„Foulques de Villaret” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
46. sor:
A nagymester megkezdte a kapcsolatok szorosabbra húzását [[II. Jakab aragóniai király|II. Jakab aragóniai királlyal]]. Ez a pápa utasításaival ellentétes volt, ugyanis az egyházfő azt akarta, hogy a lovagok támadják meg a [[Katalónia|katalán]] kolóniákat. A rend viszont abban bízott, hogy Jakab és a Mária ciprusi hercegnő frigyéből fiú születik, aki megkapja Ciprus és Jeruzsálem koronáját, és így lesz egy olyan erő a térségben, amely támogatja a johannitákat.{{refhely|Hazard|288. oldal|azonos=Hazard288}}
 
Villaret, miután megszilárdította rodoszi hatalmát, zsarnokoskodni kezdett, a rendben megjelent a korrupció. A keresztes hadjáratok terveivel nem törődött és egyre több pénzt követelt a nyugat-európai perjelségektől, amelynek jelentős részét később saját céljaira fordította. AEgy száz nemest, Albert von Schwarzburgot kinevezte a rend ciprusi birtokainak parancsnokává, és elengedte az általa fizetendő adó felét. Az ehhez hasonló lépések miatt a rend hatalmas adósságot halmozott fel. 1317-ben a lovagok merényletet kíséreltek meg ellene, de sikerült Lindosz várába menekülnie, amelyet a lovagok megostromoltak. Végül a johanniták [[Maurice de Pagnac]]-ot választották nagymesternek, és júliusban arra kérték [[XXII. János pápa|XXII. János pápát]], hogy ismerje el választásukat.{{refhely|Hazard|288. oldal|azonos=Hazard288}}
 
Mindkét oldal a pápához fordult, aki Villaretet és Pagnac-ot is [[Avignon|avignon]]i rezidenciájára kérette. Eközben Giraud de Pins irányította a rend működését az egyházfő nevében. A rendnek ugyan voltak bizonyos jogai a nagymester leváltására, de Villaret népszerű volt Európában, ezért XXII. János megsemmisítette az ellene hozott határozatot. Megerősítette, hogy Villaret a nagymester, ugyanakkor rábeszélte őt a lemondásra. 1319 júniusában [[Hélion de Villeneuve]] lett a johanniták nagymestere.{{refhely|Hazard|288. oldal|azonos=Hazard288}}