„Intelmek” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
infobox jav. + nincs Commons-kat. |
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.1 |
||
54. sor:
'''V. Az igaz ítélet és a türelem gyakorlásáról'''<br> ''"A türelem és az igaz ítélet gyakorlása a királyi korona ötödik cifrázása."''<br> Az apró ügyek feletti ítélkezés a bírák feladata, a nagyszabású ügyekben azonban türelemmel és irgalommal kell ítélkezni.
'''VI. A vendégek befogadásáról és gyámolításáról'''<br> [[Bollók János]] fordításában: „''Az egyetlen nyelvet és egyetlen szokásrendet ismerő királyi hatalom (környezet, kormányzat) gyenge, törékeny.''”<ref>Kristó Gyula: ''Szent István király Intelmei és Törvényei.'' Szent István könyvek. Bp. Szent István Társulat 2000. 68 l. (törvények bev., ford., jegyz.: 34–67.). (Társszerző: Bollók János.)</ref><br> István Róma példáját hozza fel, aki azáltal vált dicsőbbé, mert "sok nemes és bölcs áradt hozzájuk különb-különb tájakról". Az idegenek különböző nyelveket, szokásokat és fegyvereket hoztak magukkal és ezzel elrettentették az ellenséget és emelték az udvar fényét. Ezért István arra ösztönzi fiát, hogy gyámolítsa az udvarába érkező jövevényeket …"Mert az egy nyelvű és egy szokású [[király|királyság]]<ref>A latin eredetiben: ''regnum''. "A regnum szó és magyar megfelelője, az ország az Árpád-korban még nem Magyarországot, nem Hungáriát jelentette. Hanem azokat, akik a király körül vannak, őt királyi jogainak gyakorlásában segítik, neki tanácsot adnak." Makkay János: INDUL A MAGYAR ATTILA FÖLDJÉRE - 2., átdolgozott és bővített kiadás. A szerző kiadása, Budapest, 2009 Tractata Minuscula 70-71 ISBN 978–963–88250–4–9 http://vala.hu/makkay-janos/makkay-janos-indul-a-magyar-attila-foldjere-2-atdolgozott-es-bovitett-kiadas-a-szerzo-kiadasa-budapest-2009 {{Wayback|url=http://vala.hu/makkay-janos/makkay-janos-indul-a-magyar-attila-foldjere-2-atdolgozott-es-bovitett-kiadas-a-szerzo-kiadasa-budapest-2009 |date=20171006062124 }} Továbbiakban: Makkay 2009.</ref><ref>Szent István király Intelmei és Törvényei. Fordította: Bollók János és Kristó Gyula. Szent István Társulat, Budapest, 2010.</ref><ref>Bollók fordítja először "királyság" szóval "ország" helyett a regnum szót. A nyelvi tények cáfolhatatlanul igazolják Mályusz megállapítását. A tíz fejezetre oszló Intelmeknek mind a tíz fejezetében a "királyi udvar" (aula), "királyi palota" (regia, regale palacium), "királyi korona", "királyi trón", "királyi tekintély", "kormányzás", "királyi törvénykezés" kifejezés szerepel a regnum szó szinonimájaként, sohasem az ország egészéről van szó, amelyre a szöveg a monarchia, patria, provincia szót használja. A szövegrész értelemszerű fordítása: '' „A vendégek s a jövevények akkora hasznot hajtanak, hogy' méltán állhatnak a királyi méltóság hatodik helyén.” '' [[Vekerdi József]]: Szent István Intelmei. http://valasz.hu/kultura/szent-istvan-intelmei-6257</ref> gyenge és esendő. Ennélfogva megparancsolom neked fiam, hogy a jövevényeket jóakaratúan gyámolítsd és becsben tartsad, hogy nálad szívesebben tartózkodjanak, mintsem másutt lakjanak."''.
'''VII. A tanács súlyáról'''<br> ''"A királyi emelvényen a tanács a hetedik helyre tart igény. A tanács állít királyokat, dönt el királyi sorsokat, védelmezi a hazát, csendesíti a csatát, győzelmeket ő arat, kerget támadó hadat, behívja a barátokat, városokat ő rakat, és ő ront le ellenséges várakat."''<br> Figyelmezteti Imrét, hogy a tanácsnak nagy hatalma van, ezért csak a legbölcsebb és legtekintélyesebb emberekből lehet összeállítani. Ifjaknak is helyet ad a tanácsban, de az ő javaslataikat felül kell vizsgálni a bölcsekkel.
| |||