„Kósáné Kovács Magda” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
37. sor:
==Élete==
Apja dr. [[Kovács Ferenc (ideggyógyász)|Kovács Ferenc]] ideggyógyász főorvos, édesanyja Kelemen Teréz, pedagógus. 1958-ban érettségizett a [[ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskola|ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskolában]], majd a [[Debreceni Egyetem|Kossuth Lajos Tudományegyetem]]re vették fel. Itt két évet végzett, majd 1961-ben – Kósa Leventével kötött házassága után – visszatért Budapestre az [[Eötvös Loránd Tudományegyetem]]re, ahol 1964-ben a [[ELTE Bölcsészettudományi Kar|Bölcsészettudományi Karon]] szerzett magyar-francia szakos diplomát. Első munkahelye, a [[Leövey Klára Gimnázium]] volt 1964–1972 között, emellett az MTA Irodalomtudományi Intézetében tudományos munkatársként dolgozott, egy kutatócsoportban, ahol sajtó- és cenzúratörténettel foglalkozott.
1969-ben szerzett egyetemi doktori címet ''Irinyi József élete és munkássága'' című értekezésével. 1972-től igazgatóhelyettes volt a Budapesti Dolgozók Gimnáziumában. 1974-től a [[Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem]] IX. kerületi tagozatát vezette.<ref name="parlament">{{CitWeb |url=http://www.parlament.hu/kepviselo/elet/k338.htm |szerző= |cím=Kósáné Dr. Kovács Magda |dátum=1966-11-19 |oldal= |elér=2018-10-31 |weblap=Az [[Országgyűlés]] honlapja}}</ref> 1977-től szakszervezeti, majd a rendszerváltást követően politikai pályára lépett. A [[2009-es európai parlamenti választás Magyarországon|2009-es európai parlamenti választáson]] már nem indult,<ref>{{CitPer|szerző=Ónody-Molnár Dóra |cím=Mi ez, ha nem mindhalálig politika? |alcím= |periodika=[[Népszabadság]] |év=2009 |hónap=6 |nap=4 |oldal=6 |évfolyam=67 |szám=129}}</ref> visszavonult. ==Politikai pályafutása==
1967-től 1989-ig a [[Magyar Szocialista Munkáspárt]] tagja volt. 1977-ben beválasztották a [[Pedagógusok Szakszervezete|Pedagógusok Szakszervezetének]] a vezetőségébe, ekkortól főállásban a szakszervezet munkatársa. 1985-től a [[Szakszervezetek Országos Tanácsa]] titkára, a [[Hazafias Népfront]] országos tanácsának elnökségi tagja, 1986-tól 1989-ig a [[Magyar–Szovjet Baráti Társaság]] alelnöke, 1989-től a Ferencvárosi Munkás Szabadidő Egylet elnöke.<ref>{{CitLib|szerző=[[Hermann Péter]] (főszerk) |cím=Magyar ki kicsoda |alcím=1990 |hely=Budapest |kiadó=Biográf Kiadó |év=1990 |oldal=326}}</ref> 1989-től a [[Magyar Szocialista Párt]] tagja. Az [[1990-es magyarországi országgyűlési választás|1990-es választásokon]] a <!--Ezt a tételt ne linkeld be, mert azóta megváltoztak a választókerületi határok!-->budapesti 11. sz. országgyűlési egyéni választókerületben (VIII. kerület) az [[Magyar Szocialista Párt|MSZP]] képviselőjeként indult, de csak listáról jutott be a parlamentbe (választókörzetében negyedik lett). Az Országgyűlésben a mentelmi bizottság tagja, frakciójában pedig a társadalmi szervezeti és érdek-képviseleti munkacsoport vezetője lett. 1994-ben ugyanabban a választókörzetben egyéni mandátumhoz jutott, így ismét tagja lett az Országgyűlésnek.
[[1994]]. [[július 15.|július 15-én]] a [[Horn-kormány]] munkaügyi minisztere lett, 1995-ben azonban lemondott, mert nem értett egyet a pénzügyi megszigorításokkal és a pénzügyi tárca kormányon belüli túlhatalmával – a lemondás konkrét oka a betegszabadság finanszírozására vonatkozó pénzügyminisztériumi javaslat volt<ref>{{CitWeb |url=http://www.origo.hu/itthon/20030221miniszteri.html |szerző= |cím=Miniszteri lemondások 1990 óta |dátum=2003-02-21 |oldal= |elér=2018-10-30 |weblap=[[Origo.hu]]}}</ref> (utóda [[Kiss Péter (politikus)|Kiss Péter]] lett novembertől). 1996-tól az Országgyűlés alkotmány- és igazságügyi bizottságának tagja volt, 1996. március 30-tól az MSZP ügyvezető alelnökévé választották.<ref name="parlament" /> 1998 és 2002 között az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának elnöke.
A [[2004-es európai parlamenti választás Magyarországon|2004-es európai parlamenti választás]]on az MSZP képviselőjeként jutott mandátumhoz, ahol 2004-től 2007-ig az [[Európai Szocialisták Pártja|Európai Szocialisták Európai Parlamenti Frakciójának]] alelnöke, majd 2009-ig kincstárnoka volt.<ref>{{CitWeb |url=http://www.europarl.europa.eu/meps/hu/23807/MAGDA_KOSANE+KOVACS_home.html |szerző= |cím=Magda KÓSÁNÉ KOVÁCS |év=2007 |oldal= |elér=2018-10-31 |weblap=Az Európai Parlament honlapja}}</ref> A 2009-es Európai Parlamenti választásokon már nem indult. 2011-től az MSZP [[Táncsics Alapítvány]]a által szervezett, [[Táncsics Akadémia]] nevű, baloldali fiataloknak szóló politikai-közéleti képzés koordinátora lett.<ref>{{CitPer|szerző=F. Á. |cím=Fiatal baloldaliakat oktat Bajnai |alcím= |periodika=[[Népszava]] |év=2010 |hónap=12 |nap=16 |oldal=2 |évfolyam=136 |szám=292}}</ref> Ugyanebben az évben csatlakozott [[Gyurcsány Ferenc]] [[Demokratikus Koalíció (Magyarország)|Demokratikus Koalíció]]jához, ahol a párt etikai bizottságának elnökévé választották.<ref>{{CitPer|szerző= |cím=Gyurcsány lett a DK elnöke |alcím= |periodika=[[Népszava]] |év=2018 |hónap=11 |nap=7 |oldal=2 |évfolyam=138 |szám=260}}</ref>
| |||