„Lyndon B. Johnson” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló Címkék: Vizuális szerkesztés Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés Haladó mobilszerkesztés |
aNincs szerkesztési összefoglaló Címkék: Vizuális szerkesztés Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés Haladó mobilszerkesztés |
||
49. sor:
Johnson előtt megnyílt a törvényhozás lehetősége, és ő a kongresszus demokrata többségére támaszkodva ki is használta azt. A [[New Deal]] első hónapjai óta egyetlen kormányzat sem bizonyult ilyen aktívnak. Az elnök egy adócsökkentési törvénnyel (1964), amely a szegénység elleni háború jegyében létrehozatta a gazdasági lehetőségek hivatalát.
Oktatásügyi reformjait:[[1965]]. [[április 11.|április 11-én]] írta alá, régi tanárnője, Miss Katie, vagyis [[Kate Deadrich Loney]] társaságában. 1 milliárd 600 millió dollárt biztosított vele az alacsony jövedelműek kerületeiben működő iskolák fejlesztésére. Az ő elnöksége idején lépett érvénybe a XXIV. alkotmánykiegészítés (1964), amellyel kimondták, hogy annak is van választójoga, aki olyan szegény, hogy nem tud adót fizetni. Ezzel főleg a feketéket sújtó, diszkriminatív intézkedéseket kívánták megakadályozni. Három év múlva a [[Az Amerikai Egyesült Államok alkotmányának módosításai|XXV. alkotmánykiegészítés]] az elnök és alelnök utódlásának kérdéseit tisztázta. Ő nevezett ki először feketét a kabinetbe [[Robert C. Weavert]], aki lakásügyi és városfejlesztési miniszter lett, és ő nevezett ki először feketét a Legfelsőbb Bíróság tagjai közé: [[Thorgood Marshall]]t, 1967-ben. Az 1968-as polgárjogi törvény büntetéseket írt elő a polgárjogi törvények megszegői számára, meghatározta az indiánok jogait, és megtiltotta a diszkriminációt a lakóhelyek eladásánál, vagy bérlésénél.
=== Külpolitikája ===
| |||