* két egymás fölé helyezett tűshengerrel működő gépek (''két tűshengeres'' vagy – a rajtuk készült kelme kötéstani jellegzetessége után elnevezve – ''bal-bal'' körkötőgépek).
Az egy tűágyas körkötőgépeken a szemképzéshez a tűkön kívül szükség van egy kiegészítő szemképző eszközre, ''platinára''.{{jegyzet|megj= (A német ''Platine'' szakkifejezésből átvett platinák különböző kialakítású, vékony acéllemez alkatrészek, amelyek kötőgépeken a tűk mellett a szemképzésben fontos szerepet töltenek be. A tűközökbe benyúló platina visszatartja a szemet az emelkedő tűn, hogy az a nyitott tűkanál alá kerülhessen, a tű süllyedésekor pedig alulról megtámasztja a szemet, hogy az hátulról felcsaphassa a kanalat és felcsúszva azon, megtörténhessék a szemátbuktatás, az új szem kialakítása. Ezeket a platinákat a szaknyelv ''szemvisszatartó'' vagy ''szemátbuktató platináknak'' nevezi.{{refhely|Pálinkás}}|group=Jegyzet}}). Egyes gépkonstrukcióknál ezért a tűshenger fölött még egy tárcsa is van, amelynek sugárirányú hornyaiban a platinák helyezkednek el és mozognak előre-hátra, hasonló elven működő lakatrendszerek hatása alatt, mint a tűk. Más konstrukcióknál ezt másképp oldják meg.{{refhely|Mayer & Cie}} Két tűágyas gépen a szemvisszatartás szerepét a tűstárcsában és a tűshengerben egyidejűleg működő – és egymás közeibe benyúló – tűk kölcsönösen töltik be, a szemátbuktatást pedig a tűshenger ill. a tűstárcsa szegélye végzi el, amely alá a tűfej lesüllyed ill. ami mögé visszahúzódik.
A gépek '''átmérőjét''' tekintve – amit szokás szerint angol hüvelykben (inch, 1”=25,4 mm) adnak meg – a következő csoportokat különböztetik meg:{{refhely|Weber}}
