látjuk őket, a sugármetszeten fényes, vonalas, a rostirányra merőleges csíkos rajzolatokként, kisebb vagy nagyobb ''bélsugártükrökként'', a húrmetszeten orsó alakú rövid vonalkákként. Színük a fa alapszínénél világosabb, vele azonos, vagy sötétebb is lehet. Állhatnak egyedül vagy halmozottan, az évgyűrűk határán megvastagodhatnak.
* '''Parenchimák.''' A környező szöveteknél világosabb színükkel különülhetnek el a bütümetszeten. Különböző helyeken, sokféle elrendezésben csoportosulhatnak.
[[Fájl:Taxus wood.jpg|left|thumb|200px|[[Közönséges tiszafa|Tiszafa]] gesztje és szíjácsa]]
* '''Geszt''' és '''szíjács.''' Az élő fa növekedése során a belül elhelyezkedő évgyűrűk szöveteit fokozatosan kikapcsolja az életműködésből. Ezekbe a szövetekbe tartósító anyagok, lignin, fagumi, csersav, festékanyag, ásványi sók épülnek be, és kizárólag mechanikai, tartó funkciójuk marad meg. A fatestnek ez a része a [[geszt (botanika)|geszt]]. Az ezt körülvevő, a kéregig tartó, a fa életfolyamataiban még részt vevő szövetek összessége a [[szíjács]]. A geszt legtöbbször sötétebb, mint a szíjács; határvonaluk általában egy évgyűrű, a két rész átmenete lehet éles vagy fokozatos. A geszt kiterjedése az egyes fafajokra jellemző tulajdonság. A kitermelt faanyagban a geszthez hasonlóan nyilván a szíjács is elhal, de mivel ebbe nem épülnek be a gesztet tartóssá tevő anyagok, faanyagként a szíjács illetve a széles szíjácsú fák gyakran gyengébb minőségűek, mint a geszt, a széles gesztű fák.
 
{{-}}
108 ⟶ 105 sor:
 
=== Sűrűség ===
{| class="sortable" rules="all" frame="yes" cellpadding="4" style="float:right;margin-left:2em"
|-
!Faanyag neve
114 ⟶ 111 sor:
|-
|[[Luc (faanyag)|Lucfenyő]]
| align="right" |0,43
|-
|[[Borovi]]
| align="right" |0,55
|-
|[[Hárs (Faanyag)|Hárs]]
| align="right" |0,49
|-
|[[Cseresznye (faanyag)|Cseresznye]]
| align="right" |0,57
|-
|[[Tölgy (faanyag)|Tölgy]]
| align="right" |0,65
|-
|[[Bükk (faanyag)|Bükk]]
| align="right" |0,68
|-
|[[Gyertyán (faanyag)|Gyertyán]]
| align="right" |0,80
|-
|[[Balsa (faanyag)|Balsa]]
| align="right" |0,13
|-
|[[Abachi]]
| align="right" |0,35
|-
|[[Mahagóni]] (Swietenia)
| align="right" |0,52
|-
|[[Rio paliszander]]
| align="right" |0,82
|-
|[[Ébenfák|Ében]]
| align="right" |1,20
|-
|}
181 ⟶ 178 sor:
 
=== Szilárdság ===
{| class="table" rules="all" frame="yes" cellpadding="4" style="float:right;margin-left:2em;margin-bottom:2em"
|-
| colspan="4" align="center" |Faféleségek szilárdsága 15% nedvességnél<ref>Babos – Filló – Somkuti: Haszonfák 108. o. + melléklet</ref>
|-
!
! width="100" align="center" |Tűlevelű
! width="100" align="center" |Lágylombos
! width="100" align="center" |Kemény
|-
|Nyomó <nowiki>||</nowiki>
| align="center" |30–80
| align="center" |20–60
| align="center" |60–100
|-
|Húzó <nowiki>||</nowiki>
| align="center" |80–120
| align="center" |30–80
| align="center" |80–300
|-
|Húzó <u><nowiki>&nbsp;|&nbsp;</nowiki></u>
| align="center" |1–4
| align="center" |2–6
| align="center" |3–10
|-
|Hajlító
| align="center" |40–150
| align="center" |30–80
| align="center" |60–200
|-
|Nyíró <u><nowiki>&nbsp;|&nbsp;</nowiki></u>
| align="center" |5–10
| align="center" |4–8
| align="center" |8–16
|-
| colspan="4" align="center" |<nowiki>||</nowiki> = rosttal párhuzamosan &nbsp;&nbsp; <u><nowiki>&nbsp;|&nbsp;</nowiki></u> = rostra merőlegesen<br />
A feltüntetett értékek MPa-ban.
|-
225 ⟶ 222 sor:
A fa szilárdsága függ annak keménységétől, nedvességtartalmától, göcsösségétől, az igénybevétel irányától, ismétlődésétől és sebességétől.
 
; Nyomószilárdság: A nyomással szembeni ellenállás. A fa rostjaival párhuzamosan mért nyomószilárdság a rostokra merőleges érték akár tízszerese is lehet. Legalacsonyabb a lágylombos, közepes a fenyőfélék, legmagasabb a keménylombos fák nyomószilárdsága. A nedvességtartalom 1%-os növekedése a nyomószilárdságot 4–6%-kal csökkenti.
 
; Húzószilárdság: A húzással szembeni ellenállás. Rostirányban értéke rendszerint nagyobb, mint a megfelelő nyomószilárdságé (néha kétszer akkora is lehet), a rostokra merőlegesen viszont nagyon kicsi. A gyakorlatban főleg ez utóbbi körülményt fontos figyelembe venni: ezért van, hogy a fa bizonyos igénybevételeknél, száradáskor gyakran megreped, hasad. A nedvességtartalom 1%-os növekedése a húzószilárdságot kb. 3%-kal csökkenti.
 
; Hajlítószilárdság: Hosszúkás formájú test ellenállása a hossztengelyére merőlegesen ható hajlítóerővel szemben. A hajlítás a faanyag egyik – a hajlítóerő hatására homorúvá váló – oldalán nyomott, a másik oldalán húzott övet alakít ki. A két öv közötti semleges vonal a terhelés növelésével a húzott oldal felé tolódik el, emiatt a húzófeszültség a szélső rostokban rohamosan nő. A fa legtöbbször a húzott övben törik, szakad el. A fa hajlítószilárdsága nagyon jó, ha a rostirány hosszanti, különben gyenge. Értéke függ a fa keménységétől, nyomó- és húzószilárdságától. Rontja, ha a fa göcsös, egyenetlen, ha rostszerkezete nem hosszirányú, főleg akkor, ha ezek a rontó tényezők a legnagyobb hajlítónyomaték helyén vagy annak a közelében és a legkülső, nyomott vagy húzott rétegben fordulnak elő. A nedvességtartalom 1%-os növekedése mintegy 4%-kal csökkenti a hajlítószilárdságot.<ref>[http://www.faorszag.hu/upload/10-Faanyagismeret_hajlitoszilardsag_jegyzokonyv_cseresznye.doc Soproni Egyetem Faanyagtudományi Intézet – mérési jegyzőkönyv]</ref>
 
; Nyírószilárdság: A nyíróerő hatására keletkező ellenállás (feszültség) az elnyíródás pillanatában a nyíróerő síkjában lévő keresztmetszetben. Értéke a rostokra merőlegesen három-négyszer nagyobb, mint azokkal párhuzamosan.
 
=== Rugalmasság, hajlékonyság ===
246 ⟶ 243 sor:
 
=== Szigetelőképesség ===
A fa üreges szerkezete miatt rossz [[Hővezetés|hővezető]], tehát jó ''hőszigetelő,'' különösen a kis sűrűségű, vékony sejtfalakból felépülő anyag. A hőszigetelés rostokra merőlegesen kb. kétszer jobb, mint rostirányban, és többszöröse a tömör tégláénak. Ilyen jellegű felhasználásának határt szab, hogy 100&nbsp;°C fölötti hőmérsékleteken a fában visszafordíthatatlan kémiai átalakulások kezdődnek, még magasabb hőmérsékleten pedig meggyullad.<ref name="autogenerated1">[http://www.kee.hu/kerttechnika/targyak/anyagtan/epfa.doc Faanyagok – MS Word dokumentum]{{Halott link|url=http://www.kee.hu/kerttechnika/targyak/anyagtan/epfa.doc |date=2018-11 }}</ref>
 
Alacsony [[Hőmérséklet-vezetési tényező|hővezető képessége]] eredményezi többek között a fa otthonos, meleg tapintását is.
266 ⟶ 263 sor:
Állandóan száraz helyen minden fafaj eléggé tartós. A nedvesség a farontó gombák egyik életfeltétele, de víz alatt a másik fontos életelemük, az oxigén hiányzik; emiatt az állandóan víz alatt lévő fa szintén sokáig használható marad. A fa élettartama szempontjából a legrosszabb, ha a nedvesség és a szárazság váltakozik, vagy ha állandóan nagyon nedves levegő veszi körül.
 
* Tartós fák: tölgyek, vörösfenyő, [[guajakfa]].
<sub><u>'''A FA KÉMIÁJA:'''</u></sub>
 
A fa heterogén, [[higroszkóposság|higroszkópos]], [[sejt]]es szerkezetű és [[anizotróp]] anyag. 40–50%-ban [[cellulóz]], 15–25%-ban [[hemicellulóz]] rostokból áll, melyek közé a lignifikáció során 15–30% [[lignin]] rakódik. Tartalmazhat még [[Gyanta|gyantát]], [[zsír]]okat, [[gliceridek|olajokat]], [[viasz]]t, [[csersav]]at, színes és ásványi anyagokat. A frissen vágott fában 20–50%, a levegőn szárítottban 10–20% [[víz]] van.
 
*
=== Fahibák ===
[[Fájl:AhornMaser01.jpg|right|thumb|180px|Hullámos, csomoros jávorfa]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Fa_(anyag)