|
Egy Tolna megyei [[Beások|beás cigány]] család hetedik, legkisebb gyermekeként született és szegényes körülmények között nőtt fel [[Németkér|Németkéren]]. Édesanya nem tudott írni, olvasni; édesapja is csak alig. Általános iskolát [[Németkér|Németkéren]] fejezte be, majd érettségi bizonyítványát 1992-ben Pécsen a [[Hevesy György Műszaki Szakközépiskola|Hevesy György Műszaki Szakközépiskolában]] szerezte meg.
1994-től vegyipari technikusként dolgozott a Pécsi Orvostudományi Egyetem Közegészségtani Intézetében. Öt év laborasszisztensi munka után határozta el, hogy továbbtanul a [[Szegedi Tudományegyetem|Szegedi József Attila Tudományegyetem]] Természettudományi Karának Biológusbiológus szakán. Az egyetemet 2005-ben – anyagi okok miatt – Pécsen fejezte be.
Tanulni akarása töretlen maradt ezután is. 2005-ben felvételizett a [[Pécsi Tudományegyetem]] Orvostudományi Karának Doktoridoktori iskolájába, ahol nappali tagozatos [[PhD]] -hallgató lett. A kutatási témája a roma populáció genetikai érzékenysége a daganatok kialakulásával kapcsolatban.
2005 végén a [[Magyar Tudományos Akadémia]] által az abban az évben alapított [[Roma Ösztöndíj|Roma Ösztöndíját]]at – melyet a doktori képzésben részt vevő roma diplomások számára írtak ki – az országban elsőként és egyetlenként az országban elsőként és egyetlenként Zsuzsaő nyerte el.<ref>http://netrix.mta.nsd.sztaki.hu/mta_hirei/atadtak-az-mta-roma-osztondijat-17721/</ref> <ref>https://hvg.hu/itthon/20051214mtaroma</ref>
Doktori disszertációját a "Karcinogenezisben szerepet játszó allélpolimorfizmusok a magyarországi roma populációban" címmel 2013-ban védte meg.<ref>https://doktori.hu/index.php?menuid=193&lang=HU&vid=11505</ref>
Diplomája megszerzése, 2010 óta a [[Pécsi Tudományegyetem]] Általános OrvosiOrvostudományi Kar,Karának [[Orvosi NépegészségtanNépegészségtani Intézet]]benIntézetében dolgozik, egyetemi adjunktuskéntadjunktus, orvosokat, gyógyszerészeket és fogorvosokat tanít. Tantárgyai a betegségmegelőzés és az [[Járványtan|epidemiológia]]. Kutatói érdeklődése továbbra is a hazai cigány lakosság egészségi állapotát befolyásoló tényezőkre koncentrál.
2014-ben a Nemzeti Kiválóság Program keretében kutatási ösztöndíjat nyert, melyben a pécsi [[Gandhi Gimnázium]] és az alsószentmártoni Tan Kapuja Gimnázium diákjai körében végzett felmérést az egészséggel kapcsolatos tudás és attitűdök tekintetében, feltételezve azt, hogy a cigány közösségekben tapasztalható jóval magasabb megbetegedési arány, illetve halálozás hátterében valószínűleg az életmódi tényezők, mint pl. dohányzás, a táplálkozás, az alkoholfogyasztás, a szexuális magatartás, a drogok, a stressz és a nem megfelelő egészségmagatartás áll.
Véleménye szerint az egészségfejlesztésnek minél fiatalabb korban meg kell történnie, amikor még könnyebben sajátítanak el új szokásokat a gyerekek. Általánosságban elmondható, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek az átlag populációnál jóval kevesebbet tud a kockázatok valós hatásáról, súlyáról a betegségek kialakulásában. ZsuzsaOrsós magánemberként és szakemberként is élete egyik legfontosabb céljának tekinti, hogy tudásával segítse a hátrányos helyzetűek egészséggel kapcsolatos ismeretbővítését, attitűdjének pozitív változását. Meggyőződése, hogy a cigányság helyzetének javulása az iskolapadban dől el.<ref>https://mandiner.hu/cikk/20160210_a_ciganysag_sorsa_az_iskolapadban_dol_el_orsos_zsuzsanna_interju_mandiner</ref> Változás csak akkor fog történni, ha a romák képzettsége, iskolai végzettsége, tudása egyre nagyobb mértékben emelkedik. E nélkül nem várhatunkvárható valós és jelentős javulástjavulás, hiszen az iskolai végzettség nélkül beszűkülnek a lehetőségek. Fontosnak tartja a felelős szerepvállalást, mely alatt többek közt azt is értérti, hogy a gyermekvállalás ne legyen oka a korai iskolaelhagyásnak.<ref>https://168ora.hu/itthon/tanuljatok-ne-szuljetek-dr-orsos-zsuzsa-rakkutatot-naponta-emlekeztetik-ra-hogy-cigany-145795</ref>
Amikor teheti, elfogadja a megkereséseket, hiszen így minél több embernek mondhatja el személyes tapasztalatai alapján, hogy a tanulás mennyire képes megváltoztatni a helyzetünkethelyzetüket. Előadásaiban mindig hangsúlyozza, hogy hosszútávonhosszú távon az egészségünk is függ az iskolázottságtól. Őszintén kimondja, hogy mindenki felelős a saját sorsáért, és tenni kell azért, hogy változás történjen. Ő maga is példa arra, hogy akár analfabéta szülők gyermekeként is el lehet jutni a doktori fokozatig.<ref>https://noklapja.nlcafe.hu/noklapja/2017/06/26/ciganysorbol-az-adjunktusi-szekbe-dr-orsos-zsuzsanna-biologus-elettortenete/</ref> <ref>https://www.magyaridok.hu/belfold/orsos-zsuzsa-melyszegenysegbol-jutott-el-az-egyetemi-katedraig-3808769/</ref>
Diplomája megszerzése óta a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának Orvosi Népegészségtani Intézetében dolgozik, jelenleg egyetemi adjunktus. Fő tevékenysége az oktatás, mely orvostanhallgatókra, fogászokra és gyógyszerészhallgatókra terjed ki. Kutatói érdeklődése továbbra is a hazai cigány lakosság egészségi állapotát befolyásoló tényezőkre koncentrál.
Szakértőként vesz részt az “Egészségtudatosság fejlesztése a 7-18 éves korosztályban” c. kiemelt EFOP projektben, melynek szakmai vezetője az [[Nemzeti Népegészségügyi Központ]].
| 