„Fa (anyag)” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
4. sor:
A '''fa''' mint anyag kemény, rostos, [[lignifikáció|lignifikálódott]] szövet, ami a [[fás szárú növény|fás növények]] – [[Fa (botanika)|fák]], [[cserje|cserjék]] – [[Szár (botanika)|szárának]] farészeiből áll. Szövettani szempontból másodlagos [[xilém]], a növény szállítószövet-rendszerének része, ugyanakkor tartó funkciója is van: ez teszi lehetővé, hogy a fák magasra nőjenek és ott széles koronát fejlesszenek.
A fa heterogén, [[higroszkóposság|higroszkópos]], [[sejt]]es szerkezetű és [[anizotróp]] anyag. 40–50%-ban [[cellulóz]], 15–25%-ban [[hemicellulóz]] rostokból áll, melyek közé a lignifikáció során 15–30% [[lignin]] rakódik. Tartalmazhat még [[Gyanta|gyantát]], [[zsír]]okat, [[gliceridek|olajokat]], [[viasz]]t, [[csersav]]at, színes és ásványi anyagokat. A frissen vágott fában 20–50%, a levegőn szárítottban 10–20% [[víz]] van.▼
A fát mint nyersanyagot az emberiség ősidők óta sok mindenre használja. Elégeti, hogy világítson, hőt termeljen vele, mechanikai tulajdonságait kihasználva eszközöket, műalkotásokat, járműveket, bútorokat, építményeket, épületeket hoz létre belőle, kémiai átalakításokkal faszenet, cellulózt, gyógyszereket, egyéb vegyi anyagokat gyárt belőle. A [[fakitermelés|kitermelt]] fát sok hagyományos [[kézművesség|mesterség]] mellett elsősorban a [[faipar]] és a [[vegyipar]] hasznosítja.
15 ⟶ 12 sor:
[[Fájl:Baobab and elephant, Tanzania.jpg|right|thumb|250px|[[Majomkenyérfa]] ''(Adansonia digitata)'' [[Tanzánia|Tanzániában]]]]
*
*
*
*
*
A fát kivágása, a [[fakitermelés]] változtatja át élőlényből ipari nyersanyaggá. Jelentősége, hasznossága nagyrészt annak köszönhető, hogy – a lágy szárú növényekkel ellentétben – elhalása, nedvességtartalmának elvesztése után is hosszú ideig megőrzi állagát, kedvező mechanikai tulajdonságait.
37 ⟶ 34 sor:
A fa sejtjei – eredeti rendeltetésüktől függően – különböző méretűek, alakúak, felépítésűek, a ''faelemek'' ezekből és ezek egymásba kapcsolódásaiból keletkeznek. Ezek közül a legfontosabbak:
*
*
*
*
A fentieken kívül léteznek még átmeneti elemek, mint az ''edényszerű tracheida,'' a ''rostszerű tracheida,'' a ''tracheidaszerű edény,'' a ''pótlórost,'' a ''rekeszes rost.''
54 ⟶ 51 sor:
[[Fájl:Holz querschnitt.jpg|right|thumb|300px|Négyéves fából kimetszett hasáb <br /> 0 bél; 1 évgyűrűhatár; 2 gyantajáratok; 3, 4 bélsugarak; 5 kambium; 6 kéregsugarak; 7 parakambium; 8 háncs; 9 parakéreg]]
*
*
*
*
*
[[Fájl:Taxus wood.jpg|left|thumb|200px|[[Közönséges tiszafa|Tiszafa]] gesztje és szíjácsa]]
*
{{-}}
108 ⟶ 105 sor:
=== Sűrűség ===
{| class="sortable" rules="all" frame="yes" cellpadding="4" style="float:right;margin-left:2em"
|-
!Faanyag neve
114 ⟶ 111 sor:
|-
|[[Luc (faanyag)|Lucfenyő]]
| align="right" |0,43
|-
|[[Borovi]]
| align="right" |0,55
|-
|[[Hárs (Faanyag)|Hárs]]
| align="right" |0,49
|-
|[[Cseresznye (faanyag)|Cseresznye]]
| align="right" |0,57
|-
|[[Tölgy (faanyag)|Tölgy]]
| align="right" |0,65
|-
|[[Bükk (faanyag)|Bükk]]
| align="right" |0,68
|-
|[[Gyertyán (faanyag)|Gyertyán]]
| align="right" |0,80
|-
|[[Balsa (faanyag)|Balsa]]
| align="right" |0,13
|-
|[[Abachi]]
| align="right" |0,35
|-
|[[Mahagóni]] (Swietenia)
| align="right" |0,52
|-
|[[Rio paliszander]]
| align="right" |0,82
|-
|[[Ébenfák|Ében]]
| align="right" |1,20
|-
|}
181 ⟶ 178 sor:
=== Szilárdság ===
{| class="table" rules="all" frame="yes" cellpadding="4" style="float:right;margin-left:2em;margin-bottom:2em"
|-
| colspan="4" align="center" |Faféleségek szilárdsága 15% nedvességnél<ref>Babos – Filló – Somkuti: Haszonfák 108. o. + melléklet</ref>
|-
!
! width="100" align="center" |Tűlevelű
! width="100" align="center" |Lágylombos
! width="100" align="center" |Kemény
|-
|Nyomó <nowiki>||</nowiki>
| align="center" |30–80
| align="center" |20–60
| align="center" |60–100
|-
|Húzó <nowiki>||</nowiki>
| align="center" |80–120
| align="center" |30–80
| align="center" |80–300
|-
|Húzó <u><nowiki> | </nowiki></u>
| align="center" |1–4
| align="center" |2–6
| align="center" |3–10
|-
|Hajlító
| align="center" |40–150
| align="center" |30–80
| align="center" |60–200
|-
|Nyíró <u><nowiki> | </nowiki></u>
| align="center" |5–10
| align="center" |4–8
| align="center" |8–16
|-
| colspan="4" align="center" |<nowiki>||</nowiki> = rosttal párhuzamosan <u><nowiki> | </nowiki></u> = rostra merőlegesen<br />
A feltüntetett értékek MPa-ban.
|-
225 ⟶ 222 sor:
A fa szilárdsága függ annak keménységétől, nedvességtartalmától, göcsösségétől, az igénybevétel irányától, ismétlődésétől és sebességétől.
; Nyomószilárdság:
; Húzószilárdság:
; Hajlítószilárdság:
; Nyírószilárdság:
=== Rugalmasság, hajlékonyság ===
246 ⟶ 243 sor:
=== Szigetelőképesség ===
A fa üreges szerkezete miatt rossz [[Hővezetés|hővezető]], tehát jó ''hőszigetelő,'' különösen a kis sűrűségű, vékony sejtfalakból felépülő anyag. A hőszigetelés rostokra merőlegesen kb. kétszer jobb, mint rostirányban, és többszöröse a tömör tégláénak. Ilyen jellegű felhasználásának határt szab, hogy 100 °C fölötti hőmérsékleteken a fában visszafordíthatatlan kémiai átalakulások kezdődnek, még magasabb hőmérsékleten pedig meggyullad.<ref name="autogenerated1">[http://www.kee.hu/kerttechnika/targyak/anyagtan/epfa.doc Faanyagok – MS Word dokumentum]{{Halott link|url=http://www.kee.hu/kerttechnika/targyak/anyagtan/epfa.doc |date=2018-11 }}</ref>
Alacsony [[Hőmérséklet-vezetési tényező|hővezető képessége]] eredményezi többek között a fa otthonos, meleg tapintását is.
266 ⟶ 263 sor:
Állandóan száraz helyen minden fafaj eléggé tartós. A nedvesség a farontó gombák egyik életfeltétele, de víz alatt a másik fontos életelemük, az oxigén hiányzik; emiatt az állandóan víz alatt lévő fa szintén sokáig használható marad. A fa élettartama szempontjából a legrosszabb, ha a nedvesség és a szárazság váltakozik, vagy ha állandóan nagyon nedves levegő veszi körül.
* Tartós fák: tölgyek, vörösfenyő, [[guajakfa]]
<sub><u>'''A FA KÉMIÁJA:'''</u></sub>
▲A fa heterogén, [[higroszkóposság|higroszkópos]], [[sejt]]es szerkezetű és [[anizotróp]] anyag. 40–50%-ban [[cellulóz]], 15–25%-ban [[hemicellulóz]] rostokból áll, melyek közé a lignifikáció során 15–30% [[lignin]] rakódik. Tartalmazhat még [[Gyanta|gyantát]], [[zsír]]okat, [[gliceridek|olajokat]], [[viasz]]t, [[csersav]]at, színes és ásványi anyagokat. A frissen vágott fában 20–50%, a levegőn szárítottban 10–20% [[víz]] van.
*
=== Fahibák ===
[[Fájl:AhornMaser01.jpg|right|thumb|180px|Hullámos, csomoros jávorfa]]
|