„Earl Van Dorn” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
54. sor:
A mexikói háború után 1847. április 3-tól 1848. május 20-ig [[Persifor Frazer Smith|P. F. Smith]] címzetes dandártábornok hadsegédje lett. 1848-tól 1849-ig a 7. ezreddel együtt [[Baton Rouge]] helyőrségében szolgált, majd áthelyezték a [[Missouri (állam)|Missouri]] állambeli [[Saint Louis (Missouri)|St. Louis]] környékén levő [[Jefferson Barracks]] kaszárnyába. 1849-től 1850-ig részt vett a [[Szeminol indiánok|szeminolok]] elleni háború aktuális felvonásában, majd ezután 1851-ig toborzással bízták meg.{{refhely|Corpus Christi Public Libraries}}
1852-től 1855-ig Van Dorn [[Pascagoula (Mississippi)|East Pascagoulában]] állomásozott, ahol a helyi katonaotthon titkára, majd pénztárnoka volt.{{refhely|Dupuy|771. o.}} 1855-ben átköltözött [[New Orleans (Louisiana)|New Orleansbe]] és ismét toborzómunkát végzett, ezt követően pedig visszahelyezték a Jefferson Baracks kaszárnyba.{{refhely|Corpus Christi Public Libraries}} 1855. március 3-án előléptették századossá és a 2. lovasezredben kapott beosztást.{{azonos|EEHC542}} A 2. lovasezred kötelékében számos texasi állomáshelyet megjárt. Elsőként 1855 és 1856 folyamán a texasi Fort Belknapből és Camp Cooperből kiindulva látott el határvidéki szolgálatot az állam északi részén. 1856. július 1-jén kisebb összecsapás vívtak a [[komancsok]]kal. 1856-ban átirányították a szintén texasi Camp Coloradóba; 1857-ben felderítéseket végzett, majd 1857–1858 között ismét Camp Coloradóban állomásozott és végül [[Coke megye (Texas)|Coke megyei]] Fort Chadbourne-be helyezték.{{refhely|Corpus Christi Public Libraries}} 1857-ben viszonyt kezdett egy texasi mosodással, Martha Goodbreaddel. Az asszony vélhetőleg egyáltalán nem volt tudatában, hogy Van Dorn már házas, így bigámista viszonyuk a törvény előtt semmis.{{refhely|Atkinson}} Három gyermekük született, 1857-ben Percy, 1858. október 1-jén Lammie Belle és 1861 novemberében Douglas.{{refhely|Geni.com}} A texasi és az alabamai feleségek sosem értesültek egymás létéről.{{refhely|
Van Dorn harcolt a szeminol indiánok és az Indián Territóriumon a [[komancsok]] ellen. A harcokban négyszer sebesült meg,{{refhely|Corpus Christi Public Libraries}} ebből egy alkalommal súlyosan. 1858. október 1-jén, a [[Wichitai ütközet|Wichita falunál vívott ütközetben]] üldözőbe vette két, vagy három komancs harcos megülte lovat és lelőtte. A lebukó komancsok közvetlen közelről lőttek vissza rá az íjukkal. Az egyik nyílvessző átfúrta bal karját a csuklója felett és a két karcsont között haladva a könyökében állt meg. A második nyílvessző a jobb oldalán behatolva átfúrta a gyomrát és mindkét tüdejét, majd kibukkant a bal oldalán.{{azonos|EEHC542}} Van Dorn a nyilakat saját kezűleg távolította el a testéből. Noha sebét halálosnak vélték, Van Dorn öt hét alatt felépült és ismét nyeregbe szállt.{{refhely|Atkinson}} A wichitai ütközet tragédiája, hogy Van Dorn tudták kívül egy olyan indián törzset rohant le, amely vezetőit már egy másik szövetségi helyőrségbe küldte a katonákkal tárgyalni. Így az ütközet indián szempontból rendkívül hitszegő és felesleges vérengzés volt.{{refhely|Atkinson}}
| |||